DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, abban nincs nagy véleménykülönbség köztünk, hogy mindenfajta kormányzat fontos feladata és felelőssége a rászorultak segítése, abban azonban, úgy látom, eltérő a véleményünk, hogy a kormányzat ezt milyen eszközökkel tegye.

Önnel szemben én úgy gondolom, hogy egy gazdaságfejlesztési célú eszközrendszer nem a legmegfelelőbb szociális kérdések kezelésére. Az üdülési csekk helyébe lépő Széchenyi-pihenőkártya kifejezetten és célzottan a belföldi turizmus élénkítését szolgáló gazdaságfejlesztési eszköz, ezért a bevezetésének nincs közvetlen szociális vonatkozása.

Talán ön is egyetért azzal, hogy az üdülési csekk rendszere a jó törekvés ellenére napjainkra eléggé ellentmondásossá vált. Egyrészt az üdülési csekk felhasználási területei idővel nagyon szerteágazóvá váltak, amelyek egyre távolabb kerültek az alapvető támogatási céltól, az üdüléstől; másrészt az üdülési csekkeknek - részben a csekkformátum miatt - egy készpénz-helyettesítő, másodlagos forgalma és piaca alakult ki, ami szintén nem áll összhangban a csekk eredeti céljaival; harmadrészt, az üdülési csekk nagyon magas költséggel működő rendszer, a szolgáltatásokkal kapcsolatos jutalékok meghaladták a beváltási forgalom 10 százalékát. Összességében azt mondhatjuk, hogy az üdülési csekk nem mindig hasznosul azon a helyen és abban a mértékben, ahol és ahogyan az kívánatos volna a turizmusban.

Tisztelt Képviselő Úr! Éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy bevezeti a Széchenyi-pihenőkártyát évi 300 ezer forintos kerettel. A kártyaformátum már önmagában az egyszerűbb és gyorsabb felhasználást szolgálja. A kártya mögött lévő számlán elhelyezett összeget nem lehet készpénzre váltani, ellentétben az üdülési csekk esetében köztudottan létező, gyakran visszaélésekre is lehetőséget adó jelenséggel; a Széchenyi-pihenőkártyával kapcsolatos járulékok rendszerét pedig olyan alacsony szinten határoztuk meg, hogy az jelenleg az egész kafetériapiacon a legkedvezőbb feltételeket nyújtó elem. A Széchenyi-pihenőkártya forgalma után sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak semmilyen díj nem számítható fel, és az elfogadóhelyek által fizetendő díj sem lehet több a beváltási forgalom 1,5 százalékánál. A Széchenyi-pihenőkártyát kizárólag szálláshellyel együttesen lehet igénybe venni, ami biztosítja azt, hogy az így elköltött pénz hatékonyan és célzottan a turizmusban hasznosuljon.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, abban is egyetérthetünk, hogy csakis azok az országok képesek nagy számban vonzani a külföldi vendégeket, ahol élénk és virágzó a belföldi turizmus.

(16.40)

A Széchenyi-pihenőkártya ezt szolgálja azzal, hogy egyszerű és olcsó megoldást kínál ehhez. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az üdülési csekkhez kapcsolódó pályázati rendszer keretében az utóbbi években sok rászoruló család, nyugdíjas vagy szakmunkástanuló nyaralhatott, pihenhetett. A rászorultak támogatását fontosnak tartjuk, de erre a célra nem a Széchenyi-pihenőkártya a megfelelő eszköz. Az elkövetkezendő időszak feladata, hogy az üdülési csekk fokozatos kivezetésével együtt megtaláljuk azokat a kormányzati intézkedési lehetőségeket, amelyek a szociálisan rászorultak támogatásának korábbi formáit pótolni tudják.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)