*

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. A Jobbik a 2010-es választási programjában egyértelműen és határozottan azt a követelését fogalmazta meg, hogy a jogállamiságot helyre kell állítani Magyarországon 2010 áprilisára, hiszen ebben az időszakban kiépült az elmúlt nyolc évben egy olyan időszak, amelynek képviseletében hallottuk most Bárándy Gergely képviselőtársunkat, aki azért, becsületére legyen mondva, elég jól és szakmailag tisztességesen összefoglalta azokat az érveket, amelyek jegyében ezt a törvényjavaslatot mi nem tudjuk támogatni.

Nem tudjuk támogatni, annak ellenére, hogy a Jobbik a rend pártja, és annak ellenére, hogy a programjába emelte a politikusbűnözés elleni küzdelmet, amelyet most már olyan elismert politikusok is alkalmaznak, mint Lázár János, aki annyira erős a pártján belül, hogy képes volt legyűrni Rubovszky Györgyöt, Cser-Palkovics Andrást, Répássy Róbertet és azokat a szakembereket, akik egyöntetűen és velünk egybehangzóan, ellenzéki kritikákkal egybehangzóan emelték fel a szavukat ezen törvényjavaslattal szemben.

Mert valójában mi a helyzet? Mindannyian, azt gondolom, szeretnénk hazánk felemelkedését, és a politikusbűnözés melegágyát teljes mértékben megtisztítani, kiirtani a politikából egyáltalán azt a fogalmat, hogy valakik a közpénzzel visszaéljenek, mint amire rengeteg példa volt sajnos 2002 és 2010 között, és ezek döntő részben megtorlatlanul maradtak. Pontosan, ahogy említi itt több képviselőtársam Szilvásy György nevét, aki röviddel az elfogása után szabadlábra került, pedig biztos vagyok benne, hogy ha legalább olyan kreatívan alkalmaznák a jogot vele szemben, mint mondjuk, Képíró Sándorral szemben, akire 97 évesen háborús bűntettre hivatkozással kért az a katonai ügyész letöltendő börtönbüntetést, aki a 2006 őszi megtorlásokban vezető szerepet vitt, és mai napig ő vezeti a Budapesti Nyomozó Ügyészséget, vagy pedig azok az ügyészek, aki Budaházy György és társaival szemben a koncepciós eljárást létrehozták, működtetik és fenntartják a mai napig.

Lényegében azt kell látnunk, hogy egy olyan ügyészi gyakorlatot kíván ez a törvényjavaslat törvénybe iktatni, ami a fegyveregyenlőség elvét sértve, a tisztességes eljárás elvét sértve és épp ezáltal az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkét, a védelemhez való jog alapelveit sértve, és az elfogadott új alaptörvény elveit is sértve kíván egy olyan szabályrendszert kialakítani, ahol bárkivel szemben olyan módszerek is megengedhetők lennének, amelyek egyértelműen és kizárólagosan visszaélésre és jogtiprásra adnak alapot.

Tehát egy ilyen törvényjavaslattal szemben jogvédőként, képviselőként határozottan nemet kell mondanunk, azért, mert egy olyan utat nyit meg, ami éppen az említett, a felütésben említett alapelvvel tökéletesen ellentétes. Helyre kellene állítani a jogállamot, és nem olyan módszereket és gyakorlatokat folytatni, akár a gárdabetiltás, a gárdaegyenruha tiltásának fenntartásával, az annak nyomán létrejött polgárőrség üldözésével, vagy olyan rendeletek hatályban tartásával, amelyek a gyülekezési jogot korlátozzák, a passzív engedetlenség vagy a lex tojás törvény. Ezek mind-mind az elmúlt nyolc év szörnyszülöttjei, és ezeket önök sajnálatos módon törvényalkotóként bűnös cinkossággal fenntartják, megerősítik, ahelyett, hogy a jogállamiságot inkább helyreállítanák.

Sajnálatos módon az előttünk fekvő javaslat hemzseg az ilyen rendelkezésektől. Csak egyet emelek ki, amire már Bárándy Gergely is utalt, de én megvilágítanám egy másik szempontból. Ugye, most egy nagyon kegyúri adományként kell megélnünk azt, hogy nem lesz lehetséges az a törvényjavaslattal, hogy védő jelenléte nélkül kerüljön kihallgatásra egy terhelt. Na most, ez annak fényében, hogy 48 óráig viszont eltiltható a védő a terhelttel való találkozástól, egy teljesen értelmetlen szabállyá zsugorodik, hiszen hogyan tudja így tisztességgel ellátni egyébként az ügyvédi esküjének megfelelően a munkáját az a védő, aki életében először vagy legalábbis az adott ügyben először találkozik a terhelttel a kihallgatás megkezdésének percében.

Tehát még egyszer szeretném egyértelműen hangsúlyozni, hogy mi nem a politikusbűnözőket védjük. Ha rajtunk múlna, sokkal keményebben és sokkal határozottabban zajlana az elszámoltatás folyamata, amellyel szemben rendszeresen megfogalmazzuk kritikáinkat. És nagyon jól ismerjük, hogy az elmúlt nyolc év milyen módszerekkel dolgozott, hogyan juttatta börtönbe, hogyan fenyegette meg, és hogyan próbálta elrettenteni az ellenállástól honfitársainkat. Novák Előd képviselőtársunk ötször is megjárta a rendszer börtöneit, és tele vagyunk olyan esetekkel és tapasztalatokkal, amikor tudjuk, hogy a jognak döntő szerepe van abban, hogy megvédhessük azokat, akik a nemzet ügyében tisztességgel kiállnak.

Ez az eszköz nemcsak arra alkalmas, amire önök nevesítetten szánják, hogy a politikusbűnözőket felelősségre vonják - ezzel egyet tudunk érteni -, hanem beemelték most már a terrorcselekménnyel szembeni eljárás lehetőségét is. Ismerik a világtrendet, többször elmondtam már, ezúton is elmondom: 2001. szeptember 11-e óta az a világjelenség, ki tudja, milyen forgatókönyvek hatására érvényesül a világban, amelynek a lényege az, hogy terrorcselekménynek bélyegeznek olyan típusú magatartásokat, amelyek egy nemzet önrendelkezésének megvédése érdekében szerveződnek, vagy egyszerűen nemet kívánnak mondani azokra a globalizációs folyamatokra, amelyek egyre jobban, sajnálatos módon hazánkat is legyűrik. Erről beszélt Volner János képviselőtársam is a mai interpellációjában, hogy az IMF hogyan taszítja végső soron rabszolgaságba Magyarországot minden szép szó ellenére.

Ugye, azt tapasztaljuk, hogy vannak adományok, vannak engedmények, végül is még akár örülhetnénk is annak, hogy végre a védő nélküli kihallgatás lehetősége kikerült a javaslatból. Belekerült a javaslatba az, hogy csak a tanú beleegyezésével alkalmazható a poligráf, a hazugságvizsgáló, vagy pedig a választottbíróságok eljárási lehetőségéből most már nem veszik ki az állami és önkormányzati szervezetet - ami egyébként egy teljesen értelmetlen szabály volt -, vagy a bírói fórum választásánál csak az úgynevezett kiemeltebb ügyekben döntheti el az ügyész, hogy melyik bírói fórumhoz fordul.

Tehát mindezek a javaslatok összességükben csupán egy olyan látszatelfedést szolgálnak, hogy itt valójában mégse kell tartania majd senkinek attól, hogy önkényes eljárás alá kerül.

Sajnálatos módon én régi idők tapasztalataiból azt mondom - és ezt az elmúlt egy év is igazolta, az Oktogonnál nemrégiben történt önkényes rendőri intézkedés, ahol körbezártak tüntetőket, vagy március 15-én a Hősök terén is jogellenesen állítottak elő tüntetőket - és azt gondolom, hogy nekünk egyértelműen fel kell emelnünk a szavunkat azzal szemben, hogy nem lehet utat engedni az ilyen típusú, alapvető jogokat korlátozó büntetőeljárási szabálymódosításnak, még egyszer mondom, még ha a céljával, a politikusbűnözés elleni fellépéssel maximálisan egyetértünk, azonban ebben különbözünk a kormánytöbbségtől, hogy mi a jogállamiság és a törvényesség útjáról nem kívánunk letérni, noha ezt olvasták legtöbbször a fejünkre, még a választási kampányban is erről szólt minden, hogy az MSZP törvényen felül, míg a Jobbik a törvényen kívül helyezte magát.

Most ebben a vitában bizonyítjuk azt, hogy igenis, mi a törvényesség mellett állunk úgy ki, hogy emellett viszont nem szűnünk meg követelni az elmúlt nyolc év felelőseinek kőkemény felelősségre vonását és egyúttal a politikusbűnözés írmagostul történő kiirtását. Ezért fogunk ennek a törvényjavaslatnak a zárószavazásakor nemmel szavazni, mert ez a javaslat viszont sárba tiporja azokat az alapvető jogokat, amelyekért mi is kiállunk.