DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Különös, hogy ilyen alapvetõ kérdést, amit több mint egy éve megígértek, hogy megoldják sürgõsséggel, telt ház elõtt kell a Háznak tárgyalnia, ami persze nem azt jelenti, hogy engem bántana, hogy önöknek most itt kell ülni, az viszont bánt, hogy nem egy évvel ezelõtt került sor ilyen vagy ehhez hasonló napirend tárgyalására.
Azt hiszem, önök most azért emlegetik a felelõsség kérdését, hogy eltereljék a figyelmet a saját felelõsségükrõl, hogy egy év alatt, noha listaszerûen fel tudják sorolni, mi mindent tettek ez ügyben, igazából a megoldáshoz nagyon kevéssé kerültek közelebb. Több mint egy éve, hogy a miniszterelnökük megígérte a Nemzeti Eszközkezelõ létrehozását, de ez a mai napig nem mûködik, és ha megnézzük az alapítása feltételeit, hogy mindössze - mondjam így - bruttó 2 milliárd forintot szántak erre, amibõl 100 millió forint a mûködés, 1,9 milliárd forint pedig arra szolgál, hogy a bajba jutott családoktól megvásárolják az ingatlant, hogy azután õk ezt visszabérelhessék, tehát szó lehessen arról, amit nagy betûvel felírtak a táblára, hogy "otthonvédelmi program", persze nagyon helyesen, akkor a magasztos cél mellé hasonlóan magasztos eszközöket is kellene rendelni. Ez az 1,9 milliárd egyszerûen nevetséges ehhez a célkitûzéshez.
Azért kezdtem ezzel, mert mi úgy látjuk, hogy ez az a terület, ahol a leginkább bajba jutottaknak segíteni tudna az állam, és mint megtudtuk szintén a miniszterelnökük beszámolójából, a magyar lakosság 64,3 százaléka támogatná azt - közvélemény-kutatás a szociális konzultációjuk keretében -, hogy az állam nyújtson segítséget a bajba jutott devizahiteleseknek.
Önök most egy olyan lehetõséget nyitnak ki, amelynek a felhasználhatósága azért eléggé behatárolt. Tehát csak azok tudnak élni ezzel, akik vagy maguk rendelkeznek a kedvezményes végtörlesztéshez szükséges pénzeszközzel, vagy a családból össze tudják szedni. Ismerve a magyar családok szolidaritását, azt hiszem, ebben a helyzetben lesznek tartalékok, tehát sok család megmozdul azért, hogy mondjuk, a fiatalok devizahitel-kölcsönét egy összegben visszafizethessék; vagy pedig olyanok, akiknek - szintén a helyzetükbõl adódóan - lehetõségük van forinthitelt felvenni.
Tehát én nem azt mondom, hogy a gazdagok vásárolhatnak ki, de azért valami anyagi konszolidáltságra szükség van ahhoz, hogy élni lehessen ezzel a lehetõséggel, és a hozzászólásaink lényege alapvetõen az, hogy tessenek már elolvasni és érdemben értékelni az MSZP több mint egy hónappal ezelõtt közzétett 9 pontos javaslatát, ahol szépen sorba szedtük, hogyan lehet olyan metodikát alkalmazni, amely mentén nem egy személyben Rogán Antal gazdasági bizottsági elnök küzd, hogy valami szakmai megoldást hozzon össze. Nem akarom azt mondani, hogy magára hagyták Rogán Antalt ebben az ügyben, de ehhez egy nagyon jól szervezett szakmai munkára lenne szükség.
(18.50)
Arra lenne szükség, hogy egy team dolgozza ki a bérlakásprogramot, mérje föl, hogy milyen lehetõségek vannak a devizahitel-probléma megoldása kapcsán a bérlakásprogram megvalósítására, dolgozza ki a bérlakástörvényt, hogy ez a jelenleg szabályozatlan terület... (Dr. Szekeres Imre: Így igaz!.) - így igaz; a fõnököm azt mondja, hogy így igaz.
Rögtön át is térek a magáncsõdvédelem intézményére, ami szintén nagyon sokaknak jelenthetne támaszt, de ami a törvényi szabályozás körébe tartozik, és valamiért önök nem akarnak ezzel foglalkozni, az a szabad elvonulás lehetõsége. Ez szintén a bankok számára jelent áldozatvállalást, mert azt jelenti, hogy ha valakinek bedõlt a hitele, akkor törvény írja elõ, hogy kénytelen legyen a bank megelégedni azzal, hogy a fedezetként a szerzõdésben szereplõ vagyontárgyak a birtokába jutnak, és további követelése ne lehessen a hitelfelvevõvel szemben. Ez végül is egy kockázatmegosztást jelent a bank és a hitelfelvevõ között, mert aki nem tudja fizetni, az végül is a fedezetét elbukja, de a szabad elvonulás törvényi garanciája révén - amit, mondom, meg kellene alkotnia ezt a jogszabályt a magyar parlamentnek - a késõbbi törlesztési terhektõl legalább mentesülhetne, nem kellene élete végéig vagy még az unokáinak is a hitelt törlesztenie.
Én azt hiszem, amikor ezt tárgyaljuk, akkor szólni kell arról, hogy az elmúlt egy év elhibázott gazdaságpolitikájának tükrözõdése is látszik a probléma súlyosságában. Önök felelõsek abban, hogy az árfolyam, a forint árfolyama ilyen szinten áll, hogy ennyire elszállt már a tavaly nyári akciójuk óta, illetve azóta is. Tehát mi azt kérjük, hogy térjenek vissza az alapokhoz, ne újabb adóemelésben gondolkodjanak, hanem abban, hogy egy konszolidált költségvetési szituációban mûködtessék az ország gazdaságát. Nagyon félõ, hogy a probléma rendezetlensége miatt egy olyan beszûkülõ banki finanszírozási spirálba kerül a magyar gazdaság, aminek messze negatív hatásai lesznek a konkrét devizahitel-problémán túlmenõen.
Tehát azt kérem önöktõl, hogy ezt vonják vissza, és hozzanak ide egy olyan komplex javaslatot, amibõl nemcsak az látszik, hogy önök a saját klientúrájuknak, lehet, hogy saját maguknak meg akarják oldani ezt a problémát, hanem az látszik, hogy az érintettek széles köre számára nyújt majd megoldást a javaslatuk; ebben mi partnerek leszünk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)