DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Nagyon köszönöm, hogy ezt a fontos területet idehozta a parlament plénuma elé, és megvitathatjuk vagy legalábbis jelezhetjük azokat az irányokat, amerre a szõlészet, borászat a kitörést jelzi a magyar mezõgazdaság számára is.
(9.50)
Azért mondom ezt így, mert meggyõzõdésünk szerint az egyik legfontosabb területe a magyar mezõgazdaság megújításának éppen a szõlészet-borászat ágazata.
Miért mondom ezt? A nemzeti vidékstratégia úgy fogalmaz, hogy tájgazdálkodásra van szükségünk, a tájak adottságaihoz illeszkedõ gazdálkodásra van szükségünk. Azt mondja, minõségi mezõgazdaságra van szükségünk, és azt is mondja, hogy olyan mezõgazdaságra, amely sok embernek munkát, megélhetést ad. Nos, azt gondolom, a maga hungarikum jellegével az egész borászat megfelel ennek a kritériumrendszernek. Hogy csak egy fogalmat hozzak ide: a teroár fogalma, amit a borászok használnak, a hely maga hogyan határozza meg a minõséget. Tulajdonképpen ez az a stratégiai alapgondolat, amelyre az egész mezõgazdaság megújítását is alapozni szeretnénk. Szóval, azt hiszem, hogy a szõlész-borász társadalom természetes szövetségese annak a kormánynak, amely egy ilyen minõségi mezõgazdasági átalakítást akar végrehajtani.
Ami a konkrét fölvetéseket illeti: nagyon köszönöm, hogy a képviselõ úr mint az Országgyûlés mezõgazdasági bizottsága szõlészeti és borászati albizottságának vezetõje, lajstromozta a bajokat, és egyúttal javaslatot is tett azokra a területekre, ahol lépnünk kell. Most nem tudom minden elemét értékelni, annál is inkább nem fogom minden elemét értékelni, mert egy átfogó javaslatcsomag született, amelyet éppen ez az albizottság fogalmazott meg, és ennek jegyében elkezdõdött a közös munka. Ennek lesz a végeredménye az, hogy a részletkérdésekben is tisztázunk mindent. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetsége, a Vindependent és a Pannon Bormíves Céh mint a termelõk fontos szervezõdései, részt vesznek ebben a munkában. A Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal tárgyalunk, pontosan azért, mert a problémakör összetett, és minden elemét szeretnénk egy közös stratégiában egyesíteni.
A tartalmát illetõen ez a csomag, ami most készül... - reményeink szerint év végéig egy jogalkotási csomag is születik, ami rendezi ezeket a kérdéseket, hogy úgy mondjam, jogi akadályelhárítás is lesz a fejlõdés útjából. Nos, ennek az adatszolgáltatási kötelezettségek rendezése és egyszerûsítése az egyik fõ célja, másrészt a költségek és az adminisztrációs terhek csökkentése, amire utalt a képviselõ úr, és nem kevésbé fontos a piacra jutás feltételeinek a javítása, a marketingkérdések. Ezek közül azért hadd emeljek ki néhány olyan gondolatot, amelyekre utalt a képviselõ úr, és szeretném visszaigazolni, hogy irányban gondolja a borásztársadalom is, és magunk is csatlakozunk ehhez az elképzeléshez.
Az egyik a bormarketing-stratégia. Sokkal több van ebben az ágazatban, mint amennyit sikerült megjeleníteni. Meg kell tennünk azokat a lépéseket, amelyek segítik ezt a piacra jutást, és valószínûleg igaza van a borásztársadalomnak, amikor azt mondja, hogy például a marketingpénzek, a forgalombahozatali járulék 60 százaléka kerüljön közvetlenül a borászok kezébe. Azt hiszem, ennek a csomagnak része kell hogy legyen, hogy meghatározó szerepe legyen a forrásallokációban és a marketing megszervezésében magának a borásztársadalomnak, aki pontosan tudja, milyen módon tudja ezt a terméket a piacon is megjeleníteni.
Egy nemzetközi offenzívára is szükségünk van, és nagyon örülök annak, hogy egy szakmaközi szervezet létrehozására is javaslatot tett a képviselõ úr, ezt a borásztársadalom szorgalmazza. Valóban akkor lehetünk nemzetközi téren is sikeresek, ha egy összefogott borásztársadalom lép föl, a belsõ konfliktusait megoldja, és egy közös szervezetben együtt lépünk föl. Tervezi a nemzeti vidékstratégia is egy nemzeti ernyõprogram indítását, éppen ennek a nemzetközi bormarketingnek a kiterjesztésére, az országimázs újrafölépítésére. Nem tömeget kell termelni itt, a Kárpát-medencében, hanem minõséget, s ezt egységesen kell a borvidékeknek megjeleníteniük, ezzel egyfajta országimázst is jelenítve és húzóágazattá válva ezzel a magyar mezõgazdaság minõségi átalakításában.
A szakmaközi szervezetet külön is szeretném hangsúlyozni egyéb szempontból is, nem csak a bormarketing szempontjából. Együttes, szervezett föllépésre van szükség, és ennek része az, amit képviselõ úr említett, tervezzük is a kutatóintézetek egységes irányítás alá vonását. Az elõzõ kormány szétszórta, odaadta az egyetemeknek forrás nélkül, és vergõdnek ezek az intézetek, méltatlan helyzetben vannak. Ki fogjuk venni az egyetemek hatáskörébõl, és az ötödik újonnan alakult intézettel együtt egy közös koncepció szerint fogjuk mûködtetni. Ugyanez igaz az oktatásra, a szellemi infrastruktúrára, annak is a szakmai irányítására van szükség.
Jó néhány elemét még kiemelhetném (Az elnök a hozzászólási idõ leteltét jelzi.), de azt kérem a szõlész-borász társadalomtól, segítsenek, hogy közösen valóban egy olyan stratégiát tudjunk év végére letenni és olyan jogalkotási rendet kialakítani, ami végre méltó helyére teszi a szõlész-borász ágazatot Magyarországon.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)