DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõk! A 2010 májusában hivatalba lépett kormány rendkívüli mértékben elhatalmasodott államadóssággal, folyamatos megszorítások miatt elmélyült szociális és társadalmi problémákkal vette át Magyarország kormányzását.

A 2010. évi költségvetésben mintegy 600 milliárdos lyuk volt a kormányváltáskor, ennyi hiányzott az ország zavartalan mûködéséhez. Az újonnan megalakult kormány év közbeni többszöri beavatkozása nélkül a 2010. évi költségvetés a GDP 7 százalékát meghaladó hiánnyal teljesült volna, amelyet, ha nem sikerült volna megfékezni és radikálisan csökkenteni, az ország mûködõképtelenné vált volna.

A 2010. évi költségvetés egyensúlyát szigorú intézkedések, mindenekelõtt az elsõ és második gazdasági akcióterv szolgálták. A kormány egyik legfontosabb vállalása a költségvetés stabilizálása volt, vagyis a biztonság, a kiszámíthatóság közegének megteremtése mind az állam, mind a külföldi partnerek, mind pedig a hazai lakosság és a vállalkozók számára. 2010-ben az új kormány által vállalt 3,8 százalékos hiánycélt az önkormányzatok hiánya nélkül teljesítette. Az önkormányzatok hiányával együtt 4,2 százalékos volt az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya.

Tisztelt Országgyûlés! Az új kormány olyan gazdasági csapdahelyzetet örökölt, amelyben számos elõre nem látható nehézséggel szembesült. A megnövekedett államadósság, az expanzív és megszorító költségvetési periódusok hatására romló versenyképesség és a háztartások magas devizaadóssága sérülékennyé tette a gazdaságot a világgazdasági válság hatásaival szemben, ezáltal a belsõ kereslet élénkülésének gátjává vált.

Ezért került sor az elsõ és második akcióterv kidolgozására, amelyek rövidebb távon a stabilizáció célját szolgálták, hosszabb távon pedig lehetõséget teremtettek a gazdasági növekedést elõsegítõ szerkezeti reformok megindításához. Az akciótervekben szereplõ intézkedésekkel úgy sikerült stabilizálni az államháztartást - és így elkerülni az adósságválságot -, hogy az nem eredményezte a növekedés visszaesését.

A bruttó hazai össztermék alakulása 2010 folyamán ellentétes hatások eredõjeként alakult. A világgazdasági válságból való kilábalás nyomán javuló külsõ kereslet és a gazdaságpolitikai irányváltás elsõ eredményei pozitívan befolyásolták a GDP-t, ugyanakkor a továbbra is alacsony banki hitelaktivitás, az elõzõ kormánynak a versenyképességet elhanyagoló politikája következtében létrejött kedvezõtlen munkaerõ-piaci környezet és a háztartások megnövekedett devizahitel-terhei miatt továbbra is csökkenõ fogyasztás a növekedés ellen hatottak.

Összességében 2010-ben a GDP - az eredetileg tervezett 0,9 százalékos csökkenés helyett - 1,2 százalékkal növekedett. A gazdasági teljesítmény a válság ideje alatt öt negyedéven keresztül folyamatosan csökkent, 2010 elsõ negyedévében a csökkenés megállt.

A belföldi felhasználást érintõ negatív gazdasági tényezõk hatására a háztartások rendelkezésre álló jövedelme nem javult érdemben 2010 során, így a háztartások fogyasztási kiadásai 2,1 százalékkal csökkentek az év egészében.

A beruházások 2010. évi alakulását továbbra is egyrészt a válság nyomán kialakuló szigorúbb hitelezési feltételek, a vállalati döntéseket befolyásoló bizonytalanság, másrészt pedig a kilábalásra jellemzõ fokozódó aktivitás határozta meg. Miközben a feldolgozóipari beruházások a második negyedévtõl egyre gyorsuló ütemben növekedtek, az építési beruházások továbbra is csökkentek. Összességében a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6 százalékkal csökkent 2010-ben.

A kedvezõ globális konjunkturális folyamatok a korábban feltételezettnél jóval erõteljesebb külsõ keresletnövekedést eredményeztek. Az exportértékesítések volumene 2010 elsõ felében robusztus növekedést mutatott, az év második felében a bázishatás miatt a növekedési ütem csökkent, miközben a behozatal bõvülése - a kedvezõtlen belsõ kereslet miatt - lassabban követte a kivitelt. Így az év egészében az export 14,1 százalékkal, míg az import 12 százalékkal bõvült.

A munkaerõ-piaci folyamatokban is érvényesült a gazdaságot jellemzõ kettõsség. Miközben az exportorientált ágazatokban 2010-ben már növekedett a teljes munkaidõs alkalmazottak létszáma, addig a belsõ keresletre épülõ szektorokban a részmunkaidõsök létszámának bõvülésével igyekeztek a vállalatok a költségeiket csökkenteni.

A versenyszféra foglalkoztatottsága a két hatás eredõjeként éves átlagban 1 százalékkal csökkent. A teljes nemzetgazdaságban a foglalkoztatottak száma a megelõzõ évihez képest nem változott. A munkanélküliségi ráta 2010-ben 11,2 százalék volt. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 1,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül a versenyszférában 3,3 százalékos növekedés, míg a közszférában 2,7 százalékos csökkenés történt. A versenyszférában ugyanakkor jellemzõ volt, hogy a személyi jövedelemadó-változtatások hatására az év végi prémiumok kifizetését a vállalatok 2011-re halasztották.

A jelentõs mértékû uniós tõketranszferek következtében a külsõ finanszírozási képesség elérte a GDP 3,9 százalékát. 2010-ben az ország nettó adóssága - tulajdonosi hitelek nélkül - 0,6 milliárd euróval csökkent, miközben a bruttó adósság 3 milliárd euróval nõtt. A GDP arányában a nettó külsõ adósság 3,8 százalékponttal, a bruttó adósság 3,4 százalékponttal csökkent.

A fogyasztói árszínvonal emelkedése 2010-ben az elõzetes várakozásokat meghaladta, az infláció 4,9 százalékot ért el. A visszafogott belsõ keresletnek, a potenciálistól elmaradó kibocsátásnak és a munkaerõ-piaci feltételeknek köszönhetõen ugyanakkor a maginfláció alacsony maradt.

Tisztelt Ház! Az új kormány a költségvetésben meglévõ feszültségforrásokon túlmenõen számos, elõre nem látható nehézséggel szembesült. Az elõzõ kormány a bevételeket és a kiadásokat nem megfelelõen tervezte meg, az államháztartás folyamatainak átláthatóságát nem biztosította. A bevételi oldalt tekintve az Egészségbiztosítási Alapnál 22 milliárd forintos fiktív bevételi elõirányzat szerepelt a mérlegben. A 2010. évi adótervezés alapjául szolgáló 2009. évi adóbevételeket túlbecsülték, ami a 2010. évi bevételek elmaradásában jelentkezett. Az osztalékbevételeket illetõen a 2009-es hiány mesterséges csökkentése érdekében elõrehozott osztalékelõleg-befizetések történtek. Az Európai Bíróság úgynevezett Parat-ügy néven hozott döntése szerinti áfa-visszafizetés teljesítését az elõzõ kormány szabálytalanul áttolta a 2010-es esztendõre. Az Alkotmánybíróság adóbevételt érintõ döntése - a családi pótlék adóalapba helyezésének megszüntetése, a vagyonadó eltörlése - negatívan befolyásolta a költségvetési hiány alakulását.

Mindezeken túlmenõen számos kiadást az elõzõ kormány nem tervezett be, amelyek közül az év elsõ hónapjaiban felmerülõk egy részét a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok hozzárendelésével rendezett. A kormány évközi beavatkozása nélkül a 2010. évi államháztartási hiány a GDP 7 százalékát is meghaladta volna. A kormány azonban az Európai Unió több tagállamában is kibontakozó adósságválság elkerülése érdekében az eredetileg meghatározott hiánycél teljesítését tûzte ki célul.

Tisztelt Országgyûlés! Az új kormány annak érdekében, hogy az akut költségvetési problémákat kezelje, bejelentette az elsõ, majd a második akciótervét, amelyek legfõbb erénye, hogy szakított az elõzõ kormányok gyakorlatával, és nem a megszorításokon alapult. A kormány prioritása az volt, hogy az egyensúly helyreállítása ne mélyítse tovább a recessziót, így olyan intézkedéseket részesített elõnyben, amelyek nem a legjobban sújtott háztartásokat, valamint a kis- és középvállalkozói szektort terhelték. A kezdeti intézkedések a finanszírozható 2010-es hiány elérését szolgálták, és a korábbi gazdaságpolitikai hibák következtében felhalmozott egyensúlytalanságok miatt voltak elkerülhetetlenek.

A két akcióterv és a kapcsolódó kormányzati intézkedések fontos kiadáscsökkentõ lépéseket tartalmaztak, vagyis az állam magán kezdte a spórolást, többek között a javadalmazási rendszer átalakítását a közszférában, költségcsökkentést és hatékonyságnövelést az állami tulajdonú vállalatoknál és a kiszervezett tevékenységek felülvizsgálatát. A kormány az elsõ lépésben együttesen mintegy 120 milliárd forintos kiadási megtakarításról döntött. Ebbõl jelentõs tételt tett ki a kormány irányítása alá tartozó fejezetek még rendelkezésre álló fejezeti kezelésû elõirányzatai és dologi kiadásai egy részének zárolása, valamint a maradványok felhasználásának megtiltása. Az év végén a zárolást csökkentéssé változtatta a kormány.

A második akciótervvel elindított nyugdíjrendszer-reform már részben 2010-ben is, de fõképp 2011-ben jelentõs, egyszeri bevétellel járt, amely jelentõs részben az államadósság csökkentésére került felhasználásra.

A 2010-es kiadásoldali intézkedések és a nyugdíjrendszer reformja mellett a legnagyobb azonnali pénzügyi hatással az átmeneti válságadók bevezetése járt. Ezek az adók azokra a szektorokra lettek kivetve, amelyek a pénzügyi-gazdasági válságot a legegészségesebb állapotban vészelték át, így teherviselõ képességük viszonylagosan erõs volt, és átmeneti megadóztatásuk nincs hatással a gazdaság hosszú távú potenciális növekedési ütemére.

Mindezeken túlmenõen év végén a kormány - a hiánycél elérésének fokozott szem elõtt tartásával - döntött a 2010. évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges további intézkedésekrõl a központi költségvetési alrendszerben.

Az intézkedés eredményeként a kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek, a fejezeti kezelésû elõirányzatoknak, a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek és az elkülönített állami pénzalapoknak a kiadási lehetõsége 2010. év decemberében 100 milliárd forintot meghaladó mértékben csökkent.

Összegezve az elmondottakat, megállapítható, hogy csak az új kormány számos, nélkülözhetetlen intézkedése révén vált lehetségessé az, hogy a kitûzött hiánycél közelében teljesüljön az államháztartás deficitje.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az államháztartás fõbb részeinek gazdálkodásáról is ejtsek néhány szót. A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Röviden a helyzetükrõl.

A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenõ programok, feladatok, támogatások 2010. évi - támogatással és saját bevétellel fedezett - kiadása 4204,8 milliárd forintra teljesült, amely összeg 161,9 milliárd forinttal, mintegy 4 százalékkal több a 2009. évi teljesítésnél. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási elõirányzathoz viszonyított kifizetés 84,9 százalék volt.

A kiadások alakulásában jelentõs szerepe volt a kormány 1132/2010. számú határozatában elrendelt zárolásnak, majd késõbb az elõirányzatok csökkentésének, amelyek összességében 47,7 milliárd forint forráskivonást tettek ki.

A központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésû elõirányzatoknál együttesen a 2010. évben a gazdálkodás során 532,5 milliárd forint elõirányzat-maradvány keletkezett. A tárgyévi és az elõzõ évi igénybe nem vett elõirányzat-maradvány 620,8 milliárd forint volt, ami 12,2 milliárd forinttal, vagyis 2 százalékkal kevesebb, mint a 2009. évi.

A teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 675,1 milliárd forintot fordítottak, az eredeti elõirányzatnál 5,6 százalékkal kevesebbet. A foglalkoztatottak éves átlagos létszáma az elõzõ évihez képest 2 százalékkal növekedett.

Tisztelt Országgyûlés! Az Európai Unióból érkezõ források az ország csatlakozásától kezdõdõen jelentõs felhajtóerõt biztosítanak a gazdaság élénkítése terén mind a kis- és középvállalkozások támogatásán, a foglalkoztatás bõvítésén, mind pedig az infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások ösztönzésén keresztül. Az uniós támogatásoknál a kormány célja a gyorsítás és a hatékonyságnövelés volt. A kormány ez irányba tett meg lépéseket.

Elindult az Új Széchenyi-terv, a kifizetések tekintetében pedig már a 2010. évben a felhasználás gyorsulása volt tapasztalható, hiszen az uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló programok összes kiadása mintegy 124 százaléka volt a tervezettnek, míg a vidékfejlesztési és halászati támogatások az eredeti elõirányzat 129 százalékában teljesültek. Lezárult az Európai Unió 2000-2006-os évek pénzügyi idõszakához kötõdõ nemzeti fejlesztési terv, és a kohéziós alap környezetvédelmi és közlekedési beruházásainak döntõ többsége is a kivitelezés utolsó szakaszához érkezett.

A különbözõ támogatási jogcímeken mintegy 805 milliárd forint összegû uniós forrás felhasználása történt meg. Ehhez hozzátéve a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat, az összes uniós támogatás 2010. évi összege több mint 1102 milliárd forintot, vagyis a GDP 4,1 százalékát tette ki. Az Unió költségvetése felé teljesítendõ nemzeti hozzájárulásunk közel 230 milliárd forintot ért el, ami a felhasznált támogatások körülbelül negyede.

Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok a közfeladat-ellátás jelentõs letéteményesei. A helyi önkormányzatok 2010 során mintegy 3700 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami alig 1 százalékkal haladta meg az elõzõ évit. Ezen belül viszont az önkormányzást legjobban kifejezõ helyiadó-bevétel 4 százalékkal maradt el a 2009. évitõl, döntõen a helyi iparûzési adó visszaesése miatt, sokatmondóan jelezve a 2010 tavaszán megörökölt gazdasági helyzetet.

A tárgyévi bevételek stagnálásával szemben az önkormányzatok adósságállománya 2010 végére meghaladta az 1200 milliárd forintot, ami a korábbi évihez képest viszont 22 százalékos növekedést jelent. Az adósságállományon belül mintegy fele-fele arányt képviselt a kötvényállomány és a hitelállomány. Nem véletlen, hogy ez utóbbin belül a túlélést szolgáló rövid lejáratú hitelek ugrottak meg 2009-hez képest, több mint 80 százalékkal. Mindeközben a betétben elhelyezett pénzeszközök felhasználása is már az év nyarára felgyorsult, a betétállomány év végére így közel 30 százalékkal csökkent.

A likviditási problémákkal küzdõ önkormányzatok száma emelkedett; problémáik enyhítésére ingatlanértékesítéshez, értékpapír-kibocsátáshoz, illetve intézményátszervezéshez folyamodtak. Az önkormányzatok gazdálkodását áttekintve úgy látjuk, hogy az elõttünk álló egyik legfontosabb feladat a helyi önkormányzati rendszer egészének újjáépítése és átalakítása lesz.

2010-ben a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának az együttes költségvetési hiánya 95,4 milliárd forint volt, ami 61,3 milliárd forinttal kevesebb, mint a megelõzõ évben. Az említett együttes hiány döntõ része, 91,7 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapban, a maradék 3,7 milliárd forint a Nyugdíj-biztosítási Alapban képzõdött.

A két pénzügyi alap költségvetési pozíciójának értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének elõirányzott hiánya 69,4 milliárd forint volt, ezt a tényleges hiány 22,5 milliárd forinttal haladta meg. A Nyugdíj-biztosítási Alap esetében az államháztartási törvény elõírásainak megfelelõen a bevételek és a kiadások egyensúlya volt elõirányozva, a tényleges hiány ezt csekély nagysággal, 3,7 milliárd forinttal haladta meg.

A Nyugdíj-biztosítási Alap már említett minimális nagyságú hiányának kialakulásában jelentõs szerepet játszott a 2010. május végén hivatalba lépett kormány azon intézkedése, amelynek értelmében 2010. november 1-jétõl a magán-nyugdíjpénztári tagok 9,5 százalékos járulékfizetése a Nyugdíj-biztosítási Alap részére került átirányításra, ami hozzávetõlegesen 60 milliárd forint többletbevételt eredményezett, és valamelyest tehermentesítette a központi költségvetés pénzeszköz-átadási kötelezettségét.

2010-ben a társadalombiztosítási rendszer legnagyobb kiadási elõirányzatát képezõ nyugellátási kiadások nagysága 2887,8 milliárd forint volt, ami az elõirányzatnál relatíve csekély összeggel, 14,7 milliárd forinttal volt kevesebb. A nyugellátási kiadások alakulását lényegesen befolyásolta, hogy január hónapban 4,1 százalékkal nõttek a nyugellátások, november hónapban a törvényi elõírásoknak megfelelõen további 0,6 százalékos mértékû egyösszegû kiegészítõ emelésre került sor.

Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi hiánya, ahogy errõl már korábban szóltam, 22,3 milliárd forinttal volt több az elõirányzott deficitnél. A túllépés a 8,9 milliárd forint összegû bevételi többlet és a 31,2 milliárd forint kiadási többlet eredõje. Kiemelendõ, hogy az új kormány intézkedése eredményeként került sor az egészségügyi szolgáltatók adósságrendezésére 27,5 milliárd forint felhasználásával a 2010-es esztendõ végén.

Tisztelt Országgyûlés! Befejezésül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevõszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az ÁSZ a korábbi évek gyakorlatának megfelelõen nagy volumenû, körültekintõ munkát végzett a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenõrzésében, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. A Számvevõszék a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve annak helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvezõ változásokra és a még fennálló hiányosságokra egyaránt felhívta a figyelmet.

A számvevõszéki jelentés számos javaslatot fogalmazott meg a kormány és miniszterei számára is, amelyeknek vizsgálata és lehetõség szerinti figyelembevétele folyamatban van. A kormány a költségvetési tervezés, illetve a jogszabályok kialakítása során kívánja ezeket a javaslatokat érinteni.