DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevõszék elnöke, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Alapvetõ nemzeti érdek, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és megbízható legyen. Az Állami Számvevõszékrõl szóló törvény és a januárban hatályba lépõ új alaptörvény is kimondja, hogy ezzel kapcsolatban az Állami Számvevõszéknek komoly felelõssége van. A jogszabályok azt is rögzítik, hogy a számvevõszék azzal tudja leginkább elõsegíteni a jól irányított állami mûködést, hogy megállapításaival, javaslataival és tanácsaival támogatja az Országgyûlést.

A Számvevõszék egyik legfontosabb feladata abból adódik, hogy ellenõrzi az államháztartás gazdálkodását, az állami költségvetés végrehajtását. A zárszámadás ellenõrzésével az Állami Számvevõszék az Országgyûlés pénzügyi és gazdasági ellenõrzõ szerveként ahhoz járul hozzá, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló parlamenti vitában az elõzõ év gazdálkodása felelõsen lezárható legyen.

A zárszámadáshoz kapcsolódó feladatát az Állami Számvevõszék idén is elvégezte. Intézményünk a törvényjavaslatot szabályszerûségi, törvényességi és számszaki-megbízhatósági szempontok alapján ellenõrizte. Vizsgáltuk az alkotmányos fejezetek, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkezõ költségvetési címek, a fejezetek igazgatási címei és a fejezeti kezelésû elõirányzatok beszámolóit, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételeinek és kiadásainak elszámolását. Ellenõriztük továbbá, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a vonatkozó törvényi elõírásoknak, a számviteli alapelveknek, illetve hogy a valóságnak megfelelõ, megbízható képet nyújt-e a pénzügyi és vagyoni helyzetrõl, illetve a gazdálkodásról.

Az ellenõrzés során áttekintettük, milyen intézkedések születtek a 2009. évi zárszámadás ellenõrzésekor rögzített hiányosságok felszámolása érdekében. Kiemelt figyelmet fordítottunk a több éve fennálló hiányosságokra és az éven túli kötelezettségvállalások alakulására.

Tisztelt Országgyûlés! Engedjék meg, hogy e rövid bevezetõ után részletesen ismertessem zárszámadási jelentésünket. Miben áll tehát megállapításaink lényege, miképp összegezhetem ellenõrzésünk tapasztalatait?

A 2010. évi költségvetést alapjaiban határozta meg, hogy végrehajtása két kormányzati ciklushoz kapcsolódott. Ennek egyik, ellenõrzési szempontból is fontos következménye az volt, hogy év közben jelentõsen módosult a költségvetés szerkezeti rendje, a minisztériumok száma 13-ról 8-ra csökkent. A változáshoz kapcsolódott az is, hogy a tervezett költségvetési hiány tartása és az új kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása érdekében az Országgyûlés többször módosította a költségvetési törvényt és az egyensúly megteremtését szolgáló törvényeket.

A korábbi választási évek tapasztalatai tükrében nagy eredménynek tekinthetõ, hogy az év közben látott nehézségek ellenére sem szállt el a költségvetési hiány. A 2010-es költségvetés - elsõsorban az év második felében hozott intézkedések következtében - kézben tartott büdzsé volt, a hiányszám hozzávetõlegesen a tervezettnek megfelelõen alakult.

A részletek ismertetése elõtt fontos leszögezni, hogy a 2010-es nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi elõirányzatainak teljesítési adatai megbízhatónak bizonyultak. Kivételt egyedül az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint a lakástámogatások jelentettek, ezeket ugyanis csak korlátozott minõsítéssel tudtuk ellátni.

A zárszámadási törvényjavaslat prezentációjára vonatkozó törvényi elõírásokat a zárszámadási dokumentum kevés kivételtõl eltekintve teljesíti. Az Állami Számvevõszék által több éve hiányolt hosszú távú kötelezettségvállalások összefoglaló bemutatása azonban ebben az évben is hiányzik. A törvényjavaslat összeállításának hatályos szabályozási környezete változatlan, így sajnálatos módon továbbra is érvényes egy évek óta ismételt számvevõszéki megállapítás. A jelenlegi prezentációs rendszer nem támogatja megfelelõen az információtartalom állandóságát, az átláthatóságot, az évek közötti összevetést és a folyamatokról való képalkotást, ideértve a célok és azok teljesülésének követhetõségét. Az Állami Számvevõszék ezért elkerülhetetlennek látja az összefüggések és adatok minél teljesebb körû bemutatását. Ez az Országgyûlés számára szükséges és elégséges információk meghatározását és ennek megfelelõ prezentációs tartalom kialakítását igényli.

Tisztelt Ház! Az államháztartás központi alrendszereinek 2010. évi tervezett bevételi elõirányzata 15 719,3 milliárd forint, kiadási elõirányzata pedig 16 779,6 milliárd forint volt, amibõl 1060,3 milliárd forintos, azaz a GDP 4 százalékát kitevõ hiány adódott.

Az államháztartás tényleges pénzforgalmi hiánya 1121,5 milliárd forint, azaz a GDP mintegy 4,2 százaléka lett. Ez alig valamivel több mint 60 milliárd forinttal haladja meg az eredeti elõirányzatot, szemben a korábbi évek több száz milliárd forintos eltérésével. A mintegy 4,2 százalékos GDP-arányos hiányból 3,1 százalékpont a központi költségvetésnél, 0,3 százalékpont a társadalombiztosítási alapoknál, 0,9 százalékpont az önkormányzatoknál keletkezett, amit az elkülönített állami pénzalapok többlete mintegy 0,2 százalékponttal javított.

A magyar hiányadatok helyes értelmezéséhez fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unióban egyes államok jellemzõen ennél jóval magasabb deficitekkel küzdenek. Az Európai Unió egészében a válság elleni intézkedések nyomán a közösségi szintû GDP-arányos hiány 2007. évben még csak 0,9 százalék volt, 2009-re 6,8 százalékra emelkedett, és 2010-ben is 6,4 százalékra mérséklõdött. Mindeközben Magyarországon ugyanebben az idõszakban ez a mutató 5 százalékról 4,2 százalékra csökkent, a periódus utolsó két évében pedig az uniós átlag alatt maradt.

A magyar hiány tehát nem éri el az EU-s átlagot, de az országgal szemben 2004, vagyis az ország uniós csatlakozása óta folyó túlzottdeficit-eljárás, illetve a globális válság miatt mégis egyértelmû, hogy a hiány és az államadósság növelése nem járható út.

A tetemes költségvetési hiány a magyar gazdaságpolitika alapbûne. A magas kamatfelárakban, a versenytársainkkal szembeni pozícióvesztésben ma is ennek az árát fizetjük meg. Márpedig ez az ár nagyon magas. Magyarországnak ma megközelítõleg 7,5 százalékos hozamot kell fizetnie ahhoz, hogy eladjon egy tízéves állampapírt. Csehországnak ez kevesebb mint 3 százalékba kerül, Szlovákiának alig több mint 4 százalékba, Lengyelországban kevesebb mint 6 százalék a hozam, és még Romániában sem éri el a magyar szintet. Látni kell, hogy ameddig az adósságot nem tudjuk jelentõsen csökkenteni, addig nem képzelhetõ el versenyképességünk növelése és az állampénzügyek rendbetétele.

2010-ben a költségvetés bruttó kamatkiadása 1153 milliárd forint volt, ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó-bevételek kétharmada a korábbi adósságok kamataira ment el.

A költségvetés végrehajtása szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemel, hogy magas államadósságunk visszafizetésének kockázata erõsíti a nemzetgazdaság sebezhetõségét. Mindebbõl az következik, hogy a magyar nemzetgazdaság hitelessége szempontjából kulcsfontosságú volt a kitûzött hiánycél tartása. Ez különösen azért nagy eredmény, hogy sok, a kormánytól független tényezõ is a deficit növekedésének irányába hatott, amit év közben ellensúlyozni kellett.

Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozása biztosított volt 2010-ben, bár finanszírozási igénye kedvezõtlenebbül alakult a tervezettnél. A teljes nettó finanszírozási igény 966,9 milliárd forint volt, ami 34,1 milliárd forinttal haladta meg a 2010. januári finanszírozási tervben szereplõ összeget. A központi költségvetés 2010. év végi 20 041 milliárd forint összegû bruttó adóssága 1077 milliárd forinttal, vagyis 5,7 százalékkal volt magasabb a 2009. évinél. Az adósság mintegy 44 százaléka devizában áll fenn, ami további kockázati tényezõ. A központi, azaz az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok nélkül számított adósság GDP-hez mért aránya 2010 végén 73,9 százalék volt, ami 1,1 százalékpontos emelkedést jelentett 2009-hez képest. A központi költségvetés adósságának növekedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az államháztartás egészének adósságrátája bõven 80 százalék fölé kússzon 2011 elejére. Ezt kell majd az új alaptörvénynek megfelelõen 50 százalékra csökkenteni hosszú távon.

Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak! A költségvetés egésze ugyan kézben tartott volt, de a deficit évközi alakulása korántsem volt kiegyensúlyozott. A pénzforgalmi hiány már 2010 márciusában elérte a költségvetési törvényben meghatározott összeg csaknem háromnegyedét, és ezt követõen is dinamikusan emelkedett. A költségvetési hiány meglódulását a tervezési hibákon túl mindenekelõtt az okozta, hogy a gazdasági növekedés motorjaként az export a vártnál jobban teljesített, miközben a belsõ fogyasztás dinamikája elmaradt a várakozástól. Ez nem kedvezett az adóbevételek alakulásának, és így nyomot hagyott a költségvetésen is.

A deficit kedvezõtlen alakulása év közben azonnali beavatkozást tett szükségessé. A kormány megtakarításokról döntött, bevezette a bankadót és a válságadókat, átirányította a magán-nyugdíjpénztári járulékokat, zárolást és csökkentést rendelt el a közszférában a jutalmak kifizetésére, a bútor- és személygépkocsi-beszerzésekre, és zárolta a pénzmaradványösszegeket is.

A makrogazdasági folyamatok kockázataira és az adóbevételek realizálhatóságának bizonytalanságára az Állami Számvevõszék a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során, vagyis már 2009 õszén elõre felhívta a figyelmet. Három adóbevétel, a társasági adó, az általános forgalmi adó és a hitelintézeti járadék teljesíthetõségénél jeleztünk kockázatot. Ezen bevételek tervezettõl való elmaradása éves szinten 2010-ben végül 289,2 milliárd forintban realizálódott. Ezt a bányajáradékból, a cégautóadóból és az egyéb befizetésekbõl származó többletbevétel csak mérsékelni tudta. Mindez azt mutatja, hogy az Állami Számvevõszék korábbi javaslatának figyelembevételével reálisabb költségvetést lehetett volna készíteni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az adóbevételek az év egészét tekintve - az intézkedések ellenére is - 235,8 milliárd forinttal elmaradtak a törvényi elõirányzattól.

A vártnál kisebb adóbevételek mellett az is aggasztó, hogy az adók és illetékek hátralékállománya 2010 végén több mint 1900 milliárd forintot tett ki, ami 15,5 százalékos emelkedést jelent a 2009. évi értékhez képest. Gondot jelent az is, hogy romlott az állomány összetétele, mivel a hátralékok egyre nagyobb része származik a már nem mûködõ adózók körébõl. A jövõben külön figyelmet igényel a bevallások ellenõrzése. Az adóhatóság 2010-ben a kockázatalapon kiválasztott bevallásoknak csupán 1,9 százalékát vonta ellenõrzés alá, 8,1 százalékát pedig a revizor elengedte. Ez azt jelenti, hogy több mint 1200 milliárd forint kiutalása ellenõrzés nélkül történt meg.

A költségvetési hiányt növelte az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 30 milliárd forintos elmaradása is. Régóta fennálló anomália, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos leltár az elõdszervezetek nem teljeskörûen alátámasztott nyilvántartásain alapul, illetve hogy a Nemzeti Földalap a termõföldvagyont nem teljeskörûen vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-tõl.

A bevételek elmaradásán túl az is feszültséghez vezetett a költségvetésben, hogy bizonyos kiadások meghaladták az elõirányzatot. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésû elõirányzatok kiadásai összességében 721,1 milliárd forinttal voltak magasabbak a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy - a többletbevételeket is figyelembe véve - ezek a tételek összesen 148 milliárd forinttal növelték a költségvetési hiányt.

Míg az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek jelentõsen elmaradtak a tervezettõl, addig a kiadások túlteljesültek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-nél 742,8 millió forint összeget érintõ szabálytalanságot, többek között teljesítés nélküli kifizetést és helytelen elszámolást tártunk fel.

Immár hatodik éve tapasztaljuk, hogy egyes hitelintézetek a jogszabály által elõírt új szerzõdés hiányában folyósítják a lakástámogatásokat. A keretszerzõdéssel ugyan rendelkezõ, de az új szerzõdést alá nem író pénzintézetek 2010-ben 9,4 milliárd forint összegben folyósítottak támogatást ezen a címen. Pozitívan értékelhetõ, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már megkezdte az intézkedéseket a szabálytalanságok megszüntetése érdekében.

Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak! A 2010. évben bekövetkezett kormányzati struktúraváltás jelentõs mértékben befolyásolta a kormány irányítása alá tartozó fejezetek többségének mûködését, gazdálkodását. A miniszteri szintû átadás-átvételek a jogszabályban elõírt határidõben, formában és tartalommal készültek el. Az új minisztériumi struktúrának megfelelõ feladatok átrendezése a szakmai szervezetek, az elõirányzatok és a feladatellátást biztosító eszközök átadás-átvételét is szükségessé tette. Ennek végrehajtása során néhány esetben a formai és a tartalmi követelmények azonban sérültek.

A fejezeteknél az Állami Számvevõszék 39 pénzügyi szabályszerûségi ellenõrzést végzett. Ezek alapján a Számvevõszék a központi költségvetés fejezeti kiadási fõösszege 50,3 százalékának megbízhatóságát minõsítette. Az ellenõrzött beszámolókból 27 beszámolót elfogadó véleménnyel láttunk el, ebbõl 15 esetben figyelemfelhívó megjegyzést fogalmaztunk meg. "Korlátozottan megbízható" minõsítést 10 beszámoló kapott, kettõt pedig a beszámoló megbízhatóságát elutasító minõsítéssel láttunk el.

A beszámolók ellenõrzése során azt tapasztaltuk, hogy a struktúraváltás befolyásolta a beszámolók megbízhatóságát. A minõsített véleménnyel ellátott beszámolókban a feltárt hibák egy része a szerkezetváltáshoz kapcsolódó szabályozási, nyilvántartási és a számviteli hiányosságokra is visszavezethetõ volt.

A struktúraváltással nem érintett szervezetek beszámolói között az elõzõ évivel közel azonos, mintegy 90 százalékos arányt képviseltek a megbízhatónak minõsítettek, miközben a szerkezeti változással érintett szervezetek esetében a megbízhatónak minõsítettek részesedése 75 százalékról 66 százalékra csökkent. Szintén ezt a tendenciát támasztja alá, hogy a szerkezeti változással érintett szervezeteknél érezhetõen emelkedett a korlátozott és az elutasított beszámolók aránya.

Tisztelt Országgyûlés! Bár Magyarország évrõl évre egyre nagyobb összeggel járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez, de a szaldó pozitív. 2010-ben a magyar költségvetésben megjelenõ bevételek összesen több mint 805 milliárd forintot tettek ki. Ez közel három és félszerese Magyarország 230,2 milliárd forintos befizetési kötelezettségének.

A költségvetésben megjelenõ európai uniós források több mint 171 milliárd forinttal, a hazai társfinanszírozás pedig valamivel több mint 38 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. A hazánkba érkezõ uniós források túlteljesülése örvendetes, a társfinanszírozási összeg megemelkedése azonban kockázatot jelent a költségvetés teljesítése szempontjából, mivel hiánynövelõ hatása van.

A kormányzati struktúraváltást követõen az Új Széchenyi-terv elõkészítésével kapcsolatban új pályázatok elindítása, illetve a források átstrukturálása következtében az Új Magyarország fejlesztési terv 37 projektjét törölték. Problémát jelent, hogy a nyilvántartás hiányosságai miatt nem tudtuk nyomon követni a döntésekkel összefüggõ intézkedéseket, azaz a kötelezettségvállalások rendezését, a támogatások visszakövetelésének módját és a kedvezményezett visszafizetéseinek alakulását.

Az Állami Számvevõszék ellenõrzései az uniós támogatások egész folyamatára kiterjedtek. A kiadási tételek pénzforgalmi ellenõrzése során megállapítottuk, hogy az irányító hatóságok és közremûködõ szervezetek elsõ szintû ellenõrzései néhány kivételtõl eltekintve alapvetõen megfelelõen mûködtek. Hiányosságokat a kifizetések elõtti helyszíni ellenõrzések területén, a szabályozás és az ellenõrzések lebonyolítása tekintetében tártunk fel. A kezelési határidõket gyakran nem tartották be, a szabálytalansági döntések dokumentáltsága több esetben nem volt kielégítõ. Számos esetben nem készült el a minõségbiztosítási jelentés, illetve ha el is készült, nem határidõre. Az agrártámogatások és a hazai társfinanszírozások forrásszükséglete a 2010. évben is biztosított volt. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál lévõ, átmenetileg szabad pénzeszközök kezelése, illetve annak intézményi hasznosítása azonban szabályozatlan volt.

Tisztelt Ház! Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2010. január 1-jétõl a központi alrendszer részét képezik. Ebbõl adódóan az alapok ellenõrzését is a költségvetési fejezetekhez hasonlóan végeztük el. Az alapokon belül az elkülönített állami pénzalapok finanszírozása 2010-ben kiegyensúlyozott volt. Gazdálkodásuk a tervezetthez viszonyítva a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kivételével jelentõs megtakarítást eredményezett. Egyenlegük 59,8 milliárd forinttal javította az államháztartás pénzügyi helyzetét. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai azonban a tervezett egyensúlyi helyzet helyett 95,38 milliárd forintos hiánnyal zárták az évet, az intézkedések ellenére is.

Az alapok mûködésének, elõirányzataik felhasználásának ellenõrzése során a 2010. évi zárszámadást befolyásoló szabálytalanságot, céltól eltérõ felhasználást nem állapítottunk meg. Az elõforduló kisebb hibák, szabálytalanságok a helyszíni ellenõrzés ideje alatt vagy azt követõen többségében javításra kerültek. Néhány, a költségracionalizálás irányába mutató, illetve szabályozási környezetet érintõ hiányosságra tett megállapításunk jogszabályi rendezést igényel.

Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevõszék munkájának végsõ célja a közpénzzel való gazdálkodás javítása, így kiemelkedõen fontos, hogy a számvevõszéki munka a gyakorlatban is hasznosuljon. A jelentések hasznosulásának egyik legfontosabb formája, hogy az ellenõrzést intézkedés követi. Mostani ellenõrzésünk során a korábbi években tett javaslataink hasznosulását is megvizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy az ellenõrzött szervezetek elkészítették az intézkedési terveket a hiányosságok megszüntetésére, azt is megállapítottuk azonban, hogy az esetek többségében a javaslatainkban megfogalmazottakat csak részben teljesítették. Voltak természetesen olyan javaslataink is, amelyek a kormányzati struktúraváltás miatt okafogyottá váltak.

A költségvetési törvény a helyi önkormányzatok támogatásaival kapcsolatban összesen 17 miniszteri rendelet megalkotását írta elõ, ellenõrzésünk szerint azonban az ágazati miniszterek a rendeletalkotásra vonatkozó határidõt 14 esetben nem tartották be. A magas késedelmi arány káros, de sajnálatos módon nem szokatlan, hiszen azt megelõzõen, 2009-ben 26-ból 24 esetben adták ki késedelmesen a hasonló miniszteri rendeleteket.

A zárszámadási jelentés részletesen tájékoztat egy konkrét projekt, a fõvárosi 4-es metróvonal beruházás-elõirányzatának alakulásáról. Ezzel kapcsolatban 2010 utolsó negyedévében komoly elõrelépés történt az Állami Számvevõszék által már hatodik éve tett megállapítás alapján, ugyanis a finanszírozás ellenõrzése pénzügyi szempontból megtörtént.

Figyelemre méltó, hogy az Állami Számvevõszék számos korábbi javaslatára, illetve jelen ellenõrzés során tett megállapításaira már a helyszíni ellenõrzés szakaszában megtörténtek, illetve megkezdõdtek az intézkedések. Mint korábban említettem, a Nemzetgazdasági Minisztérium intézkedéseket hozott a lakástámogatásokkal kapcsolatos szabálytalanságok kezelése érdekében, de számos egyéb esetet lehet említeni. Ilyen például, hogy javaslataink alapján a Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. intézkedési tervet készített az állami vagyonnal kapcsolatban korábban megállapított hiányosságok megszüntetésére, a vámhatóság új biztonsági szabályzatot készített, illetve az adóhatóság módosította eljárásrendjét az Állami Számvevõszék által kifogásolt részek tekintetében.

Engedjék meg, hogy itt hívjam fel a figyelmet egy általunk károsnak ítélt és általánosan tapasztalható folyamatra. Ellenõrzésünk során több intézménynél is azt tapasztaltuk, hogy az azonnali költségcsökkentés érdekében a belsõ ellenõrzés rendszerének leépítésével spóroltak. Úgy véljük, hogy ez olyan intézkedés, amely hosszabb távon nem szolgálja a jó kormányzás céljait, és nem jelent megtakarítást sem, így nem támogatható.

A megfelelõ megtakarítási forma kiemelten fontos, amit nemcsak a fenti, belsõ ellenõrzést érintõ példa mutat, hanem többek között az önkormányzati pénzügyeké is. Az önkormányzatok mûködésével kiemelten foglalkozik a Számvevõszék, a megyék és a megyei jogú városok gazdálkodásával foglalkozó jelentésünk az õszi idõszakban nyilvánosságra kerül. A zárszámadással kapcsolatban csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy korántsem mindegy, hogy a megfelelõ hiányszámot milyen következményekkel járó intézkedésekkel érjük el. Fontos látni például, hogy az önkormányzati szektorban az egészségügyi és kórházi, illetve az uniós pályázatokhoz kapcsolódó kiadások állnak a túlköltekezés mögött, azaz tipikusan olyan területek, ahol a források csökkentése komoly másodlagos hatásokkal is jár.

Tisztelt Ház! Idei jelentésünkben elsõsorban a zárszámadási adatok megbízhatóságának és a pénzfelhasználások átláthatóságának erõsítése, valamint az évek óta visszatérõ hibák, hiányosságok megelõzése érdekében teszünk javaslatokat.

Az Állami Számvevõszék idei jelentésében megfogalmazott javaslatok elsõsorban a miniszterek részére határoznak meg feladatokat. Ezekkel a feltárt hiányosságok megszüntetése mellett erõsíteni kívánjuk a zárszámadás adatainak megbízhatóságát és a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve szeretnénk elõsegíteni a feltárt hibák jövõbeni elõfordulásának megelõzését.

A költségvetés végrehajtásának ellenõrzése alapján az államháztartásért felelõs nemzetgazdasági miniszternek 17, más minisztereknek 13, a fejezetek és fejezeti jogosultságú költségvetési szervek felügyeletét, irányítását ellátó szervek vezetõinek pedig 4 javaslatot címeztünk. Engedjék meg, hogy ezek közül most csak a legfontosabbakat említsem meg.

A nemzetgazdasági miniszternek javasoltuk, hogy írja elõ a zárszámadási törvényjavaslat prezentációjának tartalmi és formai követelményeit, szabályozza a tartalékfelhasználás visszapótlási kötelezettségét, intézkedjen a hitelintézetek felé a lakástámogatások folyósításával kapcsolatban, vizsgálja meg illetékmentesség esetén a kiszabási eljárás egyszerûsítésének lehetõségét, valamint a hátralékállomány növekedésének megállítása érdekében készíttessen intézkedési tervet az adóhatósággal.

A nemzeti fejlesztési miniszterhez intézett javaslatok az állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kapcsolódó beszámolásra, az állami vagyon terhére kifizetett garancia behajtására, valamint az "Uniós fejlesztések" fejezetet érintõen a hazai költségvetés pénzügyi kockázatainak minimalizálására vonatkoztak.

A Magyar Államkincstár elnökének azt javasolja az Állami Számvevõszék, hogy intézkedjen az adó- és járulékbevallások és a kapcsolódó pénzügyi teljesítések összhangjának megteremtése érdekében.

Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak! Meggyõzõdésem, hogy a 2010-es zárszámadás parlamenti vitája jó néhány olyan tanulsággal szolgál, amelyek hasznosítása átláthatóbbá teszi a költségvetési folyamatot, és hozzájárul a rend, a szakmai fegyelem érvényre juttatásához. Ennek elõmozdítására törekedett az állam legfõbb pénzügyi szervezete, az Állami Számvevõszék a zárszámadás vizsgálatával és azzal, hogy az önök felelõsségteljes tevékenységének elõsegítése érdekében parlamenti vitára benyújtotta a 2010. évi költségvetés végrehajtásának ellenõrzésérõl szóló jelentést.