BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselõcsoportja nevében: Köszönöm, elnök úr. Az infláció alakulására bizonyosan hatott a kormány vezetõ politikusainak számos nyilatkozata is, amelyek komoly forintárfolyam-romlást váltottak ki, illetve jelentõs veszteségeket okoztak az adósságon keresztül az államnak, az adósi pozícióban lévõ vállalkozásoknak és devizaadós magánszemélyeknek. Persze, a jelenlegi kormány nem törekszik arra, hogy a költségvetésben azonnal bemutassa azokat a kötelezettségeket, amiket lépései eredményeznek, eredményezhetnek. Nincs nyoma a közel 60 milliárd forint értékben elterelt magán-nyugdíjpénztári tagdíjak visszapótlási kötelezettségének. Természetesen nincs fedezete a telekommunikációra kivetett pluszadó európai uniós jogszabályok ellenére történt felhasználásának várható szankciójára, és mint tudjuk, a 98 százalékos különadót még a magyar Alkotmánybíróság is eddig már kétszer alkotmányellenesnek találta.

Így lett az államadósság 80,2 százalék. Ebben az értékben azonban szintén benne foglaltatik az a mintegy ezermilliárd forintnyi MNB-nél elhelyezett betét, amely még az elõzõ kormányzatok által kötött IMF-európai uniós hitel fel nem használt forrásaiból képzõdött. A válság ideje alatt kétséget kizáróan megvédte az országot, és segítette a kilábalást ez a megállapodás. Az Orbán-kormány elsõ intézkedései között volt, hogy bárdolatlan módon kiebrudalta e nemzetközi szervezeteket. Eközben a pénzükbõl MOL-részvényeket vásároltak, 10 százalék szavazatért 20 százalék részesedést. Most pedig éppen annak a biztonsági tartaléknak a visszafizetésével kérkednek, mint államadósság-csökkentés, amelynek a megszerzését nem támogatták. Ezzel a tartalékkal korrigálva az államadósság 3,6 százalékkal kisebb, 76,6, százalék lett volna 2010 végén.

A külgazdasági folyamatok is ugyanezt a kettõsséget mutatják, mint a növekedési adatok. Az év egészében igen jelentõs mértékben túlteljesültek az export-import növekedésére vonatkozó tervek. A 3, illetve 2 százalékos prognózis helyett 14, utóbbi 12 százalékos bõvülést mutat, a robusztus növekedés az év elsõ felében valósult meg, 2,2 százalékkal hozzájárulva a GDP emelkedéséhez. Itt a valódi eredménye a Bajnai-kormányzat mûködésének. Exportvezérelt gazdaság a motorja a válságból való kilábalásnak, és nem valami homályos fogyasztásösztönzés a tehetõsebbek körében.

A foglalkoztatás változatlan szintû, a munkanélküliség nyilván a korábban inaktívak bejelentkezése miatt 11,2 százalékra emelkedett. A funkcionális kiadások költségvetésen belüli aránya szinte változatlan. A jóléti kiadások a fõösszeg 61,5 százalékát teszik ki, az államadósság törlesztése 8,5 százalékra rúg. Átcsoportosulás a tervhez képest figyelhetõ csak meg. A gazdasági funkciókra 14,3, 1,3 százalékkal, az állam mûködésére 15,3, 1 százalékkal több jutott, mint azt eredetileg meghatározták. Ennek beszédes példája a létszámgazdálkodás. Csak miniszterbõl van kevesebb. Az állami vezetõk, államtitkárok, helyettes államtitkárok száma számottevõen szaporodott. Nõtt a kormány- és köztisztviselõk száma, amely elérte a 251 ezer fõt. Az 5 ezer fõs létszámbõvülést, még egyszer, érthetõen mondom, az 5 ezer fõs létszámbõvülést csak árnyalja, hogy annak mintegy ötöde a kiszervezések megszüntetésének hatása.

A bevételi tervszámok több mint 400 milliárd forinttal túlteljesültek, míg a kiadási oldalon mintegy 30 milliárddal ezt is meghaladó mértékû a túllépés. Az adóbevételeknél a különadók 330 milliárdos többlete ellensúlyozta a részben ezek miatt elmaradó társasági nyereségadó hiányát, és kiegyenlítette az új kormány intézkedései következtében csökkenõ illetékbevételeket, a különféle eltörölt kisadók megszûnt elõirányzatait és a személyi jövedelemadó alulteljesítését. Kiadási oldalon viszont, kiemelten a fejezeti kezelésû elõirányzatoknál, 720 milliárd forinttal többet költöttek az eredetileg meghatározott forrásoknál. Azzal együtt, hogy a megalapozatlan ígéretekbõl, emlékeznek a kampányukra, a gazdaságtalan kisposták, vasúti szárnyvonalak, kisiskolák újranyitása, lényegében csak mutatóba valósult meg néhány, a beszámoló mélyen hallgat e durva túllépések okairól.

Persze, ezt a költekezést a költségvetés, hangsúlyozom, még a Bajnai-kormány által elfogadott költségvetés alapján, közel 300 milliárd forintos tartalékainak felhasználása, tehát a gondos és óvatos tervezés jelentõsen tompította.

Megfordult egy kedvezõ folyamat is, a költségvetés maradványa az elõzõ kormányzat alatt lassú csökkenésnek indult, amely most ismét növekedni kezdett. Az 568 milliárd forintos feladattal terhelt és az 53 milliárd forintos szabad maradvánnyal összesen 621 milliárd forintnyi áthúzódó pénzügyi kötelezettséggel zárta elsõ évét a kormányzat. Az adósságszolgálat a tervezett mértékben, 1136 milliárd forint ráfordítással realizálódott, az államadósság 530 milliárd forinttal emelkedett, 20 000 milliárd forint felett zárt. Az uniós kapcsolatok immár hagyományosan pozitív egyenleget mutatnak.

Dacára a kormányváltást követõ revíziós törekvéseknek, a költségvetésen belül 805 milliárd forint európai forrás került bevonásra, ami 160 milliárd forinttal meghaladja a tervezett mértékét, és ehhez közel 227 milliárd hazai társfinanszírozás párosult. Engedjenek meg itt egy közbevetõleges megjegyzést: Dancsó képviselõtársam a Fidesz vezérszónokaként, ha jól értettem a szavait, afölött kesergett, hogy ez a szám, amit most mondok, mennyire túlteljesült a tervhez képest, és ez milyen nehézség elé állította az önkormányzatokat a saját erõ elõteremtésével. Halkan jegyzem meg, örülni kellene, képviselõ úr, polgármesterként is, hogy az elõzõ kormány fejlesztéspolitikájának következtében olyan lehetõségek nyíltak meg - hangsúlyozom, nem politikai alapon, nem politikai megkülönböztetés alapján - olyan önkormányzatok elõtt is, amelyeknek fideszes vezetése volt, úgyhogy ezeket a lehetõségeket szerintem hosszú idõn keresztül emlegetni fogják a jelenlegi eredmények és a jelenlegi helyzet alapján.

A költségvetésen kívül jellemzõen agrártámogatások is mintegy 20 milliárd forinttal magasabban, 297 milliárd forint értékben alakultak. Az európai tagdíjak szintén 10 milliárd forinttal meghaladták az elõirányzott mértéket, 230 milliárd forintot tettek ki. A nyugdíjalap bevétele 2915 milliárd forint volt, ebbõl a járulékbevétel 2226 milliárd forint, 689 milliárd forint pedig támogatás és egyéb hozzájárulás a nyugdíjkasszából fizetett nyugdíjszerû ellátások finanszírozására. A kiadások 2918 milliárd forintot tettek ki, amelybõl 2591 milliárd forint volt a nyugellátás összege. A járulékfizetés és a járadékfizetés egyenlegét javítja az a 130 milliárd forint, amelyet a szolgálati és más, az öregségi nyugdíjidõpont elõtt nyugalomba vonulók miatt az alapnak megtérítenek. Tehát az öregségi nyugdíj 2461 milliárd forintot igényelt, ami 235 milliárd forintnyi hiányt mutat a tisztán járulékbefizetésekbõl való finanszírozáshoz képest.

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások miatt a járulékbevételek háromnegyede esetében csak azok 75 százaléka lenne a hosszú távú kiadási kötelezettség változatlan feltételek mellett; tudom, ez egy jelentõs leegyszerûsítése a problémának. Tehát a kiadás 2105 milliárd forintra csökkenne, ami már pozitív szaldót eredményezne. Ebbõl látszik, hogy a nyugdíjak megmentéséhez - idézõjelben, ahogy önök szokták mondani - köze nincsen a jelenlegi kormány politikájának, saját, utat tévesztett gazdaságpolitikáját akarja a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból finanszírozni az Orbán-kormány, a hosszú távú hátrányokat pedig ráterhelik a következõ tíz kormányra. A nyugdíjemelés mértéke 4,1 százalék volt, amelyet év közben 0,6 százalékos korrekciós emelés követett. Az összesen 4,7 százalékos növelés azonban elmarad a 4,9 százalékos fogyasztói árnövekedéstõl, és persze a különbözet kompenzálásáról sem gondoskodik a beszámoló, pedig ezzel kapcsolatban kifejezetten kíváncsi lennék a miniszterelnök úr véleményére.

Az önkormányzatok 2010-ben 3731 milliárd forintos bevételbõl gazdálkodtak. Tevékenységükre jellemzõ adat, hogy a forrásból 557 milliárd forint hitelviszonyon alapuló bevétel volt. Az összadósságuk 22 százalékkal, 1248 milliárd forintra emelkedett, számszerûen 225 milliárd forinttal nõtt egy év alatt. Bár Budapest rendelkezik a legnagyobb tartozással, az mérlegfõösszegének egyharmadát sem éri el, míg számos település - például Esztergom, Pécs, Hódmezõvásárhely, Budapest V. kerülete - akár mérlegfõösszegét meghaladó adóssággal is rendelkezik, egyes megyei önkormányzatok - például Pest megye - pedig a fizetõképesség határán mozognak, lényegében fizetésképtelenek.

A bajok még csak most kezdõdnek, mert a hitelkorlát megkerülésével tömegesen kibocsátott kötvények türelmi idõ utáni törlesztése rövidesen aktuálissá válik, ami bedöntheti ezeket az önkormányzatokat. S ha lehet még rontani a helyzeten, a sokszor devizaalapon felvett hitelek árfolyamváltozása jelent majd olyan tehernövekedést, ami megadja ezeknek a felelõtlen településeknek a végsõ lökést a csõdhöz.

Tisztelt Képviselõtársaim! Az Állami Számvevõszék 2010. évi vizsgálata igen visszafogottan értékeli a makrogazdasági pályát befolyásoló kormányzati döntések hatásait. Nem is kritizálja, de alá sem támasztja a kormány felelõsségelhárító megnyilatkozásait. Reálisan valószínûleg nem is várhatunk ennél többet egy szakmai tisztességét megõrizni próbáló intézménytõl, miután függetlensége komoly csorbát szenvedett.

A jelentés szerint a központi kormányzati struktúra átalakítása érdemben rontotta az átláthatóságot, a szerkezetváltás miatt romlott az adott területek beszámolóinak megbízhatósága. Az érintetlen területek tevékenysége változatlan színvonalúnak minõsül, az átszervezéssel érintett területek megbízhatósága 75 százalékról 66 százalékra csökkent, közel 10 százalékkal, ezzel párhuzamosan a korlátozással elfogadott mérlegek aránya 19 százalékról 26 százalékra nõtt. Az elutasított mérlegek aránya 6-ról 8 százalékra emelkedett.

Nem értettem a fideszes hozzászólók dicsérõ, önmagukat tömjénezõ hozzászólásait, mert az Állami Számvevõszék jelentése, amelyet Nyikos elnök úr itt az elõbb megmutatott, azt hiszem, éppen Szijjártó Péternek, hogy talán olvasta-e, nekik is el kellett volna mélyedni ebben a jelentésben, és ezeket a számokat megvizsgálva valószínûleg nem ragadtatják magukat gyõzelmi jelentésre.

Komoly kritikával illetik a számvevõk az európai uniós pályázatok kezelését. A kormányváltás utáni intézkedések a határidõk betartásánál az átfutási idõk korábbi mértékhez képest indokolatlanul jelentõs késedelmét okozták. Pályázatokat vontak vissza és töröltek, a módosítások esetén pedig nem volt nyomon követhetõ azok hatása. Az ÁSZ véleményalkotása során nem tudott felülemelkedni a részleteken, és nem vette górcsõ alá az új kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezzel jelentõs ûrt hagyott annak értékelésében, nem töltötte be társadalmi szerepét.

Tisztelt Képviselõtársaim! A zárszámadásnak rendes körülmények között objektív, szakmai visszajelzést kell adnia a tervek megvalósulásáról annak érdekében, hogy a jövõbeni tervezés és végrehajtási folyamatok során az esetleges hibák, hiányosságok elkerülhetõk legyenek. Ha viszont a zárszámadást az Orbán-kormány rövid távú politikai haszonszerzés érdekében pártpolitikai célokra kívánja használni, ahhoz az MSZP nem kíván asszisztálni. Az MSZP mindezek alapján a törvényjavaslat elfogadását nem támogatja, mert a zárszámadás a konkrét adatok figyelmen kívül hagyásával nem a valós folyamatokat és összefüggéseket mutatja be a 2010. évi költségvetés végrehajtása során. Az MSZP ugyanakkor felhívja a kormány figyelmét, hogy az Állami Számvevõszék által megfogalmazott észrevételeket a jövõben vegye figyelembe.