DR. BOHÁCS ZSOLT, a Fidesz képviselõcsoportja részérõl: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! A bírósági eljárások idõszerûségének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltésérõl szóló T/4050. számú törvényjavaslatról a következõket kívánom elmondani.
Köztudott, hogy Magyarország Alaptörvénye több jelentõs változáson megy keresztül, ennek alapján ez azt eredményezi, hogy a magyar közjogi rendszer is átalakul. Ezek közül várhatóan az egyik legátfogóbb, illetve legjelentõsebb és kiemelkedõ átalakulást az igazságszolgáltatási reform fogja hozni. A szabályozás irányának alaptörvénybeli kijelölését követõen az Országgyûlés feladata lesz, hogy sarkalatos törvénybe rendezze a bíróságok szervezetének és a bírák jogállásának a törvényhozási tárgyak közé tartozó kérdéseit. Még a sarkalatos törvény elfogadását megelõzõen azonban szükségesnek látszik egy olyan átmeneti szabályozást alkotni, amely az alaptörvény rendelkezései folytán a nyugállományba vonuló bírák pótlását, ítélkezésbe állását gyorsítja fel.
Az alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerint a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény legutóbbi, szintén 2012. január 1-jétõl hatályos rendelkezései szerint, ha a bíró az alaptörvényben meghatározott felsõ korhatárt 2012. január 1. napját megelõzõen tölti be, a felmentési idejének kezdõ idõpontja 2012. január 1. napja, és a bírói tisztsége 2012. június 30. napjával szûnik meg. Ha a bíró az alaptörvényben meghatározott felsõ korhatárt 2012. január 1. napja és 2012. december 31. napja között tölti be, a felmentési idejének kezdõ idõpontja 2012. július 1. napja lesz, és a bírói tisztsége 2012. december 31. napjával szûnik meg.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tájékoztatása szerint a 2900 fõt számláló bírói karból 2012-ben mindösszesen 274 bíró vonul nyugállományba. Erre két lépcsõben kerül sor akként, hogy 2012. június 30. napjával 228, míg 2012. december 31. napjával 46 bíró szolgálati viszonya szûnik meg. Megállapítható, hogy a bírói hivatásrend közel 10 százalékát érintõ változás alapjaiban hatja át az igazságszolgáltatás teljes szervezetét, ami mindenképpen a jogalkotó rendkívüli, normatív beavatkozását igényli. A jelen javaslat - felmérve a várható ügyforgalmi változásokat - zökkenõmentessé kívánja tenni a bíróságok mûködését arra az idõszakra, amíg a kiesõ bírák végleges pótlására nem kerül sor.
A hatályos szabályozás rendelkezései két ok miatt nem teszik lehetõvé, hogy rövid idõn belül jelentõs számú bíró pótlására kerüljön sor. Az egyik az, hogy egy bírói álláshelyre kizárólag annak megüresedését követõen lehet kiírni pályázatot, a másik az, hogy a pályázati eljárás, fõleg technikai okok miatt viszonylag hosszú idõt vesz igénybe, átlagosan 2-3 hónap is lehetséges.
A javaslat abból indul ki, hogy az alaptörvény rendelkezése miatt a nyugállományba vonuló bírák felmentési idejük fele részére mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól, így változatlan szabályok esetén a megüresedés alatt álló álláshelyek tényleges betöltésére 4-5 hónapig nem kerülhetne sor. Vitán felül áll, hogy az ítélkezés idõszerûségét ez a hosszúnak tekinthetõ idõtartam, külön figyelemmel a nagyszámú álláshely üresedésére, sajnos jelentõs mértékben rontja.
Az elõzõekben elmondottak miatt indokolt a bírósági eljárások idõszerûségének biztosítása érdekében a bíróságokon megüresedõ álláshelyek betöltésérõl szóló jelen törvényjavaslat elfogadása, amely a mindenképp indokolt, a gyorsabb pótlást lehetõvé tevõ szabályokat tartalmazza. Ezekkel az átmeneti rendelkezésekkel tehát elõ lehet segíteni a nyugállományba vonuló bírák kiesése okozta problémákat, illetve azok mielõbbi megoldását orvosolja.
A javaslat a bíróságok OIT által közzétett ügyforgalmi adatai alapján azt vette számba, hogy mely bíróságokon okozhat kedvezõtlen hatást az, ha a kiesõ bírák legalább részben nem kerülnek pótlásra. A rendelkezésre álló adatok szerint úgy látszik, hogy a Békés Megyei Bíróság, a Debreceni, a Gyõri és a Szegedi Ítélõtábla, valamint a Legfelsõbb Bíróság belsõ átcsoportosítással, ideiglenesen, jelentõs idõszerûségi késedelem okozása nélkül képes a jelentõs visszaesés nélküli mûködésre.
A többi, a javaslat mellékletében szereplõ bíróságokon kimutatott ügyteher viszont mindenképpen segítõ szabályozást igényel. Ez azonban nem lehet közvetlen beavatkozás a bíróságok személyzeti politikájába, mivel ez az igazgatási autonómiát sértené, így az elnökök hivatalos ismereteire épít. A javaslat tehát tudatosan nem határozza meg, hogy mely bíróságokon és milyen álláshelyek kerüljenek pályázat útján kiírásra, így ennek megfelelõen csak egy létszámkeretet biztosít az érintett elnökök részére. Ennek a legcélszerûbb felhasználására - a munkaszervezés aktuális követelményeinek való megfelelés és a bírósági eljárások idõszerûségének biztosítása érdekében - az elnökök tesznek javaslatot.
A felsõbb bíróságokra kiírt pályázatokra az eddigi kiírási gyakorlat szerint a már több éve ítélkezõ bírák pályáznak eredményesen. Ez egyfajta láncolatként további bírói álláshelyek megüresedését vonja maga után, amelyeket szintén be kell majd tölteni. Ezt a folyamatot ismerve a javaslat a megyei bíróságok esetében a mellékletben megjelölt számú álláshelyeket nem megyei szintre, hanem helyi bírósági szintre javasolja kiírni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ismert, hogy a megyei bírósági szinten az ítélkezés idõszerûségének biztosításához szükséges bírói létszámot az elnök gyorsan foganatosíthatja, illetve hatékony munkáltatói intézkedésekkel, például kirendeléssel képes ezt biztosítani is.
(14.10)
A hatályos szabályozás az ítélõtáblák elnökei számára nem teszi lehetõvé azt, hogy az illetékességi területükhöz tartozó megyei bíróságok bírói karából - munkáltatói intézkedéssel - bírákat rendeljenek ki a kialakuló bíróhiány akár ideiglenes pótlására. Ennek megfelelõen a két legleterheltebb ítélõtábla mûködésében esetlegesen jelentkezõ jelentõsebb fennakadások mellõzése érdekében a javaslat a mellékletben szereplõ ítélõtáblai álláshelyek betöltésérõl is rendelkezik. Külön szabályok kerülnek megállapításra a Fõvárosi Bíróságot illetõen, ugyanis a legnagyobb leterheltséggel ez a szervezeti egység rendelkezik, így a specialitás elve alapján mindenképpen részben eltérõ rendelkezéseket igényel.
A javaslat átmeneti jellegét mutatja, hogy a mellékletben szereplõ bírói álláshelyek az egyes bíróságokon is a kiírás idõpontjában többletálláshelyként jelennek meg átmenetileg. A felsõ korhatár betöltése miatt nyugállományba vonuló bírák álláshelyeinek tényleges megüresedésekor azonban ezeket az álláshelyeket az akkori központi igazgatásnak újból át kell tekintenie majd. Akkor már végleges jelleggel kell dönteni arról, hogy a javaslattal érintett álláshelyek az adott bíróságok kerülnek betöltésre, avagy átcsoportosításra kerülnek más bíróságokra.
Összefoglalva: a javaslat tompítani kívánja azokat a törvényszerû negatív hatásokat, amelyek várhatóan a kiesõ bírák pótlásának idõbeli elhúzódása miatt alakulnak ki. Amennyiben elfogadásra kerül az új sarkalatos törvény, az eredményeként újjászervezõdõ harmadik hatalmi ág kisebb teherrel kezdheti meg, illetve folytathatja az alaptörvényben meghatározott igazságszolgáltató tevékenységét.
Az elõzõekben elmondottakra figyelemmel kérem képviselõtársaimat, hogy a T/4050. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)