DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselõcsoportja részérõl: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Azt gondolom, hogy Gyüre képviselõtársam helyesen találta meg az arányokat a tulajdonképpeni törvényjavaslat, illetve a törvényjavaslat megszületésének körülményei között. A 17:2 szerintem egy reális arány, szerintem nagyjából én is így fogom megosztani az idõmet.

Az a helyzet, hogy az elõttünk fekvõ törvényjavaslat egy kényszer szülte jogszabály. Kényszer szülte jogszabály egyfelõl a miatt az alkotmányos ámokfutás miatt, amit itt önök az ünnepélyes alkotmányozás örvén folytattak, amikor lerombolták az alkotmányosságot Magyarországon, és dilettáns módon csempésztek be rendelkezéseket az alaptörvénybe. Egy kényszer szülte jogszabály azért, mert képtelenek több mint 15 hónapos kormányzás és egy alkotmányozási hisztéria után is kitenni egy koncepciót arról, hogy mit kívánnak tenni az igazságszolgáltatással. A koncepciótlanság és a tökéletes felkészületlenség, dilettantizmus szülte kényszerhelyzetben van szükség valóban erre a törvényjavaslatra.

Elöljáróban arra szeretném kérni Rubovszky képviselõtársamat, aki rendkívül felkészülten és dicséretesen állta a sarat tavasszal az alkotmányügyi bizottságban, hogy ne védjen olyat, amirõl õ maga is tudja, hogy védhetetlen. Pontosan tudja Rubovszky képviselõtársam is, hogy ahogyan itt a bírói nyugdíjkorhatár át lett verve tavasszal, ez védhetetlen, semmiféle szakmai, közjogi, dogmatikai indok nincs mögötte. Önök is, KDNP-s képviselõk, jobb lelkiismeretük ellenére szavazták meg ezt a jogszabályt. Teljesen fölösleges, hogy most mögé álljanak.

Az a helyzet, hogy ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan állt elõ ez a kényszerhelyzet, azt gondolom, vissza kell oda evezni, hogy egyáltalán mit gondolnak itt önök a hatalmi ágak elválasztásáról, a fékek és ellensúlyok rendszerérõl. Nem megismételve azt, amit Bárándy és Gyüre képviselõtársam egyébként elmondott, arra szeretnék utalni, hogy miniszterelnök úr néhány hónappal ezelõtt itt színt vallott. Közölte, hogy akkor, amikor ellenzéki oldalról mi mindig a hatalomkorlátozásról, hatalommegosztásról beszélünk, ez tulajdonképpen egy kommunista gondolkodás. Pontosan arról van szó, hogy itt önök egy fatális félreértésben vannak, úgy gondolják, hogy egy demokratikus rendszer mûködtethetõ úgy, hogy gyakorlatilag a törvényhozó hatalom hatalma korlátlan. Önök egy olyan centrális demokráciáról álmodnak, vagy lehet, hogy nem önök, de a miniszterelnök egy olyan centrális demokráciáról álmodik, ahol nincsenek ellensúlyok, nincsenek fékek, egy központból, egy miniszterelnöki székbõl lehet igazgatni, vezényelni az egész közjogi rendszert.

Láttuk itt különbözõ egyéb törvényeknél, legutóbb éppen az egyháztörvény szégyenletes záróvitájában, hogy önök egész egyszerûen zsigerbõl nem bíznak a bíróságokban. Nem 2006 õsze miatt, nem a bírósági ügyek állítólagos lassúsága miatt, dehogyis! Egyszerûen önök azért nem bíznak a bírói szervezetben, azért nem bíznak a bíróságokban, mert egyelõre Magyarországon a bíróságokat nem a Magyar Köztársaság miniszterelnöke irányítja. Errõl van szó, az összes többi süket mellébeszélés.

Önöknek az fáj, illetve a miniszterelnöknek az fáj, hogy nem õ vezényli a bírákat, nem õ vezényli a bíróságokat, és ennek a rossz érzésnek a kiküszöbölésére próbálnak különbözõ hajánál fogva elõrángatott közjogi megoldásokat felhozni.

Önök akkor követték el az elsõ bûnt ebben a történetben, amikor idén elsõ félévben egész egyszerûen megvonták a bizalmat - jóllehet a törvényhozásnak erre nincs joga - a harmadik hatalmi ágtól, selyemzsinórt küldtek a bíróságoknak.

Szeretnék emlékeztetni a semmisségi törvényre, aminek az alkotmányosságával kapcsolatban komoly aggályok vannak, de nyilván Balsai István a saját maga által elõterjesztett törvényrõl majd megalapozott és elfogulatlan véleményt fog mondani az Alkotmánybíróságon. A semmisségi törvénnyel önök átléptek egy olyan határvonalat, amit törvényhozás egy jogállamban nem léphet át. Önök beavatkoztak a bírói munkába. Ezt követte annak a bizonyos 62 évnek, tehát az öregségi nyugdíjkorhatárnak az alkotmányban rögzítése, amirõl nagyon helyesen elmondta a véleményét Gyüre képviselõtársam. Nem pusztán arról van szó, hogy önök szétverik a bírói szervezetrendszert, hanem egész egyszerûen dogmatikailag, szakmailag oda nem való, ostoba rendelkezést ültettek be az alaptörvénybe.

Ha önök a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatáráról rendelkeznek egy alaptörvényben, miért nem rakták az alaptörvénybe azt, hogy a rendõröknek vagy a tûzoltóknak mikor kell nyugdíjba vonulni? Megspórolhattunk volna egy csomó fölös késõbbi vitát és tüntetést, nem? Sokkal egyszerûbb lett volna. És még tudnék mondani számtalan szakmát, amelyiknek a nyugdíjkorhatárát lehetett volna az alaptörvényben rögzíteni. Nem errõl volt szó, pontosan tudják önök is. Önök ezzel a rendelkezéssel jelzést kívántak küldeni a bírói szervezet vezetõinek, hogy mindenki az önök markában van, egészen pontosan: mindenki a magyar miniszterelnök markában van ebben az országban, és hogyha a bíróságok nem úgy paríroznak, ahogy önök elvárják, akkor önök egész egyszerûen lefejezik a bírói szervezetrendszert.

Ezt követõen, hogy önök elfogadták az alkotmányt, az átmeneti jogállási törvényhez nemcsak ellenzéki oldalról terjesztettünk elõ olyan különbözõ módosító javaslatokat, amelyek a fokozatosságot szolgálták volna, hanem Rubovszky képviselõtársam is, nagyon helyesen, próbált olyan megoldásokban gondolkodni, amelyek azt a kártételt, amit itt a miniszterelnök és a miniszterelnököt követõ kormánypárti képviselõk okoztak, enyhítették volna. Ezt is lesöpörték az asztalról, meglehetõsen szégyenteljes körülmények között.

Lássunk tisztán! Való igaz, hogy az önök választási programjában, ahogy Gyüre Csaba idézte, egyetlen dolog szerepel az igazságszolgáltatást illetõen, hogy önök gyorsítani fogják a bírósági eljárásokat. Ezzel a választási ígéretükkel, tisztelt fideszes képviselõtársaim, pontosan ugyanúgy jártak, mint amikor önök adócsökkentést ígértek. Önök adócsökkentést ígértek, most éppen adót növelnek. Önök a bírósági eljárások gyorsítását, önök a bíróság... (Dr. Vitányi István közbeszólására.) Kérjen szót, és akkor el tudja mondani a véleményét! Önök a bírósági eljárások gyorsítását ígérték, ehhez képest 30 ezer ügynek az átszignálása vár most a bírói karra.

Mindenki látja világosan, hogy önök itt is blöfföltek egyet a választópolgároknak, itt is megvezették a választóikat. Nemhogy gyorsítanák a bírósági eljárásokat, önök lassítják, és összeomlás fenyegeti az egész bírói szervezetrendszert. Hiszen nemcsak azokat a bírákat kell pótolni, akiket önök most nyugdíjba küldenek, hanem amely bírákat a helyükre be kell állítani, fel kell emelni, mondjuk, ítélõtáblára vagy megyei bírósági szintre, azoknak a helyére is be kell állítani bírákat, pontosan errõl szól ez az elõttünk fekvõ törvényjavaslat.

Nem mérték fel a következményeit ennek. Nem mérték fel a következményeit annak, hogy például büntetõügyeket egyszerre - és azért azt is pontosan tudjuk, hogy akik nyugdíjkorhatár elõtt állnak, õk általában azok a bírák, akik a legbonyolultabb, legnehezebb ügyeket kapják meg -, büntetõügyeket hónapokra, ha nem évekre megállít egy-egy ilyen tanácselnökváltás. Nem mérték azt föl, hogy 30 ezer ügynek a párhuzamos átszignálása milyen terhet fog jelenteni az egész szervezetrendszerre.

Tisztelt Országgyûlés! Akkor, amikor önök egyfelõl megvonják a politikai bizalmat a bíróságoktól, eleve azzal az elõfeltevéssel állnak ide, hogy a bíróságok rosszul végzik a munkájukat, rosszul végzik a munkájukat azért, mert nincsenek miniszterelnöki felügyelet alatt, a másik oldalról egész egyszerûen nem igaz az, amit Papcsák képviselõ úr mondott, hogy önök erre kaptak felhatalmazást. Önök 15 hónapja mást se csinálnak, mint hogy olyan törvényeket, olyan alapvetõ változásokat tolnak át az Országgyûlésen, amire nem kaptak felhatalmazást. Önök egész egyszerûen átverték az országot, felkészületlenek a kormányzásra.

Van egy olyan gazdaságpolitikájuk, ami látványosan fejre állt, csõdöt mondott. Naponta hallunk híreket arról a tányércsörömpölésrõl, ami a Fideszen belül vagy a Fidesz-KDNP-pártszövetségen belül zajlik oktatásügyben, egészségügyben. Fogalmuk nincs arról, hogy ezzel az országgal mit csináljanak! Azon kívül, hogy gyorsítani akarják a bírósági eljárásokat, az önök választási, illetve kormányprogramjában semmi nem szerepelt arról, hogy mit akarnak az igazságszolgáltatással. Még az sem szerepelt, amely kritikában az LMP egyébként egyetért önökkel, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács rendszerén valamilyen módon változtatni kell. Még ezt sem ígérték be a választási programjukban. Homályos ködfellegeket eregettek választási ígéretek címén.

Ezek után ne beszéljenek arról, hogy önök mire kaptak felhatalmazást. Sorban olyan dolgokat húztak meg, amelyek vagy homlokegyenest az ellenkezõi a különbözõ kampányígéreteknek, vagy egész egyszerûen sunyi, alattomos módon hallgattak róla, megvezették az embereket. Nem volt szó az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felszámolásáról; nem volt szó az idõsebb bírói gárda elzavarásáról; és nem volt szó például arról, amit itt mûveltek például nyáron, hogy súlyosan korlátozzák a védõi jogosítványokat. Egy sor olyan intézkedés van csak az igazságszolgáltatás és a büntetõpolitika területén, aminek nyoma sincs az önök választási, illetve kormányprogramjában. Erre, Papcsák képviselõ úr, önök biztosan nem kaptak felhatalmazást! Ugyanúgy nem kaptak felhatalmazást, mint az egykulcsos adórendszerre sem kaptak felhatalmazást.

Tisztelt Országgyûlés! Miután önöknek, kormányoldali képviselõknek, illetve a tisztelt kormánynak fogalma nincs egyelõre arról, hogy mit kíván csinálni a magyar igazságszolgáltatási rendszerrel, még mindig nincs a Ház elõtt egy új bírói jogállási, illetve bírói szervezeti törvény, ez idézi elõ azt a helyzetet, hogy egy ilyen törvényt meg kell alkotni. Önök egy olyan helyzetet idéztek elõ egyrészt az alaptörvény kodifikálásával tavasszal, illetve azzal, hogy késlekednek egy új jogállási törvény elõterjesztésével, hogy valóban kényszerlépésre kárhoztatják az Országgyûlést.

Szeretném megjegyezni, hogy miközben ez a jogszabály egy kényszerjogszabály, egy olyan elemet is bevisz az egész bírói pályázati, illetve a bírói személyzeti rendszerbe, ami önmagában meglehetõsen aggályos, nevezetesen, hogy különbözõ bírák különbözõ pályázati rendszerekkel kerülhetnek bírói pozícióba. Nemkívánatos jelenség az, bár én belátom, hogy most nincs mást tenni, hogyha a bírói karon belül eltérõ pályázati eljárások vonatkoznak pályázó bírákra, attól függõen, hogy éppen mikor nyújtja be a pályázatát.

Átlátható pályázati rendszer, kiszámítható életpálya lenne szükséges, és sokkal inkább abba az irányba kellene elmozdulni, hogy ha van egy egységes pályázati rendszer, ennek az átláthatósága nemcsak a parlamenti képviselõk, hanem az egész társadalom számára legyen nyilvánvaló.

Tisztelt Országgyûlés! Ez a törvényjavaslat, amit itt önök elõterjesztettek, legfeljebb arra jó, hogy amikor fél év, egy év múlva szembesül majd az egész ország azokkal a rendellenességekkel, amit az önök dilettantizmusa okozott a bírói szervezetrendszerben, akkor lehessen mutogatni arra, hogy itt önök egy többletlétszámot elõállítottak. Szeretném jelezni azt, hogy önmagában ez a törvény nem fogja kezelni azokat az anomáliákat, amiket az önök kártételei tavasszal okoztak.

Kicsit elébe menve a még elénk nem került bírói jogállási törvénynek, szeretném azt is jelezni, hogy mi elsõsorban olyan stabil és felelõs szervezeti viszonyokat szeretnénk, ami megnyugtatóan rendezi a bírák kiválasztási rendszerét, és amibõl számûzzük azokat a kivételes eljárási szabályokat, amivel itt most kényszerûen szembesülünk.

A mostani anomáliáknak egyébként van még egy eleme, ez pedig a vezetõválasztási moratórium. Ezt is elmondtuk, lehetett volna egy puhább megoldást is alkalmazni tavasszal. Lehetett volna azt mondani, az LMP tett is erre javaslatot, hogy nyugtázva, hogy itt született egy új alaptörvény, és önök egy új bírói szervezeti, illetve jogállási törvényt szeretnének, akkor azt mondani, hogy akiket most kinevez még a mostani OIT, azok kapjanak egy rövidebb mandátumot, mint egyébként rendesen kapnának. Ezt is lesöpörték az asztalról. Az, hogy most egy vezetõválasztási moratórium van, ez is destabilizálja az egész bírói szervezetrendszert.

Végezetül annyit szeretnék elmondani, hogy egy ilyen, szakmailag meglehetõsen aggályos kivételezés a pályázati rendszerben, ami itt elõttünk van, azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a bírói kar szakmai színvonala romlik.

Hiszen a rendes pályázati eljárási szabályok nem véletlenül születtek meg úgy, ahogy megszülettek. Most azért kell kivételes eljárást alkotni, mert önök elõidéztek egy krízissel, összeomlással fenyegetõ helyzetet, és valóban, technikailag ezt nagyon nehéz másként kezelni, mint ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával.

Éppen ezért, miután magát a törvényjavaslatot nyilvánvalóan elutasítani nem lehet, hiszen más megoldás a jelenlegi helyzet kezelésére nincsen, másik oldalról ugyanakkor mi ellenzéki oldalról nem kívánunk önökkel semmiféle közösséget vállalni abban, hogy önök a bírói kar szakmai színvonalát felhígítják, lerontják egy ilyen ámokfutással, éppen ezért én elõre szeretném jelezni azt, hogy természetesen módosító indítványt sem fogunk beterjeszteni, hiszen tudomásul vesszük azt... (Derültség a Fidesz soraiban.) Lehet, hogy Papcsák képviselõ úrnak vicces, én nagyon remélem, hogy hasonlóan kellemes pillanatokat él majd át a zuglói képviselõ-testületben is, amikor önön a különbözõ külsõs szerzõdéseket számon kérik.

Szóval, én szeretném... (Dr. Papcsák Ferenc: Várjuk a módosító indítványokat, képviselõ úr!) Szeretném jelezni azt, hogy miközben ez a törvényjavaslat az adott elõállt helyzet kezelésére természetesen alkalmas, nem nagyon van más út, semmiféle közösséget önökkel abban a felelõsségben nem kívánunk vállalni, amit egyébként a bírói kar színvonalromlásában önök kötelesek viselni, éppen ezért természetesen tartózkodni fogunk a végszavazásnál.

Összegezve: itt lenne a ideje annak, hogy szembenézzenek annak a következményeivel, amit ez az alaptörvényszöveg okozott, és jó volna azzal szembenézni, hogy itt nem gyorsulni fognak a bírósági eljárások, hanem azzal, hogy több tízezer ügyet kell párhuzamosan átszignálni, félõ az, hogy a jogkeresõ polgárok fogják meginni annak a levét, amit itt önök kifõztek.

És még valami itt a nagyon mulatozó fideszes képviselõ uraknak. A tegnap esti vitában, amikor nem kisebb dologról volt szó, mint hogy a parlament a devizahiteleseken hogyan kíván segíteni - és itt is egy olyan helyzet kezelésérõl beszélt elvileg az Országgyûlés, amiben ugyan tettestársak az elõzõ kormányokkal, de önöknek is van mulasztásuk -, önök megcsinálták azt, hogy hozzá se szóltak a parlamenti vitához, hanem folyamatosan bekiabálásokkal zaklatták az ellenzéki képviselõket, folyamatosan mulatoztak, röhögtek.

Most arról van szó, hogy itt önök, az önök igazságszolgáltatási ámokfutása elõidézett egy krízishelyzetet, ennek a kezelésére itt van egy törvényjavaslat, és Vitányi, illetve Papcsák képviselõtársam mást se csinál, mint beordít és röhögcsél. Lehet, hogy az önök számára rendkívül mulatságos ez a helyzet. (Dr. Vitányi István: Nem röhögünk...) Én azt kérném, hogy a parlamentarizmusnak legalább a látszatait õrizzék meg!