DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon-nagyon sok minden hangzott el, megpróbálom röviden összefoglalni.

Elõször is felmutatnám annak a honlapnak, mondjuk úgy, a beköszöntõjét (Felemeli notebookját.), ez a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség választási programja, ezt Bárándy Gergely képviselõtársamnak ajánlom a figyelmébe, még egyszer felmutatom számára. Ennek a fejezetnek a 76. oldalon az a címe, hogy "Törvény, rend, biztonság", és arra kérem, forgassa szeretettel. (Dr. Bárándy Gergely: Nincs benne semmi!) Én elfogadom azt, hogy nagyon nehéz beütni önnek az interneten a fidesz.hu szót, de egyszer ideje lenne ehhez hozzálátni, és akkor sok mindent megismerne. (Dr. Bárándy Gergely: Jó lenne egyszer komolyan beszélni!)

A második, amit önnek mondani szeretnék: a képviselõ úr, illetõleg az ellenzéki képviselõk, amikor elszámoltatási kormánybiztos voltam, nem szólaltak meg, illetõleg nem bontottak zászlót, nem raktak fel fehér szalagot, nem tettek magukra semmiféle megkülönböztetõ jelzést, amikor kiderült, hogy a magyar választók pénzén a magyar állam egy vállalkozása megbízott egy magánvállalkozást, hogy figyeljenek meg egy volt munkavállalót, illetõleg annak a feleségét, aki egyébként bíróként dolgozik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

(16.00)

Ezt úgy tudták megoldani, hogy az In-Kal Security - nevezzük meg ezt a vállalkozást - be tudott jutni a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületébe, s ott ennek az egyébként családjoggal foglalkozó bírónõnek az összes aktáját át tudták nézni, át tudták vizsgálni. Ez az elõzõ ciklusban történt, képviselõ úr, ön akkor tagja volt az Igazságszolgáltatási Tanácsnak, de nem tudom, hogy figyelte-e az eseményeket. A lényeg az, hogy ez a biztonsági vállalkozás bejutott a bíróság épületébe, ahol minden aktába be tudtak tekinteni, feljegyzéseket tudtak készíteni, és egy munkaügyi perben, amely már több éve, hosszú-hosszú éveken keresztül tartott, megpróbálták megzsarolni, olyan, a család számára hátrányos helyzetû elemeket próbáltak találni az aktákban, amelyekkel megzsarolhatóvá vált volna a fiatalember egy egyszerû munkaügyi perben. Személyesen fordultam a Legfelsõbb Bíróság elnökéhez, de azóta sem történt semmi. Sõt, arról tájékoztathatom tisztelt képviselõtársaimat, hogy az ügyészség elsõ körben a család, illetve az állami cég ügyvezetése által tett feljelentést elutasította, majd ezt követõen ismételt felszólalásra sikerült egy fellebbviteli ügyésszel elintézni, illetve kieszközölni, hogy ez az eljárás továbbra is folyamatban legyen.

Ezek után nehéz lenne azt mondani, hogy az igazságszolgáltatás táján - ha csak Császár Elõdre, Stohl Andrásra vagy a Kulcsár-ügyre gondolok - minden rendben lenne. Szerintem nincs minden rendben, szükséges lenne az átalakítás. Az expozémban megpróbáltam felvázolni azt a menetrendet, amelynek megfelelõen a kormány még az õsszel be fogja terjeszteni azokat a sarkalatos törvényeket, amelyek véleményünk szerint megoldják az igazságszolgáltatás legnehezebb és legproblematikusabb részeit.

Az átmeneti szabályok tekintetében pedig szó sincs arról, hogy mi kapkodnánk vagy nehéz helyzeteket idéznénk elõ. Azt gondolom, hogy ez egy tiszta és átgondolt javaslat, amely a nyugdíjba vonuló, egyébként köztiszteletben álló emberek - akiknek még egyszer köszönjük a munkájukat - pótlására szolgál. Azt gondolom, hogy egy gyorsított, egyébként a bíróság jogállásáról szóló törvény rendelkezését a legmesszebbmenõkig betartja, a pályáztatási eljárás zárt. A bírósági elnökök, illetve a pályázat kiírója nyilvánvalóan meg fogja tudni határozni azokat a pontokat, amelyeknek megfelelõen a meghirdetett állásokra ki fognak tudni nevezni bírákat. Én nem hiszem, hogy ez különösebb problémát okozna.

Megmondom õszintén, hogy a politikai kijelentésekkel nem nagyon szeretnék foglalkozni, mert országgyûlési képviselõként nehéz lenne minõsítenem azokat. Kifejezetten Bárándy Gergelytõl, illetve Schiffer képviselõtársamtól hangzott el az, hogy nincs meg a megfelelõ felhatalmazottságunk. Vissza kellene küldeni az egyetemre mind a két képviselõtársamat, hogy ott megismerkedhessenek a népfelség elvével. A népfelség elve arról szól, hogy a magyar nemzet választópolgárainak közössége négyévente a választói urnákhoz járul, ott megválasztja a képviselõit. A népfelség elve alapján a nép a képviselõik útján gyakorolja a hatalmat.

A választópolgárok tavaly úgy döntöttek, hogy kétharmados felhatalmazást biztosítanak egy politikai pártszövetségnek. Mi ezzel a felhatalmazással megpróbálunk tisztességesen és becsületesen élni. Az emberek döntését pedig mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk. Mi, képviselõk alkotjuk az Országgyûlést, és az Országgyûlés kétharmadának megvan az alkotmányos felhatalmazása arra, hogy törvényeket hozzon, és semmiféle - hogy fogalmazzak? - hatalmi arrogancia, centralizáció és ráhatás nem fenyegeti a bírósági szervezeti rendszert. Mint ahogy eddig is önálló hatalmi ágként tudtuk õket definiálni, ezt követõen is így kerülnek meghatározásra. Az Országgyûlés törvényeket hoz, a bíróságok pedig jogot alkalmaznak, tehát törvénykeznek.

Azzal szeretném zárni a gondolataim: kérem képviselõtársaimat, hogy támogassák ezt az indítványt, hiszen akkor egy gyors és egyszerûsített eljárással megoldódik az a probléma, hogy a kiesõ bírák helyett új bírói garnitúra fog kialakulni.

Köszönöm szépen a türelmüket és azt, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Elõzõ Következõ

Eleje Tartalom Homepage