DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelettel pár mondatban hadd reagáljak arra, amit Sós Tamás mondott. Részben a bizottsági ülésen is szóba került, de azt hiszem, helyes, ha itt is elhangzik. Sós Tamás azt mondta, hogy a felsõoktatás szerkezete miatt elfogadhatatlan ez a törvény. Jelzem, hogy hasonló érvek már a tavasz folyamán is felmerültek, de e tekintetben érdemi elmozdulás a jelen helyzethez képest nem történik, csupán annyi történik, hogy létrejön egy integrált új intézmény. Korábban is volt példa integrációra is és dezintegrációra is anélkül, hogy azt a felsõoktatás egész szerkezete megsínylette volna. Ezt persze lehet jónak vagy rossznak minõsíteni, ez álláspont és nézõpont kérdése, de azt állítani, hogy emiatt a felsõoktatás szerkezetét valamilyen szörnyûséges kár éri, az nem helytálló.
A szakmai színvonalat gyengíti, állította Sós képviselõ úr. A törvénytervezetben benne foglaltatik az is, hogy az egész újonnan létrejövõ intézményt egyetemi szintre kívánják emelni. Ez azt jelenti, hogy a jelen helyzetben az egyik elõdintézményt, jelesül rendvédelmi oldalon a Rendõrtiszti Fõiskolát ilyen értelemben fõiskolából egyetemi szintre kell felhúzni, és az egyetemi minõsítéshez kapcsolódóan számos kritériumot kell teljesíteni. Akárhogy nézzük, ez a szakmai színvonalnak nem lefelé, hanem felfelé emelését fogja jelenteni.
Egyedi költségvetési kiadásokról szólt képviselõ úr. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a tavasszal elfogadott XXXVI. törvénynek megfelelõen augusztus végéig elkészült az új intézmény 2012. évre vonatkozó költségvetése, és ez a költségvetés 1 milliárd forinttal kevesebb kiadással számol, mint amennyi a jelenlegi, még három különálló intézmény összköltségvetése, magyarán, ez 1 milliárd forintos közpénz-megtakarítást jelent. Azt hiszem tehát, hogy ez az állítás sem helytálló.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy az új felsõoktatási törvény miatt majd módosítások kellenek, amelyek a jelen törvénnyel ellentétbe kerülnek, nem tudom, mire gondolt a képviselõ úr. Az új felsõoktatási törvénynek biztosan van olyan aspektusa, amit az elfogadott alaptörvényhez kell igazítani, mert az intézményi autonómia kérdésére vonatkozik, de ha megnézzük az autonómiára vonatkozó lehetséges szabályokat, akkor az például olyan dolgokat érint, hogy van-e gazdasági tanács az intézményben. A mostani törvénytervezet kerekperec kijelenti, hogy gazdasági tanács márpedig itt nincs, ilyen értelemben ezt a kérdést az új felsõoktatási törvény nyilvánvalóan nem is fogja érinteni. Ami a gazdálkodás kérdését érinti: a mostani törvénytervezetben megint csak világosan meg van szabva, hogy ez nem az egyetemi autonómia tárgykörébe tartozik. Tehát ha ilyen irányokban változások történnének, az igazából nem oszt, nem szoroz az újonnan létrejövõ intézmény esetében.
Ez a törvénytervezet, mint említettem, a 2011 tavaszán elfogadott törvény szerves folytatása. Az a törvény a közszolgálat három nagy területét - a polgári közigazgatást, a rendvédelmet és a honvédelmet - vonja össze egy új utánpótlásképzõ intézménybe, a nemzeti közszolgálati egyetembe. Az akkor elfogadott 2011. évi XXXVI. törvény megszabta, hogy a jogelõdökbõl létrejövõ új felsõoktatási intézmény milyen intézmény kell legyen, és azt is megszabta, hogy külön törvényben kell szabályozni a mûködését úgy, ahogyan a korábbi jogelõd intézményekre vonatkozóan is számos külön jogszabály, külön rendelkezés vonatkozott. Az ütemtervet, a megvalósítás módját és egyebeket - most nem részletezem - szintén megszabta az a törvény, és ennek megfelelõen került most a parlament elé ez a törvénytervezet.
Ahogy az általános indoklásban is szerepel - és az elõterjesztõ részérõl is elhangzott -, számos olyan kérdést kellett szabályozni, amelyik speciális feladatokra vonatkozik a rendvédelmi és a honvédelmi képzés apropóján, és ezzel kapcsolatban szabályozni kellett mind az oktatók, mind a hallgatók speciális jogállását és kötelezettségeit, valamint azokat a feltételeket is, hogy hogyan és milyen módon válhat valaki ott hallgatóvá, alakíthat ki ott hallgatói jogviszonyt.
Ez kétségkívül szigorúbb és korlátozóbb jellegû, mint általában a felsõoktatási törvény esetében. Ma Magyarországon a felsõoktatási intézményekbe való jelentkezéskor nem kell mellékelni például büntetlen elõéletet igazoló bárminemû dokumentumot vagy erkölcsi bizonyítványt, itt viszont szükségeltetik, de azt gondolom, ez érthetõ is, hiszen a társadalmi közelvárás szempontjából is indokolható, hogy büntetett elõéletû egyénekbõl ne képezzünk rendõrt. Azt hiszem, hogy ez kézenfekvõ és magától értetõdõ alapigazság.
Ezeket a speciális szabályokat - amiket kiragadott példaként említettem - muszáj törvénybe iktatni és külön jogszabályban rendezni. Lényegében errõl szól ez az elõterjesztés. De azt is muszáj rögzíteni, hogy az általános felsõoktatási elvektõl eltérõen, ahol például az egyetemi szenátusra vonatkozóan keretszámok szerepelnek, itt egész pontosan rögzített számok szerepelnek, és megvan az is, hogy konkrétan hogyan és milyen módon álljon össze az újonnan létrejövõ egyetemi szenátus. Ezek eltérõ szabályozások a meglévõ felsõoktatási törvényhez képest, és az az érzésem, hogy ugyanígy eltérõ szabályozások lesznek bármilyen új felsõoktatási törvényhez képest is. De ha ezt a törvényt most elfogadja a parlament, akkor nem gyanítom, hogy csak emiatt kellene majd megváltoztatni. Egyetlenegy törvény esetében sem lehet azt a százszázalékos garanciát kimondani, hogy márpedig ez mostantól kezdve kõbe véshetõ, és ez így lesz, amíg világ a világ, mert a változásokra senki nem tud minden szempontból jó elõre felkészülni. Elképzelhetõ, hogy hozzá kell majd nyúlni.
(19.10)
De csak azért, mert egy új felsõoktatási törvény lesz, az a gyanúm, hogy csak emiatt nem szükségeltetik.
Összességében a törvénytervezettel kapcsolatban az álláspontunk az, hogy ez rendben lévõ, támogatható, és azt kívánjuk, hogy az új felsõoktatási intézmény, amely láthatóan az integrációnak köszönhetõen nem csak költséghatékonyabb, hanem valószínûleg a színvonal szempontjából is elõnyösebb lesz, nos, azt kívánhatjuk, hogy ez a felsõoktatási intézmény a jövõben a köz megelégedésére végezze munkáját. Sok sikert kívánunk!
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)