FARKAS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Hosszú-hosszú évek óta, vagy talán már két évtizede kérdés Békés megyében az arzén kérdése. Talán elõzményként annyit, hogy az ivóvízminõség-javítás beavatkozásának a szükségességét a 98/83. európai közösségi határozat hozta meg 1998. december 25-én, és a Magyar Köztársaság 1994. évi I. törvényével összhangban került sor e kormányrendelet vonatkozásában és szabályozására a rendelet megalkotására. Utoljára 2009-ben módosította a kormány ezt a kormányrendeletet.
Békés megyében szinte a teljes lakosságot érintõ problémáról van szó. Az Európai Unió kohéziós alapjából lehetõség van arra, hogy Békés megye arzénmentesítése, illetve egészséges, jó vízzel történõ ellátása megvalósulhasson. Hosszú-hosszú évek óta történik ennek az elõkészítése, és folyamatosan azon dolgoztak a szakemberek, hogy hogyan lehet arzénmentesítõ rendszereket telepíteni a meglévõ ivóvízkutakra.
Szeretném tájékoztatni a képviselõtársaimat, hogy a Sárréten élõ emberek ma is arzénmentesítõ berendezés által tisztított vizet isznak. Meg tudom nyugtatni mindazokat, akik még nem kóstolták, érdemes megkóstolni, hogy az a technológia nem biztosítja a megfelelõ ivóvizet az emberek számára. Valószínûleg arzéntól mentes, de másokkal annál inkább dúsított. Mégis engedjék meg, hogy felvázoljam azt, hogy ezzel kapcsolatosan Békés megyében hogyan gondolkodnak a települések vezetõi és a szakemberek.
Békés megye 67 települése teljes egyetértésben arra keres megoldást, hogy hogyan lehet az ivóvízjavító programot arzénmentesítés nélkül megoldani, olyan programot megalkotni, amely biztosítja az egészséges ivóvizet, és nem hoz létre vegyi gyárakat. Két verzió ismert: egyrészt az, amelyrõl most beszéltem, az arzénmentesítés lehetõsége, másrészt pedig az ivóvíz Körös-Maros-hordalékkúp határon túli kútjainak az átvezetése. Talán tisztázzunk néhány alaphelyzetet ezzel kapcsolatosan.
Békés megyében arzénos az ivóvíz, míg a határon túl, a határtól mintegy 20 kilométerre óriási kapacitású ivóvízbázis, kiépített kutakkal, a határ túloldalától, mint mondtam, 20 kilométerre rendelkezésre áll. A megyében van kiépített regionális ivóvízhálózat, amely 50 település 350 ezer lakosának biztosítja az ivóvizet, és köti össze a rendszert. Ez a hálózat további 25 kilométer Magyarországon történõ megépítésével, illetve a 25 kilométeres összekötõ vezeték megépítésével biztosíthatja Békés megye teljes lakosságának az ivóvíz megfelelõ színvonalát, és ami az egyik legfontosabb kérdés: nem kell 14 vízgyárat, vegyi gyárat megépíteni. Nagyon fontos kérdés az is, hogy az arzénmentesítõknek az energiaigénye megsokszorozná a jelenlegi ivóvíz árát.
Nagyon fontos kérdés tisztázni, hogy mi történt a megoldások érdekében. 2011. március 23-án a miniszterelnök határozatában megbízta a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a Külügyminisztériumot a tervezett kooperációs vízvezeték országhatáron történõ átvezetéséhez szükséges kormányegyezmény elõkészítésével. A román politika, a román kormány, az aradi fél támogatja a vízátvezetés kérdését, ezzel kapcsolatosan kész koncessziós szerzõdést aláírni az ivóvíz biztosítására, és a Békés megyei vízmû és az Arad megyei vízmû ezzel kapcsolatosan minden szakmai elõkészítést meg tudott tenni. Nagyon fontos azonban tisztázni, hogy komoly aggodalmak fogalmazódtak meg azzal kapcsolatosan, hogy ezt hogyan tudjuk teljesíteni.
Szeretném megnyugtatni az aggódókat, és egyben megköszönni a Külügyminisztérium erõfeszítését azért, hogy eljuthatunk lassan oda, hogy meg tud állapodni a két kormány a vízátvezetéssel kapcsolatosan. Természetesen Békés megye települései saját költségükön vállalták az ivóvíz-átvezetés tervezésének és az európai uniós pályázat benyújtásának a feltételét. Én abban bízom, hogy azok, akik eddig aggódtak az ivóvíz-átvezetés kérdésével kapcsolatosan, rövidesen (Az elnök a csengõ megkocogatásával jelzi az idõkeret leteltét.) megnyugtató válaszokat fognak kapni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)