Mit is lehet és mit is kell elmondani errõl a jelentésrõl, és ezzel együtt mit is lehet és mit kell elmondani a PSZÁF 2010. évi mûködésérõl? A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének törvényi kötelezettsége, hogy évente beszámoljon az Országgyûlésnek - ezen kötelezettségének tesz eleget a felügyelet a jelentés benyújtásával. A 2010. évi jelentés a felügyelet múlt évi tevékenységét, a szervezeti, mûködési feltételeiben bekövetkezett változásokat, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejleményeit mutatja be, továbbá összegzi az év során szerzett felügyeleti tapasztalatokat, közel száz oldalon. Miért is kell különösen kiemelten kezelni ezen jelentési, beszámolási kötelezettséget? Azért, mert a felügyelet nagyfokú függetlenséggel rendelkezõ, alkotmányos intézmény lett. Egy bizonyítványt állítanak ki ezen beszámoló alapján az erre hivatottak, így az Országgyûlés is arról, hogy a szervezet hogyan látta el a törvényekben meghatározott feladatait, hogyan végezte el a munkáját, és hogyan gazdálkodott a részére biztosított forrásokkal.

(11.10)

Ha egy mondatban akarnám megfogalmazni a 2010. évet, akkor azt mondanám - mint ahogy az elnöki bevezetõ is tartalmazza -, hogy a beszámolóval érintett év történelmi jelentõségû volt a hivatal életében. Hiszen az intézmény státusára vonatkozó jogszabály-módosítás jelentõsen átformálta a felügyelet munkáját, s ezzel együtt - tudjuk - a hatáskörét és így a felelõsségét is. Ezek a lépések az intézmény újjászületését jelentették az elnöki beszámoló szerint, s így gondolom, így gondoljuk magunk is. Úgy fogalmaznék, ez az újjászületés lehetõségét biztosítja a felügyelet számára. Kívánom, hogy tudjanak élni ezzel a lehetõséggel. Az irányt a magunk részérõl jónak tartjuk.

A mostani beszámoló sajátossága, hogy a jelentést készítõ felügyeletvezetés csak 2010 júliusában lépett hivatalba, de ki kell emelni pont ezért, hogy a beszámolóból maga a jelentés is, a jelenlegi vezetés is hangsúlyozta, hogy a munkájukat nagymértékben megalapozta az a tény, hogy a korábbi elnök, dr. Farkas Ádám már az év elején számos célirányos változást hajtott végre a szervezeti struktúrában.

Látjuk a médiában, érezzük a véleményeket, sokat hallunk manapság a PSZÁF-rõl. Definiáljuk egy kicsit õket! Ebben segít ez a jelentés. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítõ rendszerét felügyelõ, ellenõrzõ és szabályozó, független alkotmányos szerv. A felügyelet alapvetõ küldetését is jól és egyértelmûen fogalmazza meg a beszámoló. Az Országgyûlés önálló alkotmányos szervként határozta meg, s ezáltal tovább erõsítette a felügyelet függetlenségét. A hatóság ezenkívül közvetlen szabályozó jogkört kapott, ennek azért van jelentõsége, mert az tud beavatkozni a folyamatokba, aki legközelebb van a szektorhoz, elsõként érzékeli azt, és ezeket a változásokat rögtön kezelni tudja. A jelentés kiemeli azt is, hogy az elvárások megfelelõségéhez szükséges még a felügyelet szabályozási, beavatkozási lehetõségeinek bõvülése.

Az átalakult piaci helyzet, az átalakult felügyeleti státus szükségessé tette a szervezeti és vezetõi változásokat. Látjuk a jelentésbõl, tudjuk a hírekbõl: ezt a hivatal elvégezte. A teljesség igénye nélkül hogyan is fogalmaz e kérdéskörben a beszámoló? Az új kihívásokra adott egyik lényeges válasza volt a prudenciális felügyelés helyszíni és nem helyszíni ágait ellátó elkülönült szervezeti egység kialakítása, elsõsorban a helyszíni szakaszt is magában foglaló rendszeres, átfogó ellenõrzések érdemi erõsítése érdekében.

Külön szervezeti egység jött létre a kibocsátó tevékenység felügyeletére is, amelynek fontosságát a már eddig kiadott határozataik is bizonyítják. Ezenkívül a 2010. évben kialakult a hivatalnál az egységes eljárási rend: szabályozási, jogalkotási kezdeményezést is végzett a felügyelet a 2010. évben. A felügyelet javaslatait fogadta el az Országgyûlés, amikor a hitelintézeti törvény módosításával a deviza alapú lakáshitel- és pénzügyi lízingszerzõdések esetében a deviza-középárfolyam vagy az MNB hivatalos devizaárfolyam alapján történt átváltást írta elõ a hitelezõ intézmények számára. Ennek a fontosságát mindannyian érezzük.

De említhetném azt is, hogy csökkentette az elõtörlesztés költségbevezetését a parlament; az egyoldalú és a fogyasztó számára hátrányos szerzõdésmódosítás tilalmát is bevezettük; a kamatváltozásból eredõ szerzõdésmódosítási lehetõségek biztosításával is éltünk, és a szerzõdésfelmondást követõ 90 nap utáni további költségek felszámítási tilalmával is élünk ma már, s ennek elõkészítésében a PSZÁF közremûködött.

Többen hangsúlyozták az elõttem felszólalók közül - így a fogyasztóvédelmi bizottság is -, hogy talán az egyik legjelentõsebb feladat mégis a 2010. évben, és ezt fontos elemként kell kiemelni, a felügyelet fogyasztóvédelmi szerepének erõsítése.

Egypár mondatot mondanék a jelentésbõl arról, hogy mire gondolok itt. Bevezették az új pénzügyi fogyasztóvédelmi koncepciót. A felügyelet történetében elõször jelent meg a fogyasztóvédelmi funkció, közvetve szerepet vállalt a pénzügyi békéltetés elõmozdításában, a pénzügyi békéltetõ testület létrehozásában. Ilyen a felügyelet közérdekûigény-érvényesítési joga, amely révén a jövõben akár egyetlen fogyasztó követelése alapján is elrendelhetõ az érintett teljes fogyasztói kör számára a jogosnak ítélt követelés megtérítése. Ez az egy mondat önmagában talán alapjaiban változtathatja meg az eddigi hitelezési gyakorlatot.

Ezenkívül az elektronikus ügyintézés mind szélesebb körû alkalmazását is bevezette a hatóság, errõl a Fidesz vezérszónoka részletesen kifejtette az álláspontját. Ezt mind csak támogatni és üdvözölni tudjuk.

Tehát látjuk és érezzük, hogy a felügyelet teszi a dolgát. Elmondhatjuk azt is, hogy az elmúlt 5-6 vagy akár 8 év helyzetértékelésének, elemzésének kizárólagosságán túl a munka érdemben elkezdõdött. Mindezek alapján a magunk részérõl ajánljuk a beszámoló elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Elõzõ Következõ

Eleje Tartalom Homepage