MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Szász Károly elnök úr a beszámolójában nagyon udvariasan nem foglalkozott a múlttal. Én viszont mint a fogyasztóvédelmi bizottság tagja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyik fõ feladata a fogyasztók jogainak következetes védelme okán megnéztem, hogy mi történt a múltban.
Az elmúlt szocialista kormány idõszakában két alkalommal foglalkozott a fogyasztóvédelmi eseti bizottság a pénzügyi adósság helyzetével, különösen a lakosság tekintetében. Onnan szeretnék néhány idézetet mondani. A következõ megállapítást tette a PSZÁF: "Drámaian növekvõ az a szám, ahogyan az ügyfelek panaszkodnak a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. A fogyasztók kezdik belátni és kezdenek rájönni arra, hogy azoknak a feltételeknek, amelyeket aláírnak, azoknak a szolgáltatásoknak, amelyeket megkapnak vagy idõnként elviselnek, nem biztos, nem természetes, hogy úgy kell megtörténni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog másik oldala, hogy azok, akik eladják a termékeket a lakosságnak, nagyon gyakran az értékesítõk sem tudnak többet vagy sokkal többet, mint az, aki megveszi."
Más megállapítás: "Kötelezõvé kellene tenni, hogy a banki termékeket értékesítõk megfelelõ felkészültséggel, valamilyen szakmai képesítéssel rendelkezzenek." A következõ megállapítás a hitelközvetítõ intézményekrõl: "Nem tudjuk felügyelni õket - mondja a PSZÁF képviselõje -, mert nem a szolgáltató megbízásából, hanem a lakosság megbízásából járnak el valamilyen hiteltermék felhajtására." Mit mondanak a THM-rõl? "Ez egy szabályozatlan terület, a felügyeletnek nincs hatásköre, ugyanakkor az ügyfélpanaszokban ez is megjelenik." Ez mind 2008-ban történt.
2009-ben is volt egy ülés, ahol a következõt mondták: "Ugyan a mostani törvénykezési periódusban - tehát 2009-ben - sem került napirendre egy évek óta, nagyon hosszú évek óta húzódó kérdés, hogyan tudja a bank pontosan meghatározni az ügyfél hitelképességét." Tehát megállapíthatjuk, hogy a szocialista és SZDSZ-es kormánynak nem állt érdekében, hogy komoly hatáskört adjon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A következményei mindannyiunk elõtt ismertek.
2010 második felében három jelentõs törvény változtatott a felügyelet mûködésén, közülük a legjelentõsebb az alkotmány módosítása volt, amelynek révén a felügyelet független alkotmányos szerv lett, és mint ilyen rendeletalkotási jogkört is kapott. A második a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló törvény, vagyis a felügyeleti státustörvény módosítása, amelynek révén a felügyelet korszerûbb, hatékonyabb, az egységesülõ európai felügyeleti hatóságok munkájába aktívan bekapcsolódni képes szervezetté vált. A harmadik törvényi módosítás valójában egy törvénycsomag volt, amely a felügyelet által alkalmazott úgynevezett ágazati törvényeket fejlesztette tovább, elsõsorban jogharmonizációs céllal.
Az alkotmánymódosítást követõen a felügyelet elnökének rendelete a miniszteri rendelettel áll azonos szinten a jogszabályi hierarchiában. A rendeletalkotási jog lehetõvé teszi a felügyelet elnöke számára, hogy meghatározott körben kötelezõ jogi normát adjon ki. E jogkör egyben megteremti az alapját annak is, hogy az új európai felügyeleti hatóságok által elkészítendõ kötelezõ technikai standardokat, útmutatókat és ajánlásokat is gyorsan, hatékonyan átültesse a hazai felügyeleti munkába.
Nézzük, mi történt! A felügyelet 2010 augusztusában elkészítette stratégiai jellegû fogyasztóvédelmi koncepcióját, amely a Psztv.-ben megfogalmazott fogyasztóvédelmi célok elérésére irányul. A Psztv.-ben és a felügyelet küldetésében megfogalmazott fogyasztóvédelmi cél elérésének legfontosabb pillérei a következõk: hatékony fogyasztóvédelmi szabályozás; fogyasztóvédelmi célú felügyelési funkció, amely egyrészt a fogyasztóvédelmi hatósági eljárások, másrészt pedig a fogyasztóvédelmi monitoringtevékenység által valósul meg; rendszeres és proaktív felügyeleti kommunikáció; az ügyfelek tájékoztatása és a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése.
2010-ben jelentõsen felértékelõdött a pénzügyi fogyasztóvédelem és a felügyelet ebben betöltött szerepe. A fogyasztóvédelem a természetes személyként megjelenõ ügyfél és a szolgáltatók közötti információs és érdekérvényesítési aszimmetria, vagyis a két fél egyenlõtlen helyzete miatt kap külön jelentõséget.