SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Röviden szeretnék reagálni. Elõttem többen felhívták a figyelmet a pénzügyi kultúra fontosságára. Nem is lenne ezzel semmi baj. Ez alapvetõen azt jelenti, hogy a lakosság tájékozatlan, és ezért megy bele túlzottan kockázatos hitelekbe. Itt szeretném emlékeztetni képviselõtársaimat, hogy a pénzügyi kultúra terén aligha van fejlettebb ország a világban, mint az Egyesült Államok, ahol a felelõtlen hitelezés banki gyakorlata alighanem az egyik legkiterjedtebb volt az egész világon. Ennek nem az volt az oka elsõsorban, hogy felkészületlenek voltak a hitelfelvevõk, hanem az, hogy a reálbérek stagnáltak a '70-es évek óta. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb szeletet hasítottak ki a megtermelt nemzeti jövedelembõl a bankok, óriásvállalatok, és egyre kevesebb jutott a bérbõl és fizetésbõl élõknek, és ezt a különbözetet ellentételezték az emberek felvett hitelekbõl. Tehát amíg a gazdaság szerkezete nem alakul át, addig a pénzügyi kultúra fejlesztése nem igazán ér sokat.
A másik, amire még szerettem volna reagálni, Szász Károly elnök úrnak egy újabb kérdést feltéve. A jelentés 23. oldalán szerepel, hogy a bankoknak nagyjából a fele jelentõs kockázati besorolást kapott. Ehhez képest az elnök úr a Reutersnek adott nyilatkozatában azt mondja, hogy pozitív folyamatokat indíthat el a végtörlesztés. Na most, a végtörlesztésrõl tudjuk, hogy egyrészt csak a kiválasztott tehetõseknek adhat megoldást, de ami ennél nagyobb probléma, hogy azoknak a terhe, akik bennmaradnak, nõni fog. Ugyanis látjuk, hogy a bejelentés hatására romlott a forint árfolyama, ami azt jelenti, hogy tovább emelkedik a hitelesek meglévõ törlesztési terhe. Ez viszont azt jelenti, hogy tovább fokozódik a nemfizetés kockázata, ami viszont ronthatja a bankrendszer stabilitását. Nem is beszélve arról, hogy komoly szegmense a lakosságnak pórul járhat ezzel. Tehát hogyan érti elnök úr pontosan azt, hogy pozitív folyamatokat indíthat el a végtörlesztés?
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)