DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a lehetõséget. Jól tudja Vincze László képviselõtársam, csongrádi földim, hogy én ezt támogatom, és nemcsak most, hanem korábban is, és nagy jelentõséget tulajdonítok neki. Ezért csodálkozom, hogy bár hat percig beszéltem az elõbb, Zsiga képviselõ úr egyetlenegyszer nem hallotta ki ezt belõle, hogy én ezt fontosnak tartom, jónak tartom, és csak azt tartom rossznak, ahogy õ megközelíti ezt az egészet.

Ugyanis arról ne tessék elfeledkezni, hogy a magyar gazdaság tényleg ilyen elemi egységekbõl épül fel, amelyeknek a mûködését ezek a helyi piacok segítik, ugyanakkor egy nagyobb gazdasági struktúrának is a részesei vagyunk, amit persze önök általában szitokszóként emlegetnek, hogy Európai Unió, de azért a gazdaságunk termelésének a 60 százaléka ebben az Európai Unióban, ebben a külgazdaságban realizálódik, tehát az ország mûködõképes csak azzal együtt lehet. És amikor ön olyanokat mond, hogy bizonytalan eredetû spanyol meg akármilyen multinacionális cégek által behozott termékek, akkor, akár tudja, akár nem, olyan alapelveket támad, amelyekre vonatkozóan a Magyar Köztársaság az önök, a Fidesz-frakció támogatásával is, 366 szavazattal - egyedül Simicskó képviselõ úr nyomott mellé - 2003. április 12-én igent mondott, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz azért, mert úgy gondoltuk, és az élet, úgy gondolom, ezt igazolta, hogy ez az országnak érdeke.

Abban is egyetértek Vincze László képviselõtársammal, hogy az uniós tagságunk elsõ idõszakában volt egy túlfutás, túlpörgés, kellett idõ ahhoz, hogy megnézzük, hogy a franciák, a belgák és a többiek hogyan csinálják a HACCP-t és egyéb dolgokat, tehát azt hiszem, tanulnunk kell az elmúlt idõszakból, és nem olyasmivel harcolni, ami igazából az elõnyünket szolgálja.