BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem megismételve az Egyed Zsolt képviselõtársam által jól összefoglalt álláspontunkat, szeretném további gondolatokkal kiegészíteni a Jobbik véleményét errõl a javaslatról, amelynek általános vitáját a bizottságunkban is támogattuk. Úgy gondoljuk, erõsíteni kell ezt a jogszabályt. Egy igazi törvény igenis kötelezõ kötelezettségeket és jogokat állapítson meg, ne ajánlásokat fogalmazzon meg.

(16.40)

Ezért nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ez egy folyamat része legyen, és az az ebösszeírás és az az ebrendészeti hozzájárulás, ami ebben a javaslatban megjelenik, az kötelezõ legyen. Erre vonatkozólag a háromévenkénti ajánlásunkat megfogalmaztuk. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ez az ebösszeírás az ország minden pontján megtörténjen, és az ebbõl származó adatok nyilvántartásba kerüljenek.

Miért fontos ez? Egyrészt azért, mert hogyha ez egy önkéntes alapon történik, és azokon a helyeken történik meg, ahol például a túlszaporodott ebállomány az önkormányzat számára problémát jelent, akkor adott esetben megindul az ebek vándorlása. Megindul az ebek vándorlása, hiszen az egyik településrõl a másikra nem túl hosszú út vezet, és lehet, hogy ezt a problémát egyik pillanatról a másikra a nyakába szakadva a szomszédos önkormányzat fogja érzékelni.

Azért is fontos, mert nincs pontos számunk az ebekrõl, ahogy itt több felszólalásban is elhangzott, egy erõsen túlszaporodott állománnyal és egy igen nehéz tartási körülmények között lévõ állománnyal állunk szemben, amelynek még a pontos számát sem ismerjük. Magyarországnak fontos megismerni ezt a számot, Magyarországnak fontos megismerni a gazdákat, Magyarország számára igen fontos, hogy azoknak legyen kutyájuk, akik a felelõs tartás körülményeirõl gondoskodni tudnak, és ezáltal azok a túlterhelt ebrendészeti telepek és alapítványi menhelyek, amelyek ma túlzsúfoltan és állathoz méltatlan körülmények között mûködnek, fokozatosan felszabaduljanak ez alól a nyomás alól.

Ezért kérjük a kormányt egyrészt a módosítóink figyelembevételére, másrészt arra, hogy ezt tényleg folyamatnak tekintse, és amikor ez az elsõ lépés teljesül, és megtörtént az ebösszeírás, és megtörtént az ebbõl származó adatok nyilvántartásba vétele, akkor a nyilvántartásba vett ebek esetében és minden megszületendõ, 4 hónaposnál idõsebb eb esetében történjen meg az elektronikus azonosító behelyezése. Ettõl kezdve, úgy érezzük, ez a probléma kezelhetõvé válik, egészen eddig nem.

A következõ a differenciált és ivartalanításra ösztönzõ ebadó bevezetése. Az a 3500 forintos mérték, amit az elõterjesztés tartalmaz, álláspontunk szerint túlságosan szerény a kívánt cél elérésére. Egy kankutya ivartalanítása ma vidéken is körülbelül 12 ezer forintos, tehát 10-15 ezer forint közötti összegbe kerül. Abban az esetben, hogyha beérjük a 3500 forintos ebadóval, az nem jelent kellõ ösztönzést a keverék kutyákat tartó gazdák számára ahhoz, hogy az ivartalanításukat saját költségükön elvégeztessék. Ilyen értelemben magának a tehernek a mértéke is elhanyagolható, hiszen havonta két gombóc fagylalt áráról van szó. Ez az éves összeg nem elegendõ ahhoz, hogy a gazda érezze annak a súlyát, hogy a keverék kutya szaporulatát megakadályozza, és ez így nem ösztönzõ. Ráadásul a 3500 forintos éves összeg rendkívül szerény ahhoz is, hogy a behajtásának költségei és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs terhek ne vezessék ezt az ebrendészeti hozzájárulást a kisadók szokásos problémája irányába, amely szerint a nyilvántartásuk, behajtásuk költségei rendkívül magasak a realizált bevételhez képest. Ilyen értelemben a Jobbik egy jelentõsebb mértéket támogat.

Legyen ám ez a hozzájárulás differenciált, azaz csak a felsõ határát szabjuk meg, és az önkormányzatoknak legyen lehetõségük arra, hogy például a lakóterület jellege, az állattartó személye alapján ehhez képest kedvezményeket adjon. Nem biztos, hogy ugyanazt a mértékû ebrendészeti hozzájárulást kell beszedni, mondjuk, egy tanyás lakóterületen, ahol az eb tartása biztonsági okokból elengedhetetlen, meg egy társasházas lakótelepen, ahol a kutyákat a társasházban tartják, és az ezzel kapcsolatos járulékos, a közösségre nehezedõ költségek például az utca szennyezése folytán jóval magasabbak.

Fontosnak tartjuk azt, hogy a mentességek megfelelõen szabályozottak legyenek. Itt több elhangzott e tekintetben, én egyet említenék: a terelõkutyákat, akik szintén munkakutyák, és adott esetben olyan munkát végzõ keverék kutyák, amelyek nagyon fontosak a magyar mezõgazdaság szempontjából, õket is mentesíteni kell alóla.

Szeretnék pár szót szólni az állatsorsolásos kérdésrõl. A Jobbiknak ebben a tekintetben az az álláspontja, hogy generálisan egyetértünk a tiltó szabályozással. Nem szabad az állatokkal játszani, ugyanakkor azokat az eseteket, amik gyakorlatilag a nemzeti hagyományok körébe tartoznak és kizárólag haszonállatokra, azaz megehetõ haszonállatokra vonatkoznak - így az újévi malac, a húsvéti bárány vagy a Márton-napi liba esetében -, bizonyos szigorú feltételek mellett talán nyitva kellene hagyni ezt a lehetõséget. Úgy gondoljuk, hogy ehhez viszont már magát a sorsolást rendezõ vagy a tombolát rendezõ kötelmeinek meghatározása szükséges, amely szerint abban az esetben, ha a nyertes nem fogadja el az állatot, vagy nem tud gondoskodni annak tartási körülményeirõl, esetleg nem kívánja a libát önkezével levágni, akkor az adott állatot felajánló vagy értékesítõ visszafogadja ezt az állatot, és erre írásos szerzõdést kelljen kötni. Azaz az általános tilalom mellett egy olyan kivételre szeretnénk javaslatot tenni, ami ezeket a közösségi eseményeket lehetõvé teszi megfelelõ garanciák mellett, amelyek az állat épségét, egészségét és további életét vagy esetleg megfelelõ körülmények között történõ halálát biztosítják.

A veszélyes kutyák tartásához egyetlenegy megjegyzést tennék még. Az állatvédelmi hatósági eljárás és a kutya veszélyessé minõsítése nyilván külsõ jelzésre, bejelentésre tud indulni. Az olyan személyek, akik egy ilyen veszélyessé vált eb általi - mondjuk úgy - veszély okozását kénytelenek elviselni, adott esetben megfélemlített helyzetben vannak pont attól a gazdától, aki ezt az ebet nem megfelelõ tartási körülmények vagy nem megfelelõ magatartás tanúsításával adott esetben veszélyessé tette, ezért nem biztos, hogy félelmükben közvetlenül mernek a hatósághoz fordulni. Ezért úgy gondoljuk, hogy a települési önkormányzat jegyzõjének szabnánk egy külön lehetõséget, hogy saját hatáskörben, akár szóbeli bejelentés alapján is eljárva, közvetetten megtegye a szükséges intézkedést, ilyen értelemben mentesítve azokat a személyeket az esetleges veszélyeztetés alól, akik ezt személyes helyzetük folytán nem merik megtenni.

Én úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat ebben a formájában kiindulási alapnak jó, fontos javaslat, a Jobbik nyilván majd a részletes vitában meglátja, hogy azt az irányt a tisztelt kormánypártok el tudják-e fogadni, amit mi itt megfogalmaztunk, milyen fogadtatásra lelnek módosítóink, és ez alapján reményeink szerint a végszavazásnál is támogatni tudjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.50)

Elõzõ Következõ

Eleje Tartalom Homepage