ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Érdekes dolog ez az állatvédelem, mert ami fölött szemet akar hunyni, afölött szemet huny, és nem tartom emiatt teljes körûnek az egész elõterjesztést.
Inkább kérdéseim vannak. Ha a csincsilla és az angóranyúl mehet, akkor a többi prémes állat miért nem mehet? Róka vagy bármi más? Ha a Négy Mancs Állatvédõ Egyesület az elmúlt években össztüzet indított Magyarországon a libatömés ellen, akkor egy mondat erejéig miért nem nyúltunk ebbe a törvénymódosításba, és szabályoztuk vagy egyértelmûsítettük a libatömés kategóriáját?
A vágóállat szintén érdekes kérdés. Szegény disznó nem tud arról, hogy õ egy vágóállat, szerintem ugyanazt az érzést érzi át, mint egy másik állat, amelynek megkegyelmezett a törvény.
(17.00)
Hozzáteszem, én fogyasztok húst, tehát nem ilyen irányból közelítek a kérdéshez.
A másik pedig, a kutyák esetében az, hogy egy küllemet befolyásoló beavatkozást nem lehet végrehajtani - a trimmelés az. Ezt nem részletezi a törvényjavaslat, holott kellene. Ha egy kölyökkutyának pont egészségügyi okok miatt a fülét kurtítják, akkor ez már nem megengedett a törvényjavaslatban, holott az egészségét szolgálja.
Azokról sem szól a törvényjavaslat, akik állattenyésztõként inkább szaporítják az állatokat, és különbözõ divatirányzatoknak megfelelõen olyan egyedeket tenyésztenek ki, amelyek hagyományos módon történõ utód világra hozatalára már képtelenek. Egyszerûen torzszülöttek születnek kutya néven. Ezt is szabályozni illett volna. Ez legalább akkora szenvedés a kutyának, mint az egyéb tér biztosítása. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.)
Úgyhogy kérném szépen egy kicsit máskor nagyobb odafigyeléssel vagy teljeskörûbben módosítani azt a törvényt, amihez hozzányúlnak.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)