DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Én a prémtermelés célú hasznosításról szeretnék néhány gondolatot megosztani képviselõtársaimmal. Kezdjük talán ott, hogy hogyan lesz prém az állatból. Prém lehet vadászat útján, csapdával elejtés útján vagy tenyésztéssel, és a három eljárás közül a legkíméletesebb a tenyésztés.
Az a megállapítás, hogy ma milyen méretû a prémes állatok tenyésztése Magyarországon, egy vitatható dolog. Nyilván az utóbbi években nagyon lecsökkent, a nyolcvanas-kilencvenes években komoly nutriatenyésztés és nyérctenyésztés folyt az országban. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a világpiacon óriási kereslet van a prémek iránt, az orosz és a kínai piac az, amelyik felvesz bármilyen mennyiségû nemes prémet. Igen divatosak ott az ezekbõl a prémekbõl készült öltözékek, ruhák. Ezeknek az állatoknak a felsorolása egészen röviden úgy nézne ki, hogy zömmel a menyétfélékhez tartoznak. Idetartozik a görény, az eurázsiai menyét, a hermelin, az európai nyérc, a közönséges nyest, a nyuszt és a coboly. Ezek közül az állatok közül egyedül a coboly az, ami Európában nem õshonos, csak Ázsia északi és északkeleti részén. Tehát az összes többi Magyarországon õshonos. Ez abból a szempontból érdekes, hogy ha valamelyik állat elszabadul, akkor igazából legfeljebb az itteni populációt tudja, hogy úgy mondjam, nemesíteni.
Ebbõl a szempontból a másik haszonállat a nutria, amelyik Dél-Amerikában õshonos. Magyarországon komoly nutriatenyésztés volt, most már igen lecsökkent. A nutriából nyilván elszabadult néhány példány, de eddig semmiféle kárt nem okoztak, tehát nem valószínû, hogy számolni kellene azzal, hogy ez környezetkárosítás szempontjából veszélyes lehet.
Az állatok tenyésztése könnyen elsajátítható. Én még azt is el tudnám képzelni, hogy akár programot lehet indítani elmaradott régiókban, munkanélküli-régiókban el tudom képzelni, miután különösebb szakértelmet nem igényel, hogy embereket rá lehetne venni ilyen állattenyésztésre, ami mindenképpen eladható, és az országnak ez feltétlenül hasznos lenne.
Még valamit szeretnék mondani. Az bizonyos fokig álságos magatartás, amikor azt mondjuk, hogy azt nem szeretjük, hogy nem veszünk fel egy prémbõl készült ruhadarabot, sõt nem szeretjük, ha más felveszi, de ugyanakkor a nagyon helyes kis bociból készült borjúpörköltet vidáman elfogyasztjuk, vagy egy sült csirkét elfogyasztunk. Most nem látom világosan, hogy mi lenne a különbség ebbõl a szempontból, hogy egy állatot azért tartanak, tenyésztenek és ölnek le, hogy elfogyasszák, vagy azért, hogy ruházat formájában hasznosítsák.
A tenyésztés feltételeit, úgy vélem, igen pontosan szabályozni kellene, állatorvosi vonatkozásban, és ezzel lehetõvé válna, hogy ezt a tenyésztést akár felvirágoztassuk. De mindenképpen támogatnám, hogy az európai nyérc és a nutria a törvényben úgy szerepeljen, mint tenyészthetõ és tartható állatok.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)