DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köztudomású tény, hogy a magyar gazdák túlnyomó többségét az idén májusban rendkívüli mértékû kár érte. A tavaszi fagy mind a szántóföldi növénykultúrákban, mind pedig a gyümölcsösökben éreztette hatását, emiatt a legtöbb gazdának annyi termése sem maradt, amelynek értékesítése révén a következõ évi kiadásait finanszírozni tudná.
Mindez nemcsak mezõgazdasági probléma, hanem sokkal szélesebb körû veszélyt jelent. Ugyanis alapvetõ nemzetbiztonsági érdek a magyar lakosság jó minõségû és megfelelõ mennyiségû magyar élelmiszerrel történõ ellátása. Ezen túlmenõen nem nehéz belátni, hogy ha nincs termés, akkor nincs szüret, ha nem kerül sor betakarításra, akkor nem kell munkaerõt igénybe venni, nem történik munkabér-kifizetés, tehát a legszegényebb sorban tengõdõ emberek az utolsó munkalehetõségtõl is elesnek. Ez tehát foglalkoztatási, szociális és munkaügyi kérdések sorát is felveti. Félreértés ne essék, a gazdák nem extrajövedelemre szeretnének szert tenni, hanem csupán a következõ évi kiadásaik finanszírozásához szeretnének kárenyhítést kapni.
A kormány terveirõl, elképzeléseirõl jelen pillanatban annyit tudunk, hogy a Kárenyhítési Alapot nem fogják megemelni, amelybõl így 4,2 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre. Hozzáteszem, ez nemcsak a tavaszi fagykár enyhítésére, hanem az összes egyéb természeti csapás miatti kártalanításra áll rendelkezésre; ennek fontos a hangsúlyozása. A másik forrás a de minimis keret, amely - mint a múlt héten Font Sándor képviselõ úrtól hallottuk - 50 ezer forint/hektár kárenyhítést tesz lehetõvé, illetve kamattámogatás áll rendelkezésre hitelfelvétel esetén, amelynek a körülményeirõl a gazdák szintén nem tudnak még semmit. Ha ezt a három forrást összeadjuk, akkor sem fogja a legjobb esetben sem meghaladni az elismert kár 40-45 százalékát a kárenyhítés mértéke.
Érdekesnek tartom, hogy Jakab István és a teljes Magosz-vezetés hallgat. Különösnek tartom, hogy Jakab István és társai a négy évvel ezelõtti kijelentéseikhez képest most nem akarják beszakítani a Parlament kapuját, nem akarják ráborítani az asztalt a kormányra, és nem állnak ki megfelelõképpen a magyar gazdák mellett. Azért vagyok kénytelen ilyen erõs kifejezéseket használni, mert a jelenlegi országgyûlési alelnök négy évvel ezelõtt ellenzéki pozícióból Jászai Mari-díjat érdemlõ színészi alakítás során több gazda elõtt ilyen kijelentéseket tett.
Tisztelt Államtitkár Úr! Még csak ne is próbálkozzanak azzal, hogy a magyar gazdákat ismételten a bankok karjaiba hajtják, ugyanis a magyar gazdák sem a hitelek felvételére, sem a hitelek törlesztésére nem képesek. Legalapvetõbb elvárásuk az elismert kár legalább 50 százalékának vissza nem térítendõ formában történõ enyhítése.
Tisztelt Államtitkár Úr! Miért hagyták cserben a magyar gazdákat? Miért kezelik õket mostohagyermekként? Miért nincs normális mezõgazdasági politika? Miért nem kaphatnak megfelelõ kárenyhítést? Vagy akár az a gyalázat is elõfordulhat, hogy a Gyurcsány-kormány által biztosított, szégyenteljesen alacsony mértéket sem fogja elérni a kárenyhítés?
Várom megtisztelõ válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)