DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Ami a 2. és a 3. pontban szereplõ javaslatokat illeti, a közalapítványokra vonatkozó rendelkezések kapcsán újra el lehet azt mondani, amit itt már képviselõtársaim említettek, illetve a múlt héten is elmondtuk: önök a zárószavazás elõtti módosítók intézményét visszaélésszerûen, házszabályellenesen alkalmazzák. Nem világos az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemrõl szóló törvény módosításánál miért kell a közalapítványok státusába belenyúlni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van!)
Egyébként a közalapítványokkal kapcsolatban én csak egy idézetet szeretnék elõhozni évekkel ezelõttrõl, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdte el átszabályozni a közalapítványok státusát, próbálta szûkíteni a lehetõségüket. Halász János államtitkár úr, aki most sajnálatos módon nem tartózkodik itt a teremben, akkor frakcióvezetõ-helyettesként azt mondta: "A közalapítvány bevett, modern, az állami feladatellátásnál hatékony forma, amely Európa minden országában mûködik." Tisztelt kormánypárti Képviselõtársaim! Jó lenne végre tisztázni azt, hogy mi az összefüggés az önök ellenzékben elmondott mondatai, illetve a jelenlegi kezdeményezéseik között.
Ami az LMP által az ajánlás 1. pontjában benyújtott módosító javaslatot illeti, az az egységes javaslaton belül a 28. § teljes egészének az elhagyására irányul. Érdemes felidézni, hogy ez a passzus mirõl szól. Azt mondja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a politikai tevékenységtõl. Az egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselõjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja.
Az a helyzet, hogy ez a paragrafus négy irányban és súlyosan sérti a hatályos alkotmányt, illetve a január 1-jétõl hatályba lépõ alaptörvényt. Az elsõ: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói között nemcsak a rendvédelmi, illetve a katonai szervek kötelékébe tartozó hallgatók vannak, hanem a korábbi közigazgatási vagy államigazgatási fõiskola hallgatói, az egyszerûség kedvéért civil hallgatók. Nem látom be, hogy megfelelne az alkotmányos alapjog-korlátozás kritériumának, a szükségesség-arányosság tesztjének az, hogy a korábbi államigazgatási fõiskolai hallgatókat ilyen típusú, egyébként tipikusan a rendvédelmi kötelékbe tartozó egyének számára fennálló korlátozásokkal sújtsák.
De megyek tovább: ha az a tárcának vagy az elõterjesztõ minisztériumoknak az érvelése, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kötelekébe szolgálati jogviszonyban álló személyek is tartoznak, akkor nem lehet szem elõl téveszteni azt, hogy az õ esetükben a szolgálati törvény már alapjog-korlátozást tartalmaz. Tehát megint csak nem felel meg a szükségesség-arányosság tesztjének az, hogy ugyanazt a személyt ugyanazon jogviszonya vonatkozásában egyszer a szolgálati törvény, egyszer meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemrõl szóló törvény is alapvetõ politikai szabadságjogaiban korlátozza. (Folyamatos zaj.)
Harmadrészt: önök itt politikai véleményrõl, politikai tevékenységrõl beszélnek. Ez egy túlságosan tág fogalom ahhoz, hogy jogállami módon alapjogot korlátozó rendelkezésként el lehessen fogadni. Ki definiálja azt, hogy mit jelent a politikai vélemény vagy a politikai tevékenység? Így ebben az értelmezésben ez nem pusztán csak a pártpolitikai agitáció ellen irányul, ez azt jelenti, hogy ezen az egyetemen a hallgatók - függetlenül attól, hogy melyik karon tanulnak - semmiféle hallgatói érdek-képviseleti tevékenységet nem folytathatnak. Ez botrány, és egy indokolatlan, túlzott alapjog-korlátozás.
Végezetül: a passzus utolsó fordulata azt mondja, hogy más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Elnézést, kedves képviselõtársam, nem tudom, mit SZDSZ-ezik, az önök választási szövetségese volt az SZDSZ. Nem tudom, hogyan kívánják betartatni ezt a szabályt. Besúgórendszert fognak rendszeresíteni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen? Valaki majd jelenteni fogja azt, hogy a padtársa valamilyen politikai kinyilatkoztatást tett? Nem beszélve arról, hogy egész egyszerûen az egyes személyek, hallgatók közötti véleménycserét korlátozni egy törvényben, ez egy kirívó alkotmány-, illetve alaptörvénysértés.
Éppen ezért én arra kérném egyrészt a tisztelt elõterjesztõt is, hogy támogassa a módosító javaslatunkat, illetve arra kérném a tisztelt Országgyûlést, hogy ezt a durván és négy dimenzióban is alaptörvényt, illetve alkotmányt sértõ rendelkezést egészen egyszerûen távolítsa el a módosító javaslatból. Szeretném megerõsíteni, hogy a hatályos szolgálati törvény azt a helyzetet, hogy szolgálati jogviszonyban álló személyek ne avatkozzanak bele a pártpolitikába, elégségesen, sõt megkockáztatom, a szolgálati törvény is némiképpen túlzottan rendezi. Abba gondoljanak bele, ha törvényi korlátozás alá vonják azt, hogy egy egyetemen két csoporttárs egymással nem beszélgethet, nem csak pártpolitikáról, adott esetben a hallgatói élettel, az egyetemi élettel összefüggõ dolgokról, a) normál esetben tarthatatlan ez a rendelkezés, b) a rendes egyetemi mûködéshez az egyetemi vezetés és a hallgatók között szükséges bizalmi viszonyt tökéletesen aláássa egy ilyen, egy spiclirendszert elõrevetítõ rendelkezés.
Úgyhogy én arra kérném nagy tisztelettel a kormányt is, illetve kormánypárti képviselõket, hogy a zárószavazás elõtti módosító javaslatunkat támogatni szíveskedjék. A kívánt politikai cél kiváltására a hatályos szolgálati törvény tökéletesen, sõt túlzottan alkalmas is.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)