KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Ma a gazdasági bizottságban olvashattuk elõször Rogán képviselõ úrnak az indítványát, és párás tekintettel hallgattuk, hogy milyen megható módon kíván a Fidesz-frakció segíteni azokon a magyar állampolgárokon, akiknek a gondjait és problémáinak jelentõs részét az a Matolcsy-féle dilettáns gazdaságpolitika okozta, aminek a következményeivel találkozhatunk nap mint nap.
Még egyszer szeretném képviselõtársamat, Rogán képviselõ urat emlékeztetni arra, miközben folyamatosan arra hivatkozik, hogy minden bajnak az okozója az elõzõ kormányzat, hogy a kormányváltás idõszakában a svájci frank árfolyama 176 forinton állt.
Képviselõ Úr! Most önök 180 forintban húzták meg azt a határt, ami alatt a visszaváltásra sor kerülhet. Akkor mirõl tetszenek beszélni, hogy az elõzõ kormányzat okozta ezeket a problémákat? Számon kérik azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány nem is tudott (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük Balla György: Hát ez az, hogy nem tudta.), hogy meg kell tennie, hiszen az események azt követõen következtek volna be.
Tehát meglehetõsen érthetetlen és elfogadhatatlan az a magyarázat, amit mindezek köré fûznek.
Szeretném emlékeztetni önöket, hogy néhány héten belül immár ez a negyedik törvénymódosítás, amit a képviselõ úr jegyez, és ebben a tárgyban benyújtottak a parlamentnek. Amit mi kritizáltunk, azt mondtuk, hogy komolyabban meg kellene hallgatni azokat a szakértõket, akik a témához értenek, és számba venni valamennyi következményét egy-egy törvényjavaslatnak, és aztán benyújtani egy olyan komplex javaslatot, amit nem kell minden héten tovább módosítani.
Kérdeztem a képviselõ urat, hogy a következõ hetekben mire számíthatunk: hetenként érkeznek további javaslatok, vagy esetleg két hetet is várni kell, amíg a következõ javaslat megérkezik? És mindezt azzal indokolta a képviselõ úr, hogy micsoda rugalmasan reagál a Fidesz-frakció, az emberek problémáit micsoda direkt módon akarja megoldani.
Ma aztán a dolgok csúcsára érkeztünk, amikor Seszták Miklós képviselõ úr benyújtotta a javaslatát a bizottságban. Ezt meg teljesen párás tekintettel hallgattuk, hogy micsoda áldozatokat kíván hozni a Fidesz-frakció az állampolgárokért. Hallhattuk és tudjuk, az elmúlt hetekben a sajtó összegyûjtötte azokat az információkat, hogy a Fidesz-frakció tagjai, akik itt ülnek a parlamentben, összesen körülbelül másfélmilliárd forintnyi devizaadóssággal bírnak a bankok felé. Na most, tisztában vagyunk vele, tisztelt képviselõtársaim, hogy ezt a másfélmilliárdot a következõ három hónapban a nagymama fogja kölcsönözni nyilvánvalóan valamennyi képviselõnek. Csak arra Seszták képviselõ úr sem adott magyarázatot és indokolást, hogy azt miért nem lehet vizsgálni, hogy egyébként a nagymama kitõl kapta, és honnan volt neki hirtelen ennyi pénze.
Ez meglehetõs árnyékot vet önökre, tisztelt képviselõtársaim, nem ránk, önökre vetül a gyanú árnyéka, hogy a saját érdekükben kívánják ily módon módosítani ezt a törvényjavaslatot, és valamilyen módon meg kellene magyarázniuk, hogy hogyan fog ez a következõ idõszakban történni. Miért is nem lehet vagyonosodási vizsgálatot folytatni ebben az idõszakban? Azért, mert esetleg önök lehetnek érintettjei ennek a témának?
Ez a gyanú árnyéka, tisztelt képviselõtársaim, ettõl kell önöknek megszabadulni, és erre kell magyarázatot adni a közvéleménynek (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) a következõ hetekben. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idõ!)
Köszönöm szépen, képviselõtársaim. (Taps az MSZP padsoraiban.)