DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! A 9. és a 36. ajánlási pontokban megfogalmazott módosító javaslatokhoz kívánok hozzászólni.
Az eredeti elõterjesztés - helyesen - kifejezetten szûkre szabja azoknak az állatoknak a körét, amelyeket a prémjükért lehet tenyészteni. A módosító javaslat azonban kinyitja ezt a kört, és lehetõvé tenné, hogy ezt a kört miniszteri rendelet szabályozza. Úgy vélem, hogy míg a táplálékul szolgáló állatok esetében indokolható az életük kioltása, addig a hideg elleni védekezés ma már másképp is megoldható. Jogszabály mondja ki - éppen az a jogszabály, amelyet módosítani kíván a jogalkotó -, hogy az állat érzelemre, szenvedésre, örömre képes lény. Tisztelt Országgyûlés, ez igaz a haszonállatokra is. Törekedni kell tehát arra, hogy a jogszabály valóban csak indokolt esetekben tegye lehetõvé állatok életének a kioltását.
Megjegyzem, azért kell különösen megbecsülni a húsételeket, mert azok elõállítása érdekében egy állat elpusztul, és ez minõségi különbség minden más élelmiszerrel szemben. Úgy vélem, hogy feladatunk ennek a szemléletnek az általánossá tétele. Mielõtt még megvádolnak azzal képviselõtársaim, hogy túlzottan érzelgõs vagyok, nos én úgy hiszem, hogy ez nem érzelgõsség, hanem egy helyes gondolkodásfejlõdési folyamat, egy helyes hozzáállásban megmutatkozó fejlõdési folyamat. Egyébként ezt példázza az állatvédelmi törvény is, amely több mint tíz éve került elfogadásra, de errõl árulkodik a büntetõ törvénykönyvnek az a viszonylag új rendelkezése, amely az állatkínzást bûncselekménnyé nyilvánította. Tehát a társadalom eljutott oda, hogy az állatot már nem tárgyként kezeli, nem egy szinten kezeli az élettelen vagyontárgyakkal, hanem kiemeli ebbõl a körbõl. Úgy gondolom, hogy ennek a szemléletnek máshol is meg kell mutatkoznia. Egyébként megjegyzem, ezért javasoltuk annak idején, hogy az állatokat, az állatvilágot az új alaptörvény nevesítse és szabályozza.
Ahogy az elõbb említettem, a hideg elleni védekezés ma már másként is megoldható, mint az állatok megölésén keresztül. A prém ma már nem más, mint luxustermék. Kiváló minõségû mûszõrmék és egyéb anyagok állnak rendelkezésre a hideg elleni védekezéshez. A luxus iránti vágy pedig, tisztelt Országgyûlés, véleményem szerint nem elegendõ indok az állatok elpusztításához. Ezért helyes az eredeti javaslatnak az a törekvése, hogy kifejezetten szigorúan korlátozza a prémjükért tenyészthetõ állatok körét. Õszintén remélem, egyszer eljutunk majd oda - s úgy tûnik, errefelé mutat a fejlõdés és a gondolkodás iránya -, hogy erre egyáltalán nem lesz lehetõség semmilyen állat tekintetében.
A módosító javaslat éppen ezt az eredetileg helyes törekvést annullálja, mégpedig azáltal, hogy lehetõvé teszi: ezt a kört miniszteri rendelet szabályozza. Mint tudjuk, a színfalak mögött sokkal könnyebb módosítani és ezt a kört kibõvíteni, mint amikor itt, az Országgyûlés plénuma elõtt kell megvédeni ezt az álláspontot. Vélhetõen - ezt tudom csak leszûrni a módosítás igényébõl - folyik még az alkudozás a vonatkozásban, hogy mely állatfajok kerüljenek ebbe a körbe, és mely állatfajok maradjanak ki ebbõl a körbõl.
Én tehát azt tudom mondani és javasolni, tisztelt Országgyûlés, hogy a 9. és 36. ajánlási pontokban szereplõ módosító javaslatokat ne fogadja el az Országgyûlés, ne támogassa a kormány. Tudom, hogy voltak más módosító javaslatok is, amelyek szintén ezt a célt kívánták szolgálni, csak azokat az elõterjesztõ, hál' istennek, nem támogatta. Azért ezt a kettõt emeltem ki, mert az elõterjesztõ ezt a két javaslatot támogatta.
Tekintettel arra, hogy a másik téma, amely szintén ebbe a vitaszakaszba tartozik, nem férne bele a számomra nyitva álló másfél percbe, egy ismételt felszólalásra fogok jelentkezni. Köszönöm szépen a figyelmet.