SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést kérek, de meg lettem szólítva, úgyhogy válaszolnék Szabó Rebeka reagálására.
Nem tudom, ha az izé meg a hogyishívják, meg a micsoda szót szeretnék használni, akkor mindig azt mondják az LMP-sek, hogy fenntartható fejlõdés. (Derültség.) Komolyan mondom, döbbenet számomra, hogy ezzel a szóval próbálnak meg minden mondatban valamit behelyettesíteni, de a valódi értelmérõl én még igazából nem sok mindent láttam.
Nem akarom megbántani ezzel, és félreértés tényleg ne essék, de pontosan tudják az LMP képviselõi is, hogy hova vezetett a kacsatömés elleni lobbi, hány magyar embert nyomorított meg az, hogy nincs piaca a libamájnak. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Bocsánat, libamájnak. (Derültség és zaj a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.) Tehát van itt valami, ami kialakult már nagyon régóta Magyarországon, van itt, amit csinálnak az emberek, értenek hozzá, nem ötezer éve, bár teljesen mindegy, a lényeg az, hogy értenek hozzá, csinálják. Hozzáállás kérdése, hogy egy állat szenvedni fog vagy nem fog szenvedni.
Kaufer Virágnak is azt mondanám: az, hogy miniszteri rendeletben lehet valamit szabályozni, a minisztériumban nem medvetartók ülnek meg ilyen-olyan emberek, akik majd mindenfélét összevissza fognak engedélyezni, hanem nyilván az Európában szokásos szabályozók szerint fognak eljárni, és annak megfelelõen engedélyezik az adott állat tartását.
Egyébként pedig annyit tennék hozzá, hogy az Európai Unióban tulajdonképpen nincs egységesen szabályozva, hogy mit lehet tartani, hanem az van szabályozva, hogy mit hogyan lehet tartani. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Tehát nincs egyértelmûen leszabályozva az állatok fajtája, hogy milyen tartható.
Köszönöm szépen.