MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 8., 9. és 36. pontjához szeretnék visszakanyarodni, hiszen az én módosító indítványom is ebben a témában fogant, ami ugyan nem került elfogadásra, de a kormánypártiak hasonló módosító indítványa támogatásra került mind a két bizottság által, és az elõterjesztõ is egyetértett vele, így néhány dologra szeretnék ezzel kapcsolatban reagálni.
Részint felvetõdött szocialista és LMP-s részrõl is több olyan aggály a prémes állatok tenyésztésével, tartásával kapcsolatban, amivel abszolút nem tudok egyetérteni, és jelentõs csúsztatások voltak ezekben a hozzászólásokban. Elõször is itt semmiféle támogatásról nincs szó, hogy az Országgyûlés bármiféle tenyésztést támogatna. Itt egyszerûen arról van szó, hogy ne tiltsuk meg elõre azt, ne határozzuk meg, hogy milyen prémes állat tenyésztése lehet nyereséges és milyen nem. Ezt majd eldönti a piac, eldönti az, hogy az adott állatot megfelelõ állatjóléti körülmények között - amit természetesen szigorúan ellenõrizni kell - lehet-e tartani Magyarországon nyereségesen, vagy pedig nem.
Szintén nem tudom elképzelni, hogy az milyen érv, ami itt elhangzott, hogy sok áramot fogyasztanak ezek a telepek. Ennyi erõvel be lehetne zárni minden ipari létesítményt, az is sok áramot fogyaszt, mégsem gondolom, hogy erre próbálna bárki vetemedni.
Az állatok szenvedése szintén, ahogy már itt többször elhangzott, nem azon múlik, hogy milyen állatokat tartunk, hanem hogy milyen körülmények között, ezeket megfelelõen ellenõrizzük-e, és maga a tenyésztõ hogyan áll ehhez a kérdéshez, és ennek semmi köze azokhoz a dolgokhoz, amit az MSZP-s és az LMP-s érvekben hallhattunk.
Itt a háziasítás kérdése is sokszor felvetõdött. Több nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy egy emlõs esetében már hat generáció után el lehet érni a háziasítás akár legmagasabb fokait is, és ez tisztán szelekcióval elérhetõ, így több, ma prémes állatként tenyésztett fajnál már elmondható, hogy a háziasítás valamely lépcsõfokán áll. Én jártam olyan telepen, ahol semmiféle állatjóléti problémát nem tudtam felfedezni - Nyugat-Európában, megjegyzem -, és nem hiszem, hogy ezek közül bármelyiket is tiltani kellene Magyarországon csak azért, mert úgy gondoljuk, hogy most éppen a jelen gazdasági körülmények között ezen állatfajok tartása közül csak a csincsilla éri meg. Ahogy látjuk a nemzetközi trendeket, a piac alakulását, hamarosan más fajok is reálisan elképzelhetõek, ami - ahogy már az általános vitában is kifejtettem a véleményemet - jelentõsen hozzájárulhat a vidék megtartó erejének növeléséhez, a vidéki gazdaság fejlesztéséhez, hiszen ez egy tipikusan olyan terület, ahol vannak olyan fajok, amelyeket akár kicsiben, családi modellben is lehet nyereségesen tenyészteni.
Fontos még megemlítenem, és vissza is kell utasítanom, és nagyon felháborítónak tartom azt, hogy itt egyes állattartók, állattenyésztõk gyakorlatilag majdhogynem bûnözõkként lettek beállítva azért, mert õk egy olyan tenyésztési formát választottak, amely éppen az LMP-nek, mondjuk, nem tetszik.
(21.10)
Igenis, ezek az emberek tisztességes, becsületes családi vállalkozásokat akarnak indítani, ezekbõl megélni, és nem kellene már most az Országgyûlésnek ezt megtiltani és leszabályozni, úgyhogy mi támogatni fogjuk a kormány ezen irányú módosító indítványát.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)