DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Visszakanyarodnék a prémes állatok tenyésztéséhez, néhány kiigazítást szeretnék tenni a mutációkkal kapcsolatosan. A hermelin, ami hazánkban õshonos, az elterjedési területének északi határán hófehér, fekete farokkal, és semmiféle nyaki beidegzési problémái nincsenek ezeknek a hermelineknek. Nagyon szép bundákat készítettek az orosz cárok koronázási palástjához. Kétségtelen tény, hogy ma is nagyon sokan tartanak, tartottak prémes állatokat Magyarországon az elmúlt években, elsõsorban nercet és nutriát. Ami a dolog esztétikai részét illeti, én valóban nem vagyok híve semmiféle szõrmébõl készült kabátnak, de azért kétségkívül igaz, hogy esztétikusabb egy igazi nercbõl készült bunda, mint egy mûnercbõl készült bunda.
Ami az állatok tenyésztését illeti, ha jól emlékszem, Magyar Zoltán képviselõtársam említette az általános vitában, hogy Finnországban farmokon tenyésztik ezeket az állatokat.
A farmon való tenyésztés más, mint a ketrecben tenyésztés, ha pedig azt ragozzuk, hogy ezeknek az állatoknak a ketrecben tartása milyen szenvedést, netán pszichés problémákat okoz, akkor gondoljunk arra, hogy ugyanilyen alapon el lehetne ítélni az állatkerteket, mert a nagyragadozókat ketrecben tartják. Na most, ezek a nagyragadozók igazán, legalább annyira, mint ezek a kisragadozók, amelyekrõl beszélünk, ugyanúgy bizonyos területet birtokolnak, a terület határát megjegyzik, megjelölik, és ezek nyilván lényegesen rosszabbul érzik magukat az állatkertben, mégis van annak célja, hogy az állatkertben tartják, és az emberek megtekinthetik õket.
Ami Bárándy képviselõtársam hozzászólását illeti, nagyon sok mindenben egyetértünk, meg nem is értünk egyet. Nekem az nagyon szimpatikus volt, hogy õ minden szubjektív jelzõ és szubjektivitás nélkül, abszolút szakszerûen mondta el a véleményét. Igazából nem szívesen hallottam ezeket, az állatok fájdalma, legyilkolják õket, mészárlás és egyéb kifejezéseket, mert ilyen alapon azt is megszámolhatnánk, hogy Magyarországon egy nap alatt hány leölt csirkét fogyasztanak el a magyar emberek. Mondhatnánk azt is, hogy legyilkolják, de én inkább használnám a leölik kifejezést.
Ugyanígy annak sem vagyok nagy híve, hogy a gazdagokra mutogatunk, meg a gazdagokat emlegetjük. Kétségtelen tény, hogy ez szigorúan piaci kérdés, és a piaci kérdésnek az a lényege, hogy valóban Oroszországban, Kínában - ahogy hallottuk itt Font képviselõtársunktól - óriási kereslet van a prémbundák iránt. Ezt a keresletet miért ne használnánk ki mi, ha a skandináv országok és Hollandia is kihasználja? Megfelelõen szabályozott keretek között ugyanezt tehetnénk, és ezáltal az ország ilyen exportbevételét lehetne növelni, és számos egyébként munkát nehezen találó embernek sikerülne munkát adni. Tulajdonképpen úgy érzem, hogy a miniszteri jogkör, hogy a miniszter döntene ezeknek az állatoknak a tenyészthetõségérõl, rendkívül nagy rugalmasságot biztosítana, és mindenkor lehetne alkalmazkodni a piaci igényekhez és a termelõk elképzeléseihez, természetesen szigorú szabályozás keretein belül.
Még azt jegyezném meg, hogy úgy tudom, Katalóniában tiltották be a bikaviadalokat, de a többi spanyol tartományban, Andalúziában és egyéb helyeken meghagyták.
Köszönöm a szíves figyelmüket.
(21.50)