Van egy ilyen kiadvány, ami kapható az újságosstandokon, ott a szerkesztő is azzal kezdte, hogy azért nem raktunk bele politikusnőket, mert egyébként ők amúgy is nagy közfigyelmet érdemelnek, tehát ez nem volt pontos. Egyébként pedig, ha elkészülne egy ilyen 50 fős kimutatás, akkor biztos, hogy nagyon sok politikustársnőnk benne lenne, tehát azt gondolom, ez nem volt pontos.

Viszont, hogy a vitát egy kicsit próbáljam provokatívabb irányba vinni, szeretnék idézni egy közismert korabeli magyar politikustól, aki annak idején a nők választójogával kapcsolatos hihetetlenül véres vitákban a századelő környékén megnyilatkozott. Elmondom, hogy mit mondott a nők választójogával kapcsolatban, az ország egy nem kis jelentőségű embere volt: "Két szóval megmondhatom, hogy a nők képviselői választójogának határozott ellensége vagyok. Irtózom a gondolattól, hogy asszonyaink megannyi választó polgártárssá alakuljanak át. Ezzel a reformmal veszítenénk mi, szegény férfiak, de azt hiszem, végeredményben a nők is." 1906-ban, találják ki, ki mondta? Gróf Tisza István, akit egyébként tisztelünk a politikai életműve miatt és nagyon sok tekintetben, valószínűleg szobrot is kap majd a Kossuth téren, a tér eredeti arculatának helyreállítása kapcsán. De ez mutatja, hogy mondjuk, a női kvótával kapcsolatos kérdésekben is, amikor most beszélgetünk, vitatkozunk, gondoljunk arra, hogy mondjuk, majd tíz év múlva vagy húsz év múlva hogyan fognak majd visszatekinteni azokra a felszólalásokra, amelyek most ebben a kérdésben elhangzottak. Úgyhogy kérem képviselőtársaimat, ezzel a gondolattal vegyék fel a fonalat, és azzal, hogy az 1848. évi V. törvénycikk kimondta, hogy bűnözőknek, csavargóknak és nőknek nincs választójog. Tehát az 1848-as egyik sarkalatos törvény ezt mondta.

Úgyhogy itt azért nagyon nagy újraértékelésekre van szükség, kérem, hogy a vitában ezeket a szempontokat is jelenítsék meg. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage