PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nagyon örülök, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár asszony behozta a vitába a média szerepét, és felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos mintaadási lehetőséggel rendelkezik. Engedjék meg, hogy elmondjak egy nagyon rövid történetet az én akkori ténykedésemből, tevékenységemből visszaemlékezve.
A Magyar Televízióban valamikor a kétezres évek elején bevezették azt a kétszemélyes műsorvezetést az ilyen híradó műfajokban, amikor egy férfi meg egy nő ültek egymás mellett, és ennek kapcsán kértek tőlem egy rövid interjút valami társasági lapban. Akkor elemeztem és mondtam is, hogy milyen fontos a női szerepek megjelenése e tekintetben, hogy mennyire fontos az, hogy a szerkesztői döntésekben - ugyan itt egy másik szakmáról van szó, de a politikára és a közéletre ugyanúgy ki lehet ezt vetíteni - a női szempont, a női gondolkodás, a női értékrend, a kiválasztás során a női megjelenés ott legyen, és hogy mennyire más a produktum, mennyire más végül a végtermék, ami abban az esetben, mondjuk, egy sajtótermék, egy híradó műfaj, ebben az esetben pedig maga a politikum, a politika. Úgyhogy ez rendkívül fontos.
Csakhogy az én akkori nyilatkozatom megjelent ugyan, de hozzáfűztem egy mondatot illusztrációként, hogy ne az legyen tehát, hogy a nők mint egy masni, úgy jelennek meg a televízióban a férfi oldalán, hanem teljesítsék be azt a szerepüket, amellyel gazdagítják ezeket a termékeket. Természetesen csak a masni jelent meg, ezért azt mondom, hogy most is az a célunk - talán ezzel a vitanappal is, nyugodtan mondhatom -, hogy ne csak masni legyen a nő a politikában (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.), hanem legyen jelen közöttünk minél nagyobb számban.
Köszönöm szépen. (Taps.)