RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Ha a férfi fölé akarta volna helyezni a nőt a Jóisten, akkor a fejéből, ha alattvalónak, akkor Ádám lábából kellett volna megteremtenie Évát. Segítőtársnak szánta őt, és mindkét embert közös feladatra küldte, az egész teremtés segítőjeként.
(13.40)
"Szaporodjatok és sokasodjatok! Töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá!" - szól az Úr parancsa, és ezzel meghatározta azt a hatalmas felelősséget, amit ezzel ránk ruházott. Talán bele se gondolunk ennek a súlyosságába, hogy már itt letette Isten a családpolitika alapjait. Kaptunk a kezünkbe útravalóként egy iránytűt, szabad akaratot, és bár Éva feladata teljesen egyértelmű és óriási, de csak Ádámmal való szoros együttműködésben értelmezhető.
Szó volt már a történelmi szerepekről. Hadd nevezzem meg itt, az Árpád-házi királylányok közül ketten is jeleskedtek, például Szent Erzsébet. Olyan feladatot vállalt, nevezhetjük korparancsnak is, arra késztette őket, hogy talán a saját koruk tradícióit is átlépjék. Ő királylányként már akkor is kivívta a környezete haragját, ha a szegényeknek enni adott, de ilyen volt a házassága is. Az akkori királyi családok érdekházasságainak teljesen természetes jelensége volt, hogy nem volt divat a házastársat szerelemmel szeretni. Megvolt ennek az udvarban kialakult pótlása, jól bevált szokás szerint. Ennek ellentéteként azonban Erzsébet és Türingiai Lajos szerelemmel szerették egymást, és ez dühítően szembesítette az udvart a saját lelkiismeretével. Szent Margit, de Zrínyi Ilona is, akiről már szó esett, három gyermek szülése és fejedelem férje mellett végzett férfiaknak is becsületére váló munkát. I. Rákóczi Ferenc halála után megszerezte Lipót császártól a gyermekei feletti gyámság jogát, és kézben tartotta az egész Rákóczi-vagyont. A kezelésében maradt Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács vára, amit több mint három évig védelmezett. De megemlíthetném Baradlaynét Jókainak A kőszívű ember fiaiból, aki képes volt gyökeresen szembefordulni egy következetesen, majdnem zsarnokian felépített karrier folytatásával, amely három fiát külföldi pozícióba helyezve eltávolította, sőt szembefordította saját hazájával. Ez gyönyörű példája egy női szerepnek és - nevezhetjük politizálásnak is, de - a hazaszeretetnek: mekkora, mondhatni, férfias bátorság, elszántság és lelkierő kellett ehhez, nem a nemek közti egyenjogúság megvalósítása, hanem fiai és hazája megmentése érdekében.
Azt, hogy a női szerepek kérdése egymást segítve, adott esetben kiegészítve mennyire közös feladat, egy másik Jókai-példa is megmutatja: Melyiket a kilenc közül? Egy csizmadia család marad kilenc gyermekkel egyedül, hiszen az édesanya meghal. Az apa egyedül marad a gyermekekkel, és a gyakran felszálló közös énekük nagyon bosszantja a felettük lakó gazdag, egyedül élő uraságot, aki felajánlja, hogy az éneklés abbahagyásáért cserébe magához veszi az egyik gyermeket, és gazdagságban felneveli őt. Az apának könnyebbség lehetett az ajánlat, de amikor arra került a sor, hogy melyik gyermekétől váljon meg, egyik mellett sem tudott dönteni. Visszautasította hát a kedvező ajánlatot, és karácsonykor, amikor minden gyermeknek csak egy szem almát tudott ajándékozni, együtt énekelt a család. Míg Baradlayné nőként döntött egy fontos társadalmi helyzetben, a csizmadiamester is az élet mellett döntött férfiként. Fontos az, hogy ne tévesszük el a célt, az élet védelme és annak erkölcsi irányítással vezetett cselekedetei pontosan megmondják nőnek, férfinak, hogy mit kell tenni az adott esetben, élethelyzetben, genderpropaganda nélkül is, még ha a szerepek között átfedések is vannak.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.)