DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő T/4657. számú törvényjavaslat a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárásról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan más büntető vonatkozású jogszabályok módosítását tartalmazza, amelyre az alábbi szakmai indokok miatt van szükség.
A nemzeti együttműködés programja kiemelt jelentőséget tulajdonít a korrupció visszaszorításának, a korrupció elleni küzdelemnek. Ezen cél megvalósítása és a nemzetközi ajánlások teljesítése érdekében a javaslat a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetében a Btk. hatályos általános részi elévülési szabályaihoz képest, amely legalább 3 év elévülést ír elő, hosszabban határozza meg az elévülés legrövidebb idejét, amely a jövőben 5 év lesz.
Befolyás vásárlása elnevezéssel új tényállást iktat a büntető törvénykönyvbe, amelynek indoka, hogy nemzetközi ajánlásokban megfogalmazottak szerint vannak olyan cselekmények, amelyeket az aktív hivatali vesztegetésre vonatkozó rendelkezések nem fednek le. A hazai és a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett passzív befolyással üzérkedés bűncselekménye mellett így egy új tényállásban büntetendővé válnak az aktív befolyással üzérkedést megvalósító bűncselekmények is.
A javaslat a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben, így az eddigi automatikus és teljes büntetlenséget biztosító szabályokhoz képest a bíróság mérlegelésén fog múlni a büntetés enyhítése, azaz az egyedi körülmények értékelésére a bíróságnak lehetősége lesz. A nemzetközi kapcsolatban elkövetett passzív gazdasági vesztegetés tényállását továbbá kiegészíti azzal az esettel, ha a magánszektorban a bűncselekményt a külföldi gazdálkodó szervezet dolgozója vagy tagja követi el.
A javaslat megalkotásának másik kiemelt célja, hogy biztosított legyen a vonatkozó jogszabályok egyes uniós jogforrásoknak való megfelelése, ugyanis időszerű két, a büntetőjogi rendelkezések közelítését célzó jogi norma átültetése. Egyrészt az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló irányelv átültetése új tényállás bevezetését teszi szükségessé a büntető törvénykönyvbe. Ez alapján büntethetőek lesznek azok, akik keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt bizonyos feltételek mellett foglalkoztatnak. Másrészt a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló kerethatározat átültetése több törvény, nevezetesen a rendőrségről, a büntetés-végrehajtási szervezetről, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény módosítását igényli. Az átültetés biztosítja a természetes személyek alapvető jogai és szabadságai, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog magas szintű védelmét az említett együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok tekintetében.
A javaslat eleget tesz az alaptörvényből fakadó büntetőjog-alkotási kötelezettségeknek. Meghatározza, hogy melyek azok a bűncselekmények, amelyek esetén kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége abban az esetben, ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztést szab ki. A javaslat arról is rendelkezik, hogy a választójog gyakorlásából csak azok az elítéltek lesznek kizárva, akiket a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott. Ezzel összefüggésben módosításra kerülnek a közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó szabályok.
A javaslat a Btk.-t illetően a számvitel rendjének megsértése bűncselekmény dekriminalizációját valósítja meg a minősített esetek megtartásával. Emellett a bűncselekmény megmaradó, immár alapesetté váló, korábbi minősített esetei és a gondatlan alakzatának büntetési tételei a megfelelő visszatartó erő megtartása érdekében megemelkednek. A módosítás következtében a továbbiakban bűncselekménynek nem minősülő cselekmények a megjelölt igazgatási jogszabályok hatálya alá kerülnek, amelyek alkalmazásával gyorsabban, hatékonyabban szabható ki az igazgatási jellegű bírság. Ezen túlmenően az áru hamis megjelölése és a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményeknél minősített esetként beiktatásra kerül a jelentős mennyiségre vagy értékre történő elkövetés, amelynek következtében nagyobb védelem biztosítható e bűncselekményekkel szemben.
A büntetőeljárásról szóló törvény további módosítása több okból indokolt. Egyrészt eleget kell tenni az Alkotmánybíróság egyik, 2009-ben hozott, eljárásjogi kérdéseket érintő határozatából fakadó jogalkotási kötelezettségnek, amely szerint az ügyészt és a bíróságot tájékoztatási kötelezettség terheli a terhelt kártalanítási igényének jogalapja, az igény érvényesítésének határideje és a határidő kezdő időpontja tekintetében. Másrészt szükségessé vált az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényben foglalt szabályozásra figyelemmel a Be. más rendelkezéseinek módosítása, a két törvény szabályai közötti összhang megteremtése.
Különösen a következő rendelkezések érintettek: a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályok, a bíróság elé állítás, a tárgyalásról lemondás, a vádemelési szakban gyakorolható jogorvoslati jog szabályai, az eljárások gyorsítása érdekében az őrizetbe vételről szóló határozat elleni panasz elbírálására irányuló szabályok.
A javaslat módosítja a Be. katonai büntetőeljárást szabályozó fejezetének az ügyész hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályait, tekintettel arra, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény értelmében a katonai ügyészségek megszűnnek. A katonai ügyészek a jövőben az ügyészi szervezetbe integrálódva fogják ellátni feladataikat.
A javaslat előírja, hogy amennyiben ingatlan elkobzásának van helye, zár alá vételt kell elrendelni, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerint alkalmazandó lefoglalás nem akadályozza meg az elkobzandó ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlását, illetve a dolgok lefoglalásának szabályait kiegészíti a megőrzésre vonatkozó szabályokkal. Rendelkezik továbbá arról, hogy az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni.
(14.30)
Ugyanis a jelenleg hatályos szabályok szerint az elővezetés költségeit az elővezetett és nem pedig az elővezetendő köteles megtéríteni, így a sikertelen elővezetés költségének megtérítésére az elővezetendő személy nem kötelezhető, mert ennek nincsen meg a jogszabályi alapja. Az elővezetendő személy különös méltánylást érdemlő okból kérelmet terjeszthet elő az elővezetés költségeinek elengedése iránt.
A kormányprogramban foglaltakra tekintettel a javaslat részét képezi a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításával az elítéltek munkakötelezettségének előírása meghatározott kivételekkel. Ez a rendelkezés az egyik szükséges feltétel annak biztosításához, hogy minden szabadságvesztést töltő elítélt hozzájáruljon a büntetés végrehajtásával kapcsolatos költségek megtérítéséhez.
Ezen túlmenően a javaslat rögzíti a jelenlegi munkáltatási rendszer összetevőit, a költségvetési keretek közötti büntetés-végrehajtási intézet által történő, illetve a bv vagyonkezelésében lévő, e célra alapított gazdasági társaságoknál történő foglalkoztatást, továbbá lehetővé teszi a vállalkozási rendszerben történő munkáltatást, azaz a bv-szerv szerződése alapján az elítélt, írásban megadott hozzájárulásával, más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát.
A javaslat összhangot teremt az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölésének és az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának jogintézményére vonatkozó szabályok között. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a szabadságvesztés végrehajtása során az enyhébb végrehajtási fokozatba helyezésnek az egyetlen feltétele a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás. Ez a rendelkezés nem kívánja meg azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során bármit is tegyen a társadalomba való beilleszkedése érdekében. Gyakorlatilag, ha az elítéltet nem részesítették fenyítésben, úgy tekintendő, hogy a magatartása kifogástalan, és erre tekintettel enyhébb végrehajtási fokozat jelölhető ki.
Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának a Bvtvr. hatályos rendelkezésében foglalt feltételeire, illetve kizáró okaira figyelemmel az enyhébb fokozat kijelölését könnyebb kezdeményezni, mint a kevesebb kedvezményt jelentő enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását. Az új szabályozás lényegében az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának feltételeit veszi át.
A javaslat az Emberi Jogok Európai Bíróságának megállapításaira figyelemmel megteremti a biztonsági intézkedés elrendelésének eljárási rendjére, a döntés alaki követelményeire vonatkozó, valamint a hatékony jogorvoslatot biztosító szabályozást. Jelenleg a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatainak törvényben rögzített végrehajtási szabályait a kizárólag rendeleti szinten szabályozott, különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés mint biztonsági intézkedés elrendelése mélységében érinti. E biztonsági intézkedések, bár elsősorban nem a jogok korlátozására irányulnak, azonban a biztonsági elemek szempontjából szigorúbb, összességében mégis kedvezőtlenebb fogvatartási körülményeket teremtenek.
A biztonsági okból elrendelt elkülönítés egyes intézményeinek szükségessége nem vitatható, hiszen a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának fenntartása feltételezi az erre alkalmas eszköztár meglétét. Ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata felveti a garanciális szabályok beiktatásának szükségességét. A szabadságvesztést töltő elítéltek társadalomba való beilleszkedésének elősegítése céljából a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a korábbi sajátos életkörülményeikből, életvitelükből adódó hátrányok csökkentése érdekében ezen személyek egészségügyi, gyógyító, rehabilitációs ellátásban és személyiségfejlesztő programokon vehetnek részt.
A javaslat a kender eredetű kábítószer mennyiségének pontos lefoglaláskori megállapításához a THC, tetrahidrokannabinol esetében a tiszta hatóanyag-tartalom helyett a jövőben a teljes THC-tartalom mérését írja elő. A szabályozás elve az, hogy a fogyasztóra gyakorolt hatás a THC és a fogyasztás során a THC-vé alakuló THC-sav együttes mennyiségének eredménye. A teljes THC-t mérő módszer további előnye, hogy az anyagban lévő teljes THC mennyisége nem függ az anyag nedvességtartalmától, emellett a teljes THC mennyiségének változása a lefoglalást követő néhány héten belül nem jelentős.
A kormányprogram kifejezetten hangsúlyozza, hogy az államnak az áldozatok oldalán kell állnia. Eszerint Magyarországon alapvető változásra van szükség, és ehhez az Országgyűlésben olyan törvények kellenek, amelyek jóval szigorúbbak az elkövetőkre, és az egész büntetőeljárásban fontosnak tartják az áldozatok, kárvallottak érdekeinek képviseletét és védelmét. Erre tekintettel a javaslat kimondja, hogy a közvetítői eljárásban a fogyatékkal élő terhelt mellett a jövőben a fogyatékkal élő sértett is térítésmentesen jogosult tolmács igénybevételére. Ezen költségeket a módosítást követően a sértett esetében is az állam viseli.
A sajtóban és a médiában, illetve a nyilvánosság más fórumain egyre gyakrabban jelennek meg olyan, ellenszolgáltatás fejében tett nyilatkozatok, amelyeket elítéltek adnak az általuk elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben. Ezen nyilatkozatok a társadalom széles rétegeihez eljutnak, és olyan üzenetet is hordozhatnak magukban, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tett nyilatkozat érték, hiszen ellenszolgáltatás jár érte. Az ellenszolgáltatáson felül az említett orgánumok alkalmasak arra is, hogy az érintettet hírnévhez juttassák, vagy cselekedetét olyan színben tüntessék fel, amely a közvéleményt az igazságszolgáltatás által megállapított tényektől eltérő állítások útján kedvezőtlenül befolyásolja.
A javaslat ezért a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításával az ellenszolgáltatás fejében nyilatkozattételre irányuló szerződések jogszabályba ütközés miatti semmissé nyilvánításával lehetővé teszi, hogy az általa elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban tett nyilatkozatból a jogerősen elítéltnek vagy rá tekintettel harmadik személynek anyagi haszna ne származzon. A semmis szerződés ellenére már megtett nyilatkozatért a kikötött, de még részben vagy egészben nem teljesített ellenszolgáltatást a bíróság az ügyész keresete alapján köteles az állam javára megítélni. A bíróság az ügyész keresete alapján abban az esetben is az állam javára való marasztalásról köteles rendelkezni, ha a semmis megállapodás alapján a nyilatkozattétel még nem történt meg, ám az ellenszolgáltatás részbeni vagy teljes szolgáltatására már sor került.
Összegezve az előbbiekben elmondottakat: a törvényjavaslat szakmai szempontból szükséges módosításokat vezet be, erre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/4657. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)