DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagy büntetőjogi saláta fekszik előttünk, büntetőjogi módosító salátatörvény, és mint minden salátának, ennek is vannak jó, illetve rossz részei.

Kezdjük először a jókkal! Üdvözöljük azt, hogy a kormány számos strasbourgi ítéletet, illetve uniós kerethatározatot vezet át a magyar büntető törvénykönyvbe, illetve büntetőeljárási törvénykönyvbe. Ezek valóban szükséges és időszerű módosítások.

Szintén üdvözöljük a közvetítői eljárásban a sértettek, illetve az áldozatok felé tett nagyobb engedményeket, nagyobb nyitásokat. Itt szeretném jelezni, hogy a Lehet Más a Politika büntetőjogi alapvetéseinek megfelelően itt olyan módosító javaslatokat fogunk benyújtani, amelyek még nagyobb jogosultságokat biztosítanak az áldozatok számára, még több terhet vesznek le az áldozatok válláról.

Összességében azonban el kell mondanunk: nagyon károsnak tartjuk azt a folyamatot, amely azt mutatja, hogy az elmúlt egy évben többször estünk neki a büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárási törvénykönyvnek. A Btk. nem átjáróház és nem üzenőfüzet. Nem az adott aktuális napi politikai PR-akcióknak megfelelő dolgokat kell átvezetni a Btk.-ba, mert ezzel szétziláljuk azt. Jelen pillanatban az látható, hogy mind a büntetőeljárási törvény, mind a Btk. toldozgatásával-foltozgatásával azt sikerült elérni, hogy a büntetőeljárási rendszerben részt vevő szereplők - az ügyvédek, a felek, a vádlottak - nem tudják követni a szabályozást, de nagyon gyakran még a különböző újabb és újabb jogosítványokkal felvértezett ügyészség is csak kapkodni tudja a levegőt, hogy jé, már ilyen szabályaink is vannak.

Meg egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy így nem lehet törvényeket alkotni, főleg olyan törvényeket nem lehet alkotni, mint a büntető törvénykönyv, amelyben az állam erőszak-monopóliuma a lehető legjobban valósul meg az emberekkel szemben. A büntetőtörvények azok a törvények, amelyekkel az állam a lehető legnagyobb fokban tud beleszólni állampolgárai életébe. Éppen ezért sokkal nagyobb figyelmet és körültekintést igényel az, hogy ezeken a szabályokon hogyan változtatunk. Sajnáljuk azt, hogy az elmúlt évben ezt nem tapasztaltuk, és folyamatosan egy összevissza makettozás zajlik a Btk.-val.

Térjünk rá azokra a sajnálatos módosításokra, amelyek elrontják a szájízünket ezzel a javaslattal kapcsolatban. Több képviselőtársam említette a tanú kihallgatásán való ügyvédi részvétel korlátozását. Ez sajnos megint abba a tendenciába illeszkedik bele, hogy önök a bíróságok és a védők kárára megerősítik az ügyészséget. Szinte már egy szuperjogosítványokkal felruházott mindenható ügyészség bontakozik ki a szemünk előtt. Az a kérdés, véletlen-e, hogy ez épp akkor következik be, amikor a Fidesz egyik volt képviselőjelöltje a legfőbb ügyész. Ennek eldöntését mindenkinek saját magára bízom, de valamilyen minimális összefüggés valószínűleg felfedezhető e között a két tény között.

Emellett szeretnénk visszautasítani, mert károsnak tartjuk azt a fideszes kormánypárti retorikát, amely egy az egyben az ügyvédeket teszi minden baj forrásává. Szögezzük le és határozottan mondjuk ki, a Lehet Más a Politika véleménye az, hogy az ügyvédi szakma, az ügyvédi hivatás egy nagyon fontos hivatás minden modern polgári társadalomban, így a magyarban is, és nem lehet elfogadni azt a szemléletet, amely egy az egyben dartstáblának tekinti a magyar ügyvédséget. Ezt nem lehet folytatni, mert ezzel lejáratunk egy olyan szakmát, amely arra hivatott, hogy az embereket, az emberek jogos igényeit az állam hatalmával szemben megvédje. Ezt nem lehet folytatni, mert ez olyan folyamatokat fog elindítani, amelyek hosszú távon ássák alá az igazságszolgáltatási rendszer egyensúlyát.

Itt az indoklásban megint olyan ügyvédellenes kirohanásokat tapasztalunk, amelyeknek az a konklúziója, hogy lényegében a hatóságnak kell a tanú érdekeit megvédenie. Innen már csak egyetlenegy logikai lépés következik: hogyha a hatóság védi meg a tanú érdekeit, akkor egyáltalán mi szükség van a védőkre? Nagyon szeretném, ha ide nem jutnánk el, de ezek az indoklások pont olyan abszurdak és pont olyan böszmeségeket tartalmaznak, amelyek ebbe az irányba viszik a dolgokat.

Szeretném kifejteni azt is, nagyon sok utalás történik arra, hogy a különböző információknak a büntetőeljárási rendszerből való kikerüléséért szintén csak és kizárólag az ügyvédek felelősek. Nem vagyok naiv és nem tagadom azt, hogy vannak ilyen esetek, és ezek ellen az esetek ellen fel kell lépni. No de álljon már meg a gyászmenet! Vannak olyan esetek, hogy van egy másik fél is ebben a játékban. Nagyon viccesnek tartom azt, hogy akkor, amikor a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap nagyon sokszor sokkal előbb tud a büntetőeljárás során keletkezett adatokról és információkról, akkor megint az ügyvédeket állítjuk a célkeresztbe, és fel se merül annak a lehetősége, hogy esetleg talán az ügyészségről is történik kiszivárgás. Nem mondom, hogy ilyen történik, de azt igenis állítom, hogy ennek a lehetősége ugyanúgy fennállhat mind a két félnél, mint ahogy önök szerint fennállhat az ügyvédségnél.

Nem lehet az, hogy csak az egyik félre fogjuk a dolgokat! Ez a módosítás sajnos hozzájárul ahhoz a teljesen elfogult és az ügyészséget kiemelő szabályozási körhöz, amelyet önök júniusban elkezdtek, és amely ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke is az Alkotmánybírósághoz fordult. Mi is az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mert a Lehet Más a Politika is úgy gondolja, hogy mind a júniusi, mind ez a rendelkezés alkotmányellenes. Az sajnálatos, hogy önök közben felszántották az Alkotmánybíróságot, éppen ezért nem valószínű, hogy ezekben az ügyekben döntés fog születni.

Térjünk rá a törvényjavaslat többi, gondot okozó módosítási pontjára is. Nem tudjuk támogatni az enyhébb fokozatban történő végrehajtás szabályainak a megszigorítását. Úgy gondoljuk, ez az a jogintézmény, amely a lehető legnagyobb motivációt adja a terheltek, illetve az elítéltek számára a jó magaviselet irányába, éppen ezért ezek a szabályok épp a büntetés-végrehajtásban dolgozó felügyelők és nevelők biztonságát, az ő munkájuk megkönnyítését szolgálják. Most is abban a helyzetben vagyunk, hogy Magyarországon átlagosan 80-120 rab jut egy felügyelőre. Ez hihetetlen lelki és szellemi stresszt, valamint terhelést rak ezekre a felügyelőkre, és az ő munkájukat éppen az segíti, hogy ez a motivációs faktor fennáll az elítéltek esetében. Így ennek a szabálynak az eltörlését nem fogjuk tudni támogatni.

Kifejezetten örülünk annak, hogy a Csüllög kontra Magyarország strasbourgi per döntését átvezeti ez a jogszabály a magyar jogba. Itt azt szeretném kifejteni, hogy a különleges biztonsági zárkába történő zárás elleni jogorvoslat intézményét szabályozza ez a javaslat, viszont a különleges biztonsági zárka alapszabályozása a mai napig is még csak rendeleti szinten található meg. A jogalkotási törvény alapján is viszonylag könnyen levezethető, hogy egy, az egyéni szabadságjogokat ilyen jelentősen korlátozó állami intézkedés szabályozása csak és kizárólag törvényben tehető meg az állam által. Mi éppen ezért egy olyan módosító javaslatot fogunk benyújtani, amely az önök kiváló kezdeményezését továbbviszi, és kiegészíti a büntetőeljárási törvényt azokkal a szabályokkal, amelyek jelen pillanatban csak rendeletben találhatók meg. Mi úgy gondoljuk, hogy törvényalkotási garanciákkal felruházott szintre kell emelni ezt a szabályozást.

Szintén megtalálható az önök által benyújtott Btk.-salátában az úgynevezett Tvrtko-klauzula, mégpedig a nyilatkozási jog korlátozása. Ezzel kapcsolatban egy olyan módosító javaslatot nyújtunk be, amely alapján egyetértünk az önök által kitűzött céllal, egyetértünk azzal, hogy ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell. Viszont úgy gondoljuk - s a Lehet Más a Politika a büntetőeljárásban mindig igyekszik az áldozatok és a sértettek jogait szem előtt tartani -, hogy az áldozatok és a sértettek jogainak sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a büntetőeljárási jogban, mint ahogy az jelenleg történik.

Éppen ezért az önök javaslatát kiegészítve egy olyan módosító javaslatot terjesztünk be, amely szerint a nyilatkozási jogból befolyt pénzösszegeket az adott bűncselekmény által sújtott áldozatok kártérítésére, kárenyhítésére, az ő megsegítésükre kell fordítani. Ez azért is fontos, mert az állam nem hagyhatja magukra az áldozatokat, és az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy az áldozatokat anyagilag is segítse. Viszont az önök által bevezetett alapszabállyal lényegében a nagy kereskedelmi televízióknak és a bulvárműsoroknak teremtünk egy ingyenpiacot. Mi azt gondoljuk, hogy ezek a cégek fizessenek a nyilatkozatért, tegyék le azt a pénzt, de az valójában ne a bűnözőkhöz, ne a vádlottakhoz jusson, hanem az áldozatokhoz. Úgy gondoljuk, az államnak éppen az lenne a szerepe, hogy az így befolyt összegeket az áldozatok javára fordítsa, és ne ingyenpiacot teremtsen a bulvárműsorok számára. Nagyon reméljük, a kormány, illetve a fideszes többség partnerünk lesz abban, hogy az áldozatokat megsegítő javaslatunkat a Ház elfogadja.

Emellett üdvözöljük, hogy előkerült a börtönökben zajló munkáltatás témája is. Mi is nagyon fontosnak, a börtönökben folyó nevelőmunka egyik kiemelt sarokpontjának tartjuk azt, hogy az elítéltek az energiáikat hasznosan használják fel, és a lehető legtöbb idejüket hasznosan töltsék el, úgy, hogy az elősegítse a társadalomba való minél könnyebb beilleszkedésüket. Éppen ezért támogatjuk azt, hogy az elítéltek a börtönben minden lehetséges esetben dolgozhassanak. Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a munkáltatásnak nagyon sokszor épp a gazdasági oldala hiányzik. Gyakran előfordul, hogy az elítéltek szeretnének dolgozni, mégis az adott börtönben működő gazdasági társaságok nem tudnak nekik több munkát adni, mert nincs munkahely-teremtési lehetőségük, mivel nincs piac, nincs gazdasági fejlődés. Ez egy ilyen recessziós időszakban fokozott veszély, megszorításokkal terhelt költségvetési években pedig még fokozottabb veszély.

Csak azt szeretném kiemelni, hogy ezt a faktort soha ne felejtsük el, itt éppen az állami gazdaságpolitikának, a munkahelyteremtésnek és a gazdaságélénkítésnek jut nagy szerep, amit sajnálatos módon az épp a Ház előtt lévő költségvetésben nem látunk sem prioritásként, sem pedig megvalósulni nem látunk a számok alapján.

Összességében tehát elmondhatom, hogy egy vegyes felvágottat kaptunk ide a Ház elé. Én is szeretném elmondani azt, hogy a Lehet Más a Politika szokásához híven nem tartja azt egy megfelelő eljárásnak, hogy sürgősséggel és gyorsítással kerülnek be ezek a büntető jogszabályok, hiszen ezek azoknak a valóban előremutató módosító javaslatoknak az érdemi megtárgyalását is nehezítik, amelyek jobbá tennék a büntető törvénykönyvet, illetve a büntetőeljárási törvénykönyvet. Másrészről sajnálatos módon van öt-hat olyan nagyon súlyos, nagyon nagy visszalépést jelentő pontja ennek a javaslatnak, ami miatt - amennyiben a módosító javaslatainkat nem tudják elfogadni - mi sem fogjuk tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot.