KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Most kaphattunk néhány példát arra, hogy a Fidesz képviselői hogyan szaladnak bele napról napra azokba a pofonokba, amit ellenzéki korukban indítottak el. Ebbe a kategóriába tartozik természetesen a jövedékiadó-emelés kérdése, meg számos más ügy, amit ellenzéki képviselőként mondtak, javasoltak itt az Országgyűlésben, és most elfeledkeznek ezekről a javaslatokról.
Rátérve a hozzászólásom lényegére, amit arra szeretnék építeni, hogy egyrészt mi van abban a törvényjavaslatban, amit benyújtottak, másrészt mit mondott itt a miniszter úr, és gyakorlatilag a kettő hogyan találkozik egymással, vagy inkább a miniszter úr által elmondottakból kiderül a Fidesz valóságos szándéka bizonyos ügyekben.
Azt elmondtam már egy kisebbségi vélemény előadójaként, hogy a miniszter úr által elmondottak szinte egyetlen szavával sem tudunk egyetérteni, és ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, a miniszter megállapításainak fele egyszerűen tényszerűen nem is volt igaz, mert hiszen amiket mondott a miniszter, azzal nap mint nap szembesülhetnek önök is saját maguk. Talán azért nincs is itt az önök frakciójából azon képviselők közül egy sem - ne haragudjanak, ha önökre ezt mondom -, akik egyébként meghatározták a Fidesz gazdaságpolitikai tevékenységét vagy véleményalkotását az elmúlt nyolc évben, azok közül egy sem ül itt a teremben.
Nem beszélve arról, amit Nyikos képviselő úr is említett, hogy a kormány képviseletében ön, államtitkár úr, egyedül van itt. Az előző kormány időszakában a költségvetés tárgyalásakor, illetve az adótörvények tárgyalásakor elő nem fordult az, hogy szakminiszterek ne ültek volna benn itt a székekben, mert számos kérdésre illene a kormány nevében a szakminisztereknek reagálni és válaszolni.
(14.10)
Az is meglehetősen furcsa egyébként, megjegyzem, hogy az ellenzéki oldalról elhangzó kritikai észrevételekre államtitkár úr sem veszi a fáradságot, hogy egyáltalán valamiféle szakmai választ megpróbáljon adni.
A miniszter sikeresnek nevezte az elmúlt másfél évet. Jó lenne, ha számba vennénk, hogy mely elemeit tekinti a miniszter sikeresnek. Kiemelte például, hogy egykulcsos adót vezettek be. Az ő hozzászólásából is kiderült, de az ellenzéki véleményekből mindenképpen, hogy tisztán egykulcsos adó - ami egyébként nem is teljesen tisztán egykulcsos adó Magyarországon se - nincs egész Európában. Az a megállapítása meg abszolút kiverte a biztosítékot, amit megjegyzett, hogy ez nem az igazságosság kérdése. Ha azok az államok, tisztelt képviselőtársaim, ahol többkulcsos, némely országban öt- vagy hatkulcsos személyi jövedelemadó-rendszer van, mégis sikeres gazdaságot működtetnek, akkor mégiscsak arról van szó, hogy az adórendszer egyrészt a versenyképesség szempontjából meghatározó, másrészt pedig az igazságosság szempontjából is meghatározó kérdéskör. Mi mással lehetne azt szabályozni, hogy akiknek magasabb, sőt kiemelkedően magas jövedelmük van, azok nagyobb mértékben járuljanak hozzá mindannyiunk közterheinek a viseléséhez? Úgy gondolom, hogy az igazságosság abszolút értelemben ily módon fogalmazható meg, és nem azzal az abszurd állítással, amit mondanak, hogy mindenki fizessen 16 százalékot, slussz-passz, függetlenül attól, hogy egyébként milyen jövedelme van.
Ugyancsak megfogalmazta a miniszter úr, hogy nekünk talán az ázsiai országok adórendszerével kellene versengenünk, mert akkor leszünk versenyképesek. Tudják, mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy a Fidesz-kormány fel akarja számolni azt a szociális ellátórendszert, amely példaértékűként működött egész Európában és működik most is, mert az ázsiai országok olyan adórendszert működtetnek, hogy ott gyakorlatilag nincs szociális ellátórendszer. Tulajdonképpen ezt is meg akarja szüntetni a Fidesz-kormány. Elindultak ezen az úton. Éppen ma kezdődik annak a törvényjavaslatnak a tárgyalása, amely megszünteti azokat a nyugdíjkedvezményeket, amelyek az egyes foglalkozási ágakhoz - a bányászathoz és egyéb foglalkozási ágakhoz - tartoznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elindultak azon az úton, ami gyakorlatilag az ázsiai szociális ellátórendszer bevezetését tűzi ki célul Magyarországon. Ezt akarják? Ezzel egyetértenek? Ez egyszerűen elképesztő, elfogadhatatlan és elképzelhetetlen! Idevezet az az út, amelyen elindultak, és nagyban bólogattak arra, amit itt a miniszter elmondott.
Aztán beszélt az államadósság kérdésköréről. Egyik képviselőtársam már utalt arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ honlapján néhány nappal ezelőtt világos és egyértelmű adatok voltak arra vonatkozóan, hogy az elmúlt másfél évben nemhogy csökkent volna az államadósság, hanem növekedett. Erre fel gyorsan levették a honlapról, ma nincs rajta semmi és nem olvasható. Önök szerint ez a demokrácia, ez tartozik a parlamentarizmushoz, hogy a képviselők valós adatokkal ismerkedhessenek meg, és azok alapján hozzanak döntéseket.
Beszéljünk a chipsadóról, amiről önök olyan nagy szeretettel beszélnek, és elkábítanak mindenkit azzal a valótlansággal, hogy az ebből befolyó jövedelmeket majd az egészségügy fejlesztésére fogják fordítani. Tudják a képviselők, különösen az egészségügyi bizottsági tagok, hogy ez micsoda hazugság, mert egy fillérrel sem nő az egészségügy finanszírozása és támogatottsága a következő évben a chipsadóból befolyó bevételekkel, hiszen a másik oldalon ennyivel kevesebbet tesznek bele a költségvetésbe.
Őszintén kellene beszélni, tisztelt képviselőtársaim, és meg kellene fogadni azokat a javaslatokat, amiket mi megfogalmaztunk egy igazságosabb adórendszer bevezetésére, és akkor ezeknek a problémáknak a jelentős része kezelhető lenne.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)