KISS ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslat vitájában lassan mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők nagy része legalábbis, már elmondta a véleményét.
Egy dologgal azonban tisztában kell lennünk. Az adótörvények mindig, minden kormány alatt, így most is, csupán úgymond aládolgoznak a költségvetési törvénynek és a költségvetést előkészítő különféle ágazati szaktörvényeknek. Így van ez jelenleg is természetesen. Az adótörvény önmagában nem áll meg, az adótörvényeknek önmagukban semmi értelmük nem lenne, ha nem valamilyen cél, nem valamilyen feladat érdekében fogalmaznánk meg azokat.
A kormány, a parlament és mindazok, akik az ügy megoldása érdekében, az ország megmentése, felzárkóztatása és gazdasági versenyképességének fokozása érdekében dolgoznak, tehát mindannyiunk érdekében nagyon fontos az, hogy az adótörvények valóban megalapozzák egy biztos, egy szigorú - lehet szeretni, lehet nem szeretni, lehet támadni, sok mindent lehet csinálni a költségvetéssel, de egy szigorú -, betartható költségvetés lefolytatását. Ne felejtsük el, hogy egy nemzet életében, egy kisebb közösség, egy önkormányzat életében egy városi költségvetés legalább ennyire fontos, de egy ország költségvetése alapvetően meghatározza az adott esztendőben, így most majd a 2012-es esztendőben a fejlesztések lehetőségét, a működést, az önkormányzatok, a nyugdíjkassza vagy az egészségbiztosítás működésének a feltételeit. Tehát nekünk egy nagyon szigorú, nagyon következetes gazdaságpolitikával, adótörvényrendszer-kidolgozással és költségvetési politikával kell 2012-ben is működnünk.
Ahhoz, hogy ezen a rendkívül keskeny, ingatag mezsgyén, ezen a nagyon keskeny ösvényen haladhassunk, egy kiszámítható adópolitikát és egy olyan működést kell biztosítanunk, amely szerint fokozatosan és összességében az ország teherbíró képességének figyelembevételével - itt elsősorban az emberek teherbíró képességét szeretném hangsúlyozni - az adósságcsökkentést is be kell terveznünk minden évben, mindezt nem egy dinamikusan fejlődő, egy csodálatos gazdasági perspektívát mutató világgazdasági makrokörnyezetben, hanem abban a helyzetben, amit 2008 óta mindannyian érzékelünk.
2008 óta megváltozott minden, ami a gazdaságpolitikát, a világpolitikát illeti, legalábbis szinte minden. Minden országnak egy olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely azt segíti elő, hogy leginkább minden területen igyekezzen saját lábára állni. Magyarország 2010-ben, a jelenlegi kormány kormányzásra kerülése után ezen az úton elindult. Természetesen rengeteg tennivalónk, rengeteg feladatunk van még, de ezen az úton elindultunk. Azt senki nem vitathatja el, hogy Magyarország a 2010-es választások óta azért mindenféleképpen az önállóság, az önrendelkezés egy magasabb fokára lépett. Ezen az úton vagyunk.
Természetesen 8 év szocialista-szabad demokrata garázdálkodása után ezt nem lehet egyik percről a másikra, egyik évről a másikra sem, sőt négyéves ciklusokban sem biztos, hogy egy ciklusban ezt meg lehet oldani. Több év szigorú, következetes gazdaságpolitikai kormányzása kell ahhoz, hogy azt a borzasztó szakadékot, amely elválaszt most bennünket már sajnos nemcsak a nyugat-európai fejlettnek mondható demokráciáktól, országoktól, hanem a kelet-európai egykori vetélytársaktól vagy versenytársainktól vagy volt szocialista országoktól is, nagyon nehéz lesz leküzdenünk. Ehhez az kell, hogy ez a költségvetés is, amely tartalékot képez - végre komoly, százmilliárdos nagyságrendű tartalékot képez -, végre egy megalapozott adórendszerrel jöjjön létre. Még egyszer mondom, lehet támadni, lehet nem szeretni.
Mi is rendkívül boldogok lennénk, ha be tudnánk jelenteni, hogy ilyen adócsökkentés meg amolyan csodálatos világ következik a következő években. Ezt megtette az előző 8 évben egyik-másik miniszterelnök. Látjuk a hatását, látjuk az eredményét. Mi ettől egy komolyabb, sokkal komolyabb országirányítást, kormányzást szeretnénk és akarunk megvalósítani, és ahhoz az ezt a költségvetést megalapozó mostani adótörvényt kell elfogadni.
Természetesen módosítani bizonyos kérdéseket, bizonyos lépéseket lehet, mi is képviselőtársaimmal egész nap arról beszéltünk, hogy az áfával kapcsolatos és egyéb dolgokkal mit lehetne, milyen módon lehetne változtatni. Csak azt látni kell, ha valamit csökkentünk, vagy valahonnan elveszünk bizonyos tételeket, itt 50-100-150-200 milliárdos tételek egy-egy tétel, amihez hozzányúlunk, azt azonnal pótolni kell. Lehet azt mondani, hogy miért kell 2 százalékponttal növelni a 25 százalékos, egyébként is magas áfát, csak akkor mondja meg valaki, hogy az onnan hiányzó 100-150 milliárd forintot miből tudjuk pótolni. Ha valaki meg tudja ezt mondani, hogy miből lehet pótolni, akkor természetesen van miről beszélni, van miről vitatkozni, ám legyen így, mi állunk elébe, csak ez egy komoly, megfontolt, közgazdaságilag is alátámasztott beterjesztés vagy javaslat legyen.
Higgyék el, mi sem arra szegődtünk el, hogy rosszabb és sötétebb képet fessünk a magyar emberek feje fölé vagy a magyar gazdaság elé. Az a célunk, hogy egy versenyképes, egy szebb Magyarország épüljön a következő években, ezért mindent megteszünk, és ezért kell támogatni ezt az adótörvényt is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)