CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, még egyszer, remélem, tényleg utoljára. Képviselő asszonynak mondom, hogy tisztáznunk kell a fogalmat, úgy látom. Mind a két szférában adott a lehetősége mind a korengedmény igénybevételére, mind pedig bizonyos munkakörök esetében a korkedvezmény igénybevételére. Azonban a nyugdíjtörvény, illetve az ágazati kedvezményeket szabályozó jogszabályok rendelnek a munkáltatótól plusz járulékfizetési kötelezettséget fedezetül, illetve az előre megtérítését a nyugdíjaséveknek a korengedményes nyugdíjak esetében. Ez az, amit az állami szektor vállal, részint a szakszervezeti egyeztetések okán kollektív szerződésben foglalt megállapodások alapján, részint pedig, mert egyébként ez a kultúra főként az állami szektorban alakult ki, de mondjuk, egy multinál dolgozó érdekképviselet nem éri el ezt, hogy a korengedménnyel eddig érvényesülni tudjanak a munkavállalók, magyarul, ő attól az egyébként nyugellátáshoz fűződő jogától válik meg. Az egyneműsítése az ellátásnak az öregségi nyugdíjkorhatár - inkább nem mondok kort - betöltése, és ehhez képest kell más szabályozókat betenni a rendszerbe.
Ha ugyanaz a munkavállaló az állami szektorba pottyan be, akkor több kedvezményt kap, mert mások az utak, vagy pedig a piacon helyezkedik el egy kisvállalkozónál, aki nem tudja a pluszjárulékot befizeti, vagy nem tudja megtéríteni az idő előtti nyugdíjba vonulását, akkor innentől kezdve nem úgy kell beszélnünk a nyugdíjtörvény módosításáról vagy a törvényjavaslatról, hogy a rendvédelmiseket vagy bárkit ér diszkrimináció, hanem onnan kell megközelítenünk, hogy eddig milyen diszkrimináció volt a rendszerben. Most egy olyan szabályozási folyamat indult el, ahol az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötve elkezdünk abszolút egy olyan, igazságos felé induló rendszert építeni, ami azért alkalmas lesz arra, hogy a munka világa és a munka értéke rendeződjön, mert az mégis tarthatatlan, hogy 40 éves nyugdíjasok vannak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)