Én azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb ámítás ezen a területen van, hiszen 2009. január 1-je óta, tehát az előző kormány utolsó két évében élt már az a rendelkezés, hogy segélyt csak az kaphat, aki munkaképtelen, mindenki másnak munkára készen kell állni, és a kormányzat vállalta azt a kötelezettséget, és a forrásokat is biztosította hozzá, hogy az emberek számára megpróbál munkalehetőséget teremteni. 184 ezer ember 80 százalékban 8 órában és minimálbérért tudott dolgozni 2010-ben, ehhez képest 2011-ben 64 milliárd forintot voltak hajlandók erre a feladatra szánni. Az, hogy most 132-re felemelik ezt, persze jelent valamit a társadalmi felzárkóztatás költségeiben, de arról elfelejtett Szijjártó képviselő úr beszélni, hogy miután lecsökkentették a közfoglalkoztatási bért, jövőre nem 28 500 forintból kell majd élni, hanem 22 800-ból annak, akinek nem tudnak munkát ajánlani.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a független képviselők soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage