RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Ezer éven át egy kis nép, mely nagyhatalmak állandó viharzónájában él, megtanulja, hogy egyetlen kötelessége van önmagával és a világgal szemben: megmaradni. Túlzással, igazságtalansággal, méltánytalansággal, vad indulatokkal, kegyetlenséggel lehet hódítani; megmaradni csak méltányossággal, türelemmel és arányérzékkel lehet. Nem él még egy nép a Duna-medencében, melynek történelmi arányérzéke oly fejlett, oly öntudatos lenne, mint amilyen mértékben a magyar rendelkezik a megmaradás törvényeinek a legfontosabb képességével. Márai Sándor 1942-ben vetette papírra e gondolatokat.
Európa ma a második világháború utáni időszak legsúlyosabb pénzügyi- gazdasági válságával küzd. Korunk időzített bombája, legnagyobb ellensége a felelőtlenül és mértéktelenül felhalmozódott államadósság. Hazánkban ezt tetézi még az emberek által felvett devizahitelek és annak nyomán már a teljesíthetetlenség határát súroló kamatok visszafizetésének problémája. Mindennek ellenére mi, magyarok Márai öntudatával még idejében farkasszemet néztünk a veszéllyel, és az államadósságot - Európa élharcosaként, a bankok közreműködését igénybe véve - csökkentettük. A Széll Kálmán-tervben megjelölt 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél tartásával megmenekülhetünk az elhíresült görög útra történő lecsúszástól. Magyarország következő lépése az ország egészének védelme.
Előttünk tehát a 2012-es országvédelmi költségvetés tervezete, amely összhangba kívánja hozni a megújulás felgyorsítását és eddigi vívmányaink védelmét. Rövid felszólalásomban a célként kitűzött öt feladatpont közül az első, a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos fontos összefüggésekre szeretnék rávilágítani. A nyugdíjrendszer - ciklusokon átívelve - mindig kényes téma volt, biztos alapra helyezése, rendbetétele a bátorság mellett stabil erkölcsi értékrenddel bíró kormányerőt igényel, amely akar és tud hosszú távú, nemzedékek sorsáért felelősséget vállaló törvényeket alkotni. A mostani kormánykoalíció az első a rendszerváltozás óta, amely rendelkezik a nyugdíjalap profiltisztításának ezen feltételeivel. Elvünk, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani és folyósítani, illetve a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékokból származó járulékbevételeket. Ezért néven kell nevezni a tényleges nyugellátást és a korhatár előtti ellátást, amely minden attól eltérő ellátás gyűjtőfogalma. Hangsúlyozni szeretném, hogy a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes nyugdíjba vonulása továbbra is öregségi nyugdíjnak számít.
Hangsúlyozott alapelvünk, hogy az öregségi nyugdíj fogalma a munka fogalmával, egy élet megdolgozott éveinek megszerzett, megbecsült járuléka tudatával kapcsolódjon össze. Ezért nem engedtük, hogy a nyugdíj például magánnyugdíjpénztárak tőzsdézésének kényszerített martalékává váljék, illetve nem engedjük, hogy a jelenleg 33 éves átlagéletkor mellett működő, egyébként becsülendő rendőrállomány fiatal, életerős tagjai mint nyugdíjasok szerepeljenek gyermekeink tudatában. Tüzoltó leszel s katona! - így szól József Attila Altatója, és nem hiszem, hogy a nyugdíjas-életpályamodell ígérete, inkább a tettvágy hivatásának lehetősége nyugtatja meg és ringatja álomba kis Balázst.
Apropó, gyermekek: márpedig a nyugdíjalap hosszú távú biztosításának, a gazdaság fejlődésének alapfeltétele az erős, stabil középosztály léte, és legalább a reprodukciós szintet biztosító termékenység elérése. Magyarországon 2010-re történelmi minimumszintre, 6,3 százalékkal csökkent a születésszám, 6100 gyermekkel kevesebb született meg. Utoljára 1996-ban történt hasonló mértékű, 6,1 százalékos csökkenés. A gyermekek több mint a fele 30 év fölötti édesanyától születik, ezen anyák 36 százalékának első gyermekeként.
Számtalan kutatás keresi az okokat, de ezek közül magasan kiemelkedik az oktatás színvonala, a párkapcsolatok átalakulása, a házasság csökkenő népszerűsége, csak ezek után szerepel visszafogó tényezőként az egzisztenciális nehézségek. A gyermekek 40 százaléka házasságon kívül születik. Pedig dr. Kopp Mária kutatásai egyértelműen komoly egészségvédő faktorként említik - kiemelten a férfiak számára - a tartós házasság megélését. E kapcsolatokban a gyermekvállalási kedv is növekszik.
Végezetül, biztos vagyok benne, hogy a jelen költségvetési tervezet, még ha azt az ellenzék irigységének sokszor cinikus jajszava keringi is körül, alkalmas arra, hogy a munka fogalma a magyar társadalom számára természetessé váljon, és cselekedetté minősüljön. Minőségi családpolitikára, minőségi gyermeknevelésre van szükség, mert igenis, a családok a legfontosabb kősziklái a nyugdíjalapnak is. Nem kevesebb a felelősségünk, minthogy csak az ő biztos létük tudatában beszélhetünk például húsz év múlva magyar költségvetésről.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)