NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az oktatás már több képviselő úr által érintve volt a felszólalások alkalmával. Ha megengedik, én ezzel folytatnám, illetve ezzel kezdeném, hiszen a köznevelési törvényt a kormány is megtárgyalta és elfogadta. Majd ez fog idekerülni a törvényalkotási menetrend szerint a képviselő-testület, illetve a tisztelt képviselőház elé. Ebben az van egyébként, hogy 2013 szeptemberétől lesz bevezetve az új bértábla, ahol 90 ezer forint lesz a bértábla alapja, ami azt fogja jelenteni a mostani terveink szerint, hogy mintegy bruttó 180 ezer forint környékén fog indulni a tanárok fizetése. De ha már a közoktatás, illetve az oktatás szóba került, akkor szeretném elmondani akár a jobbikos képviselőtársamnak is, hogy ha a hazai forrásokat és az uniós forrásokat összeadjuk, akkor oktatásra 735 000 milliárd (sic!) forintot költött 2011-ben az ország, és ez közel 6 százalékkal fog emelkedni 2012-ben, úgyhogy remélem, hogy e tekintetben megváltoztatja majd azt a véleményét, hogy nekünk nem volt fontos 2012-ben a közoktatási kérdéskör, és nem tettünk eleget annak a kötelezettségnek, hogy az oktatásra a megfelelő forrásokat előteremtsük.
De ha az oktatásról beszélünk, és beszéltünk az elmúlt időszakról, akkor azért érdemes beszélni arról, hogy milyen helyzetet örökölt a mai kormányzat az oktatás vonatkozásában. Szóba került már a felsőoktatás, szóba került a szakmunkásképzés, a szakközépiskolás képzés. Itt szerintem a legnagyobb probléma az volt, hogy nagyon-nagyon sok olyan képzés volt Magyarországon, amely képzés befejezése után az azt elvégzett gyerekek, fiatal felnőttek egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a szakmájukkal vagy azért, mert olyan szakmát kaptak a kezük közé, amelyre nem volt piaci kereslet, vagy olyan minőségben kapták ezt meg, amivel egyszerűen nem tudtak elhelyezkedni.
A saját magam élettapasztalatát tudom elmondani ezzel kapcsolatban. Az biztos, hogy azok a cégek, amelyek jó szakembereket kerestek az elmúlt pár évben, akár 5-10 évről is beszélhetek, nagyon-nagyon nehéz helyzetbe kerültek e tekintetben, úgyhogy biztos, hogy itt gyökeres váltásra van szükség.
Beszélhetünk, mondjuk, egyébként az általános iskolás oktatást jellemző problémákról is. Az elmúlt húsz évnek talán az egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a szakfelügyeleti rendszer megszűnt. Ha valaki, ne adj' isten, alkalmatlanként bekerült az oktatási pályára, akkor nem volt, ami letérítse erről e tekintetben. Ez egy nagyon nagy hibája volt az oktatási rendszernek. Az is nagyon nagy hibája volt az oktatási rendszernek, hogy egy olyan tankönyvkiadási politika indult el, amely azt is lehetővé tette, hogy egy iskolában akár párhuzamos osztályban más-más könyvekből tanuljanak, mert az elmúlt évtizedben volt akár erre is példa, vagy azt megengedte a könyvkiadóknak, hogy évente pár oldalt kicseréljenek a könyvekből, hogy újra meg kelljen ezeket venni. Ezeket mind-mind fogjuk kezelni a közoktatási törvénytervezetben.
Azt gondolom, hogy azok az előremutató döntések, amelyek megszülettek, meg fognak születni az elkövetkezendő időszakban, mindenképpen azt fogják elérni, hogy az oktatás hazai színvonala nő. Ezt fogja elősegíteni az egész napos iskolaoktatás, ezt fogja elősegíteni, hogy a 3 éves korosztály fölött az óvodákba megpróbáljuk behívni az összes gyereket, aki erre alkalmassá tehető, illetve aki ezt meg tudja tenni, és ezt a célt fogja támogatni az is, hogy megpróbáljuk majd a mindennapos testnevelést bevezetni az iskolákban.
Rátérve a költségvetésre, hiszen itt is elhangzottak olyan javaslatok, amelyek - az gondolom - mindenképpen vitára sarkallják az embert, akkor, amikor szembesültem azzal, hogy ezt a költségvetést akár úgy is nevezhetjük, úgy is nevezték el, hogy országvédelmi költségvetés, akkor érdemes arról beszélni, hogy miért jutott ide a ország, vagy hogy talán honnan indultunk el. Érdemes arról a 2002-2010-es időszakról beszélni, amikor is az MSZP-SZDSZ próbálta meg kormányozni ezt az országot. 2002-ben a bruttó adósság 9 224 milliárd forint volt, amit 2010-re 20 000 milliárd forint környékére kellett... - de nem kellett, hanem erre a számra tornáztak fel, méghozzá úgy, hogy kedvező nemzetgazdasági helyzetet örökölt az akkori kormányzat.
Azt gondolnám erről, hogy ez egy hihetetlen felelőtlen magatartás volt. Nem is jellemzi jobban ezt a helyzetet, hogy amikor beléptünk az Unióba, gyakorlatilag 2004 júliusától kezdve túlzottdeficit-eljárás alatt áll az ország, amit több alkalommal kellett módosítani.
(14.50)
Ez alatt az időszak alatt nem tudták a GDP hiányát 3 százalék alá, és ezzel párhuzamosan nem tudták az államadósságot 60 százalék alá vinni, úgyhogy ezért indultak el ezek az eljárások. 2010-re elértünk oda, hogy a költségvetést úgy terjesztették elő, hogy gyakorlatilag az tarthatatlanná vált, a megközelítőleg 4 százalékos hiány helyett, hogyha nem tett volna az Orbán-kormány megfelelő lépéseket, 7 százalék közelébe nőtt volna a hiány. Úgyhogy ezt a lépéssorozatot is meg kellett tennie a kormánynak, talán emlékeznek rá, ilyen lépések voltak a bankadó, a válságadó, a költségvetési zárolás, illetve a fizetési plafonok bevezetése.
Azzal, hogy a kormány megalkotta a Széll Kálmán-tervet, illetve megtette azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket a konvergenciaprogram előírt, ezzel az államadósságot év végére 73 százalékról 72-re tudjuk csökkenteni, és tesszük ezt úgy, hogy számolunk egy 1,5 százalékos GDP-növekedéssel, egy 4,2 százalékos infláció kitűzésével, és úgy, hogy a kamatkiadások is csökkennek 3,8-ról 3,6 százalékra.
Mindig el szoktam mondani azt, hogy mik azok a kamatterhek, azok az adósságszolgálatok, amik nyomják a központi költségvetést, ez ebben az évben 1129 milliárd forint, és ez hatalmas összeg, főleg, ha azt vesszük, hogy mondjuk, az egészségügyi kiadásokra 1743 milliárd forintot költünk. De mérnökként hadd mondjak egy hidas hasonlatot: a Megyeri hídból, ami egy öt hídból álló mérnöki alkotás, 18-at lehetne egy év alatt fölépíteni ebből a hatalmas összegből. Ezért is fontos az, hogy a stabilitás vonatkozásában a kormányzat három tartalékkeretet épített be ebbe a költségvetésbe: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forintot, a kamatrendszer kockázati tartalékára 50 milliárd forintot és az országvédelmi alapra 150 milliárd forintot. E tekintetben fontos, hogy a költségvetés 750 milliárdos egyenlegjavulással számol, ami azt jelenti, hogy a bevételeket közel 450 milliárd forinttal fogja növelni, a kiadásokat pedig 300 milliárd forinttal csökkenteni.
Mindenképpen fontosnak tartok még két olyan érvet, amit el kell mondani - és talán a jobbikos képviselőtársaimnak -, bizonyára értesültek arról, hogy az Európai Unió miniszterelnökei és államfői megállapodtak abban, hogy a banki válságot hogyan és mi módon fogják kezelni. Ez szerencsére Magyarországot, illetve az államkasszát ilyen tekintetben nem érinti; de ön fölhozta a görög példát, hogy hát a görögök milyen jól jártak, hiszen most az adósságállományuk közel felét leírhatják. Hát, azért érdemes azt is elmondani, amikor így érvelünk, hogy Görögországban a közszférában 15 százalékos bércsökkentést vezettek be emellett, hogy 150 ezer fős a létszámleépítés a közszférában, és a nyugdíjkorhatárt is növelték. S ezen felül még olyan fontos állami vagyonokat kell eladniuk, amiket egészen eddig az állapotig megőriztek maguknak. Úgyhogy azt gondolom, a görög példa kifejezetten rossz példa, és ez az a példa, amit mindenképpen a mi országunk el akar kerülni. Ezért is nyújtottuk be ezt a költségvetési törvénytervezetet, illetve a törvénytervezethez kapcsolódó jogszabályokat.
Talán még két dolgot szeretnék elmondani. Nagyon fontosnak tartom a magam részéről, hogy a Start-munkaprogram keretén belül az 594 ezer állampolgárból, aki jövedelempótló támogatásban részesül, 200 ezer főt vissza fogunk vezetni a munkaerőpiacra. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a minimálbér vonatkozásában megpróbálunk fölzárkózni a visegrádi négyek tagországainak a minimálbérmértékére. Ezzel a 92 ezer forintos javaslattal még mindig alatta maradunk, mondjuk, Lengyelországénak, ahol több mint 103 ezer forint a minimálbér. Tehát ezen okok miatt szükséges az, hogy ezt az országvédelmi költségvetést beterjesszük, és ezért is fontos az, hogy a képviselőtársaim ezt elfogadják, hiszen ez a költségvetés tudja megteremteni annak az alapját, hogy 2013-ban egy, még a mainál is jobb költségvetést tudjunk elfogadni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)