BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalmi és a gazdasági környezet meghatározza, hogy a közoktatásnak milyen feltételek között kell működnie. A közoktatás célja: immár állami feladatokkal, az állami működési funkciókkal, a gazdaságfejlesztési, illetve egyéb jóléti feladatokkal versengenek a forrásokért. Az oktatás-nevelés legfontosabb hatékonysági problémái között az oktatásirányítási rendszer szétaprózodottságát, az oktatásfinanszírozásban érvényesülő pénzelosztást, a teljesítménystandok hiányát és az egész életen át tartó tanulás feltételeit biztosító tanulástámogató rendszerek hiányát említeném.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti köznevelési rendszer módosításával azon probléma is orvosolható, hogy az egyenlőtlenségeket csökkentse a társadalomban. Ezért fontos az oktatás társadalmi környezetének felvázolásakor a társadalom egyenlőtlenségi viszonyainak megismerése, ezen belül elsősorban a gyermekek életkörülményeinek és életmódjának vizsgálata.
A nevelésben nemcsak a közoktatási intézményekben eltöltött idő játszik nagy szerepet, hanem a gyermekek szabadidő-eltöltése is. A 2004-es évekhez képest, amikor még a gyermekek közoktatási intézmények külön foglalkozásain, mozikban, könyvtárakban, illetve sportolással töltötték szabadidejüket, ma már inkább a televízió, illetve a számítógép vette át ezt a szerepkört. Ezért a nevelés szempontjából kiemelkedően fontos szerepet kap a közmédia, az interneten elérhető tartalmak, valamint a sportra nevelés.
Az iskolázottság révén olyan képességekre, ismeretekre tehet szert az egyén, amivel megnövelheti termelékenységét, ezáltal növeli a foglalkoztatottá válás esélyét, és növeli az elérhető keresetet ezáltal. Az oktatásban való részvétel anyagi, időráfordításbeli költségei tehát az egyének számára magasabb munkajövedelmek formájában térülnek meg. Az iskolázottság azonban nemcsak magasabb egyéni keresetekben kamatozik, a népesség iskolázottsági szintjének növekedése számos egyéb módon is hozzájárulhat a jólét növekedéséhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! A népesség iskolázottsága elősegítheti az innovációk megjelenését, új technológiák kifejlesztését, ami a gazdasági növekedés további forrását jelenti. Az iskolázottabb egyének általában egészségtudatosabb életmódot folytatnak, ezért egészségi állapotuk is kedvezőbb. Az iskolázottság tehát legfőképpen javítja az egyén munkaerő-piaci helyzetét, egyrészt növeli az elhelyezkedés esélyeit, másrészt az elérhető kereset szintjét is emeli, amelyhez szükséges a nevelési rendszernek az átalakítása. A gyermekek továbbtanulási döntéseivel kapcsolatos magyarországi vizsgálatok kimutatják, hogy a szülők iskolázottsága szignifikáns hatással van a gyermekek továbbtanulási hajlandóságára.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A tanulás helye ma már nem kizárólagosan az iskola, és ideje már nem kizárólagosan a gyermek-, illetve az ifjúkor. Megnő az iskolán kívüli helyek és módok, valamint az ifjúkoron kívüli periódusok szerepe. A tanulók élethosszig való tanulásra való felkészülése egy nagyon komplex, soktényezős feladat, amely az oktatási rendszer egészében a változások igényét veti fel. Az egy életen át tartó tanulásra való felkészülés ugyanakkor az intézmények szintjén jelentős változási igényeket is felvet, a tanulási környezet és a folyamat tekintetében a tanár- és intézményközpontú szemléletről a tanuló- és a tanuláscentrikus megközelítés kiemelten fontos.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg az idő lejártával, hogy mivel a nemzeti és köznevelési törvény visszaállítja a tudás, a szorgalmas munka és a becsület rangját, ezért kérem önöket, hogy e törvénytervezetet támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)