Az üzemanyagárak, amelyek kapcsán az előző ciklusban oly sok - ma kormánypárti - képviselő a parlament falai között hangosan szólt, hogy miért nem csökken a jövedéki adó mértéke, a jövedéki adóval együtt kiegészítve 400-450 forint között libegnek. Meddig még? - kérdezik sokan.

Az a radikális adócsökkentés, amit meghirdettek, a munkavállalók 90 százalékának a kárára és nem a hasznára volt - meddig még? Meddig még, s meddig az a folyamat, amely arról szól, hogy nem a mindennapjait megélő és megizzadó embert, hanem leginkább a jómódúakat segíti ez a kormány? Meddig még az a gazdaságpolitika, amelyről itt a pulpituson Matolcsy minisztere (sic!) úgy beszél - bár a költségvetési törvény tervezetében 1,5 százalék szerepel -,s hogy 2 százalék feletti eredmények is elérhetők? Meddig még ez a hitegetés, és meddig még a félrebeszélés a munka világát érintve, a foglalkoztatáspolitikában a növekvő számokról való számadás, miközben a válság előtti időszakhoz képest mintegy százezerrel kevesebb a foglalkoztatottak száma?

És az IMF-fel kapcsolatban hosszú-hosszú nyilatkozatok sokasága arról szólt, hogy soha, soha, nem lehet, visszautasítjuk őket, más utat járunk, piaci finanszírozást keresünk, és most valami egészen mást találunk. Meddig még az a folyamat, amely arról szól, hogy valamit mondunk, és egészen mást csinálunk?

Miniszterelnök Úr! Tisztelettel kérdezem: meddig még?

Köszönöm szépen. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)