Meggyőződésünk, hogy hiteles társadalompolitikát nem lehet büntetőpolitikai eszközökkel helyettesíteni. Szeretném megkérdezni képviselőtársaimat, hogy az általuk említett statisztika honnan származik. Előttem vannak ugyanis a KSH adatai 2005-2010-ig, ahol az 1-14. éves korig terjedő összes bűncselekmény számát leírják. 2005-ben ez 3816 volt, 2008-ban 3520, 2010-ben pedig 2870. Tehát effektíve csökkent a kiskorúak, a 14 év alattiak által elkövetett bűncselekmények száma.

Ettől függetlenül több száz éves tapasztalat mutatja, hogy a fiatalkorúakra életkoruk életkori sajátosságai, fejlődő személyiségük miatt kiemelten kell figyelni, velük szemben speciális intézkedésekre van szükség. A tüneti kezelések ideje lejárt, úgy véljük. Nem elég büntetni a fiatalokat, a bűncselekmények elkövetésére vivő okokat, így a kiszolgáltatottság és a szegénység gyökereit kell megérteni és kezelni.

Nem látjuk továbbá azt sem, hogy az önök által beterjesztett javaslat hogyan viszonyul az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez. Az egyezmény egyértelműen kimondja, hogy a fiatalkorúakkal szemben csak a legvégső esetben, a legsúlyosabb bűncselekmények esetén szabad szabadságelvonás büntetését alkalmazni. Ezzel az új javaslattal ebben a tekintetben ismét a harmadik világ felé tennénk egy lépést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Továbbá azt is problémásnak látjuk, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nem látunk alkotmányos garanciát arra, hogy az elkülönítés, ami a fiatalok büntetésletöltésének szigorú szabálya, hogyan valósul meg... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)