Teljesen egyértelművé tettem azt, hogy nyilván az érdemi rendelkezés az az Országgyűlés elé már benyújtott, de még meg nem tárgyalt átmeneti törvényben van. Az átmeneti törvényhez kapcsolódó technikai rendelkezés ez az alkotmánymódosítás. Ezért nekem nincs kifogásom az ellen, hogy itt a késői órán is meghallgathattuk azokat a felszólalásokat, amelyeket majd szó szerint az átmeneti törvénynél el lehet mondani, ráadásul ott még helye is lesz ennek, hiszen amit önök érdemben vitatnak, az valójában az átmeneti törvény rendelkezése. De ez az alkotmánymódosítás nem ezzel foglalkozik, ennek csak következménye, méghozzá egy technikai következménye annak az érdemi rendelkezésnek, amit - hogy ne áruljunk zsákbamacskát - fel is olvastam.

Hogy a Fidesz tűri-e a kritikát vagy sem. Azért, ha valaki az átmeneti rendelkezéseket megnézi, akkor arra juthat, hogy mindösszesen két helyen történik váltás az új alaptörvény hatálybalépésével, és mind a két területen alapvető változtatások vannak. Az egyik az éppen az említett terület, az igazságszolgáltatás területe, ahol az eddig egy személyben betöltött tisztség, a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztsége kettéválik, és a bírósági igazgatás érdemben változik. A másik ilyen tisztség szintén, ahol érdemi és komoly változtatás történt, az az adatvédelmi biztos, illetve az új adatvédelmi hatóság kérdése. Sehol máshol senkinek nem szűnik meg a megbízatása. Tehát lehet természetesen vitatkozni ezekkel a döntésekkel, de világos rendező elvet is fel lehet e mögött fedezni.

Végül szeretnék még arra reagálni, hogy nem teljesen értettem a jogtechnikai megoldással kapcsolatos kritikákat, ugyanis a javaslat egyértelműen fogalmaz, hogy itt nem az alaptörvény alapján járunk el, hanem az alaptörvényben rögzített eljárás szerint járunk el. Önmagában attól, hogy egy olyan eljárásra hivatkozik egy törvény, és úgy lép hatályba, ahol a hivatkozott törvény még nem lépett hatályba, az semmilyen jogi problémát, semmilyen jogi nehézséget nem vet fel.

Azt pedig egy képzett és elismert jogászhoz méltatlan megjegyzésnek tartottam, hogy vajon egy olyan szervnek, amely még nem működik és nem kezdte el a működését, annak meg lehet-e már választani a vezetőjét. Ha visszatekintünk a magyar történelem elmúlt két évtizedére, akkor azt látjuk, hogy majdnem az összes alkotmányos intézménynek a működése megkezdését megelőzően már megválasztotta az Országgyűlés az elnökét, elég az ombudsmanokra gondolni, az alkotmánybírákra gondolni - amikor az öt első alkotmánybírát az Országgyűlés megválasztotta, akkor az Alkotmánybíróság még értelemszerűen nem kezdte meg a működését. Tehát éppen a javaslat célja a folyamatosság biztosítása. Ilyen jellegű jogtechnikai kérdés nemhogy nem vethető fel, csak az ellenkező vethető fel alappal, mégpedig az Országgyűlésnek a jogállami intézményrendszer folyamatos működését szavatolni kell, és arra más megoldást nem lehet találni.

Úgyhogy mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlést, hogy bocsássa részletes vitára a törvényt.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)