Nem tudjuk megállni, hogy ne idézzük Churchill mondását, amely szerint én csak azoknak a statisztikáknak hiszek, amelyeket én hamisítok. Tudom, hogy ez egy kicsit úgymond radikálisan hangzik, ráadásul, mivel ismerem is a magyarországi statisztikai hivatal működését - nem akarva megsérteni természetesen semmilyen formában őket, sem pedig a bűnügyi statisztikát vezető különböző rendőri szerveket -, azért azt világosan látni kell, hogy mi nem a statisztikáknak hiszünk, mi nem a statisztikák kedvéért dolgozunk, vagy nem ahhoz szabjuk a válaszreakciónkat. Mi az élettapasztalatokból próbálunk építkezni, és ezek az élettapasztalatok Érpataktól kezdve Hegyeshalmon át Devecseren...

Most jártam Devecseren, kérem szépen, (Dr. Kontrát Károly: Devecserben. Elnézést.) bocsánat, így van, Devecserben. Ott azon túl, hogy a vörösiszap-katasztrófa nyűgét nyögi mindenki, az ott lakó körülbelül 25-30 százalékos cigány közösség egyes tagjaival nagyon komoly problémák vannak. Tessék már ezt ott elmagyarázni majd nekik! Meg is kérem Harangozó képviselőtársamat, hogy akár menjünk le, tartsunk közösen egy fórumot, és próbálja meggyőzni a meglehetősen felhevült hangulatú helyieket arról, hogy márpedig szörnyű dolog, ha elzárással sújtjuk a fiatalokat.

A felvetésére nekem van egy határozott szakmai válaszom, mégpedig az, hogy érzem az aggodalom indokoltságát, ahogy, még egyszer mondom, rövid időtartamról van szó, tehát eleve ezért az életvitelszerű átmosódás bűnözővé nem történhet meg, a másik meg az, hogy elkülönített formában töltsék le, ha úgy tetszik, dologházban. Annyi jó ötlet van a magyar jogrendben, rengeteg jó ötlet van. Akkor ne zárjuk össze valóban a fogházban a rutinos bűnözőkkel őket, és máris meg van oldva a probléma.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)