DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm a szót. Először a képviselő asszonynak mondom, hogy vagy nem tetszett odafigyelni a hozzászólásomra, amivel semmi probléma nincsen, vagy pedig nem tetszik tudni, hogy a kódexszerű jogszabályoknál a preambulum mit jelent. Én pontosan erről beszéltem a hozzászólásomban - kétségtelenül az önök türelme szerint elég hosszasan -, hogy a preambulumnak mi a funkciója. A preambulumnak - még egyszer hangsúlyozom - az a funkciója, képviselő asszony, hogy nemhogy súlytalanítja, hanem átfogja a jogszabályt, és a prembulumhoz lehet odafordulni, amikor a törvény betűje nem ad megfelelő választ.
Ezt próbáltam kifejteni, és azt mondtam el, hogy ez a preambulumnak nevezett bekezdés nem felel meg ennek a szándéknak, hanem az önök értékítéletét közvetíti ki a társadalom egésze felé vagy értékfelfogását, amivel szintén nincsen semmi bajom, csak én másképp gondolkodom a világról, és még nagyon sokan másképp gondolkodnak a világról, és visszaélésnek tartom, hogy önök a kétharmados többség birtokában most beavatkoznak olyan kérdésekbe, ahol sem a jognak, sem a politikának semmilyen szerepe nincsen.
Azt pedig a frakcióvezető úrnak szeretném elmondani, hogy én találkoztam is a lelkész úrral, voltam abban a központban, tényleg fantasztikus és dicséretes munkát végeznek, egyébként a részországgyűlésen, a mi rendezvényünkön beszélt is a lelkész úr. Egyet nem tudtak megoldani: a sokgyermekes családok hihetetlen mélyszegénységét. Tehát nem tudom, hogy ebben mi az európai példa; én azt láttam ott, azt éreztem, hogy az egész magyar politikai osztály, önök is, mi is vereséget szenvedtünk ennek az ügynek a kezelésében (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és tehetetlenek vagyunk a szegénységgel szemben.
Köszönöm szépen.