Egyetlen jelzés: én arra biztatom ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy kezeljük helyén ezt a dolgot. Azt gondolom, egy olyan törvény, amely deklarál bizonyos értékrendeket, de a valósággal szembemegy, az úgyis meg fog bukni az élet törvényén. Az élet helyet követel magának, és az erősebb, mint az ezekben a törvényekben rögzített viselkedési szabályok.

Itt térnék ki arra, hogy Kopp Mária, aki egy általam is nagyon nagyra becsült viselkedéskutató, valóban abban nagyon sok érvényes dolgot mond, hogy az emberek viselkedésére hogyan hatnak, főleg önkéntelenül, nem annyira tudatosan... - például a házasság egészségvédő szerepéről és nagyon sok mindenről igazat mond, nem demográfus.

Azokról a dolgokról, amelyekről normál felszólalásban szeretnék beszélni, a demográfusok a valóságra támaszkodva, az adatokból kiindulva dolgoznak ki olyan szcenáriókat és olyanfajta közpolitikai javaslatokat, amelyek az embereknek ezeket az életszerű változásait segítik, hogy ezek a választások abba az irányba hassanak, hogy több gyerek szülessen, illetve vissza tudjanak menni a nők a munkahelyükre.

Az a különbség, hogy nem mennék bele hosszasan abba, hogy a viselkedésünket milyen módon lehet megváltoztatni, úgymond átnevelni az embereket, mert ez úgysem fog a törvénybe menni. Az államnak az a feladata, hogy az emberek jól-rosszul megtett döntéseit afelé terelje, azzal segítse őket, ami aztán a társadalomnak hasznos. Azt gondolom, ez a családvédelmi törvény feladata. Ha a kétpercezésnek vége lesz, akkor a normál felszólalásban megpróbálnék egy kicsit szakmai alátámasztást adni ennek az álláspontnak.

Köszönöm.