RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Én a 2. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Képviselőtársam! Szeretném azt tisztába tenni, hogy én nem vagyok arra kíváncsi sem, hogy ön milyen hormonszinten élte meg a különböző kapcsolatait. Én azt szerettem volna kizárni, azt a kijelentését, hogy a házasság ellenérdekelt a szerelemben. Én erre reagáltam csupán, nem másra.
Szabó Timeához szólnék, aki a 2. ajánlási pontban módosítaná, hogy a család akkor tölti be a szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki. Ehelyett ők a családok sokszínűségét emelik ki, pedig a szerelem, és ha már ennél vagyunk, akkor én azt mondom, hogy az nem cél, hanem eszköz, és óriási felelősség, mert következménye a gyermek. Nekünk ezt a felelősséget kell szem előtt tartanunk, és az ő érdekükben, éppen ezért védi és segíti a törvény minden eszközzel azokat a gyermekeket is, akik akármilyen okból kifolyólag - lehet, hogy nem a szüleik hibájából vagy csak részben - nem kifejezett házasságban élnek.
De az, hogy a házasság a gyermekeknek jó és hadd mondjam én el hétgyermekes édesanyaként, nem felsőbbrendűségi érzéssel, hiszen nap mint nap én is megküzdök gyermekeink különböző életkorának a boldogságáért: egy házasság nem abból a kapcsolatból áll csak, amit huszonévesen kötött valaki, hanem folyamatosan változik, alakul, és ezt újra és újra bizony fel kell építeni, a mai napig, és holnap is föl kell építenem újra azt a házasságot, ami szerelemre alapult, és állítom, hogy nem ért véget.
Ezt mégiscsak mint eszményképet és mint magas lécet, érdemes a társadalom elé tárni, akkor is, ha az élet sokszínű, viszont világos fogalmakat meg kell fogalmaznunk mindenféleképpen, mert ez pontosan a gyerekeknek, a gyerekek jövőjének jó.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)