A 69-esnél: a kiskorú gyermek szülője különösen mire köteles. Szeretnénk, ha belevennék, hogy a gyermek számára nyújtott támogatást a szülő köteles legyen a gyermek nevelésére fordítani. Ez egyértelműnek tűnik, és tulajdonképpen azt gondolhatnánk, hogy ezt minek is beleírni, hiszen ez annyira triviális dolog. De sajnos bizony a tapasztalat azt mutatja, és nyugodtan mondhatom, hogy a személyes tapasztalatom, mert ahol élek, nem elenyésző számban fordul elő az, hogy a gyermeknek nyújtott állami támogatás nem a gyermek nevelésére fordítódik, hanem bizony, nem akarom azt mondani, ne mondják azt, hogy demagóg vagyok, de bizony, italra költik, vagy játékgépben landol. Hogy ez mennyire nem egyedi eset, szívesen meghívom bármelyik képviselőtársamat egy hó eleji, 3-ai segélyosztásra és az utána következő egy-két napra.

Tehát úgy gondolom, hogy amikor itt beszélünk a gyermekszegénységről és arról, hogy milyen magas százalékban vannak éhező gyermekek, akkor azért gondoljunk erre is, és ne vegyék ezt ilyen jobbikos demagóg megnyilatkozásnak, hanem ez bizony a tény.

Arra kérem az előterjesztőt, hogy ha nem is ebben a formában, de akár ebben a formában is igenis, mondja ki azt, amit az előbb mondtam, hogy minden gyermek számára nyújtott állami forint a gyermeket illesse, és a gyermek egészségére és megfelelő formában ráfordított forintként realizálódjon, és valóban az ő egészséges nevelésére, nemcsak a testi, hanem a szellemi fejlődésére. Azt kérem, hogy majd az elkövetkezendőkben erre igen komoly figyelmet fordítson a kormányzat.

A következő kapcsolódó módosítómat a 68. számon lehet olvasni. Nagyon megörültem, amikor a 24. § (2) bekezdését olvastam, hogy a gyermeket nevelő szülő a nyugdíjrendszer fenntartásához gyermekek nevelésével is hozzájárul. Az, hogy nekünk lesz-e nyugdíjunk, mármint az én korosztályomnak, ha egyáltalán lesz, az bizony a mostani gyerekeken múlik, hogy a most felnövekvő gyermekek mekkora járulékot fizetnek majd.

Azzal szeretném kiegészíteni ezt a (2) bekezdést, hogy az adófizetővé váló gyermek járul hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához. Én faluban nőttem fel, és abban az utcában, ahol felnőttem, a faluban az ember személyesen ismeri nemcsak az embereket, hanem a felmenőit és a lemenőit is. Bizony, volt két szülő, mind a kettőnek három gyermeke.

Az egyik szülő dolgosan, szépen fölnevelte a három gyermeket, egy jó középosztálybeli három gyermeket nevelt fel, akik bizony, jó adó- és nagyon jó járulékfizetővé váltak. A másik családban az egyik nyolc évet kapott emberölésért, a másik már meghalt, mert alkoholista volt, a harmadikról meg ne is beszéljünk.

Tehát mind a kettő szülő három gyermeket nevelt fel, de felvetődik a kérdés, hogy melyik szülő által felnevelt gyermekek járulnak hozzá jobban a nyugdíjrendszer fenntartásához. Nyilvánvalóan az első, aki olyan gyermekeket nevelt, akik jó adófizetők és jó járulékfizetők. Amikor ezt a bekezdést olvasom, akkor úgy érzem, hogy meg kellene jeleníteni a nyugdíjrendszerben azt, hogy milyen gyermekeket nevelt fel az a szülő.

A Jobbik programjában is benne volt, amikor azt mondjuk, hogy milyen lábakon kell állni a nyugdíjrendszernek: a befizetett járulék, a megtakarítás, az önerő. Mi tehát úgy gondoljuk, meg kellene hogy jelenjen az is, hogy milyen gyermekeket nevelt fel az a szülő. Én még azt sem tartom Isten ellen valónak, ha netalán a befizetett járulékok egy részét kapja vissza a szülő. Tessenek azt elképzelni, hogy a szülő nyugdíjának egyik része abból tevődik össze, hogy az ő gyermeke mekkora nyugdíjjárulékot fizet. Pontosan az előbbi példát említve, az a szülő, amelyik három olyan gyermeket nevelt fel, akik a jó középosztályhoz tartoznak és jó járulékfizetők, az bizony alacsony nyugdíjat kap, mert nem sok ledolgozott ideje van, és aggódva figyeli azt, hogy vajon az özvegyi nyugdíjakkal mi lesz a helyzet, mert akkor igencsak jelentősen megcsappan az ő nyugdíja. A másik szülő, az bizony gyárban dolgozott, jó keresettel rendelkezett, és neki most magasabb is a nyugdíja.

Tehát úgy gondoljuk, hogy valamilyen módon építse be a kormányzat, amit az előbb mondtam, hogy milyen gyermekeket nevelt fel az a szülő, esetleg a járulékok egy részének a szülő felé való kifizetésével is próbálja ezt ösztökélni.

Nekem is eszembe jut az, hogy ha azt mondanák bármelyikünknek, hogy a te munkabéred után befizetett nyugdíjjárulékod egy részét a te szülőd kapja meg majd nyugdíj formájában, akkor mennyivel másképpen esne ez a járulékot fizető dolgozónak.

Azért szeretném, ha a kormányzat ezt a két kapcsolódó módosító javaslatunkat meggondolná, és esetleg valamilyen módon beépítené majd a törvénybe.

Köszönöm szépen.

(16.10)