Ön nem először bírálja a végkielégítést. Ön még nagyon fiatal képviselő, de ma már családapa. Ha 2014-ben nem lesz képviselő, feltehetően, amíg munkahelyet talál magának, a családjáról addig is gondoskodni kell. Tehát én megéltem itt a ház falai között olyat, amikor egy képviselő öt ciklus után nem nyugdíjkorúan kikerült a Házból, és már az a vállalat sem volt meg, ahonnan valamikor eljött képviselőnek, viszont neki is a családjáról gondoskodni kell. Tehát azt gondolom, hogy a végkielégítésnek az ilyetén való felfogása igenis kell, helyénvaló, ez kívül, a ház falain kívül is természetes és létezik.

A második: az önálló iroda. Megint csak hadd mondjam azt, hogy én mint több cikluson keresztül egyéni képviselő, képviselő úr, az önálló iroda az én olvasatomban azt jelenti, hogy egy iroda, ahol a képviselő találkozik a választópolgárral. Az önálló iroda nem lehet a pártfinanszírozás alapja. Abban a pillanatban, ha a pártiroda funkcionál irodaként, tessék elgondolni, mi van akkor, ha ön egyéni képviselő, és egy szocialista érzelmű választópolgár szeretne önnel beszélni - miért akarja rákényszeríteni, hogy egy pártirodába menjen?

Tehát számomra ezért fontos, én ezért mondtam el az általános vitában, hogy nálunk a városban hosszú évek óta Zakó képviselő úr volt az első, aki birtokba vehette a város által biztosított irodát, de én magam is ugyanígy megéltem, amikor a választópolgár azt mondta, hogy képviselő úr, én nem szocialista szavazó vagyok, de az ügyemben tessék segíteni. Tehát olyan iroda kell, ami semleges és nem pártcélokat szolgál.

A másik a választókerületi pótlék. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Bocsánat, elnök úr, akkor újra szót fogok kérni még.