SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magam részéről élvezettel hallgattam az elhangzottakat, és örültem, hogy a parlamenten belül jelentős a fegyvertörvényben megnyilvánuló változások támogatottsága. Ez a kérdéskör, azt hiszem, az előző kormányzati ciklusban is már felmerülhetett, hogy módosítani kell bizonyos passzusokat a törvényben, lévén, hogy a fegyvertartók, tehát a sportlövők és a vadászok is, illetve amiről talán kevésbé esett szó, a színházifegyver-tartók is igénylik ezt a változást.

Megítélésem szerint, ha a fegyvertartási törvényen végigmegyünk pontonként, abban az esetben láthatjuk, hogy teljesen indokolt, és olyan változások vannak, amelyek elsősorban egyszerűsíteni kívánják a bürokratikus eljárásokat, ezzel megkönnyítve a fegyvertartók további fegyverhez jutási, illetve az első fegyverhez jutási lehetőségét is. Az első fegyver esetében - ugye - egyszer kell megszerezni az összes kötelező engedélyt, majd később ennek az engedélynek a birtokában aztán vásárolható más fegyver is.

A következő rész - kicsit végigmennék a pontok szerint a meghatározásokon - meghatározza, hogy kikre nem terjed ki, és pontosan behatárolja ezeket a szervezeteket, amelyek nem tartoznak a törvény hatálya alá; itt jelentős kiegészítéseket kellett alkalmazni. Majd azt a kettősséget és párhuzamot módosítja, ami jelenleg fennáll a rendőrség és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatáskörei között. Tehát itt is könnyítést észlelhetünk.

Tisztázza az egyes fogalmakat, ami rendkívül fontos, és ki is bővíti azokat. Példának emelném csak ki: az automata lőfegyverre meghatározza pontosan, hogy mi, azonkívül pedig megfogalmazásbeli egyszerűsítéseket, illetve fontos más jogszabályban előforduló fogalmakat behelyez a törvénybe, így például a kormányrendeletben levő meghatározásokat is bevon 10 pontban a törvényjavaslatot tevő. Nagyon egyszerű például, tényleg azt mondom, talán kicsit humorosnak is tűnik, hogy ilyen egyszerű átfogalmazásokat alkalmaz, hogy a rövid lőfegyver fogalma az, ami nem hosszú. Tehát ez egy olyan egyszerű megfogalmazás. Nem kell leírni, hogy 30 centiméter cső, 60 centiméter hosszúságú fegyver lehet, hanem ami nem hosszú, az nyilván a rövid fegyverek közé tartozik. Ezeket a fogalmakat is viszonylag egyszerűen megpróbálja tisztázni. A tulajdonátruházás, bérbeadás, kereskedelem, közvetítői kereskedelem fogalmát is lerögzíti, a tűzfegyver besorolásait is egyszerűsíti.

A hatósági engedélyezés szabályairól: itt a bűncselekmény és a szabálysértés kérdésköre már korábban felmerült, Juhász Ferenc képviselőtársammal egyet kell értenem, ami olyan bűncselekményekhez kapcsolódik, amelyek komoly büntetésekkel járnak, ott nem szabad utána lőfegyvertartási vagy használati engedélyt kiadni a fegyvertartónak.

(10.50)

Viszont van egy másik olvasata is a dolognak, hogy akik életvitelszerűen fegyvertartáshoz kapcsolódóan élnek, például a vadászatból, bérvadászatból, egyéb vadászatból élők, azok esetén egy bizonyos méltányosságot lehet gyakorolni. A szabálysértések vonatkozásában pedig én talán egy kicsit szigorúnak is tartom ezt az elbírálást. Ott valószínű, hogy javasolni fogunk pontosítást is, lévén, hogy egy olyan egyszerű dolog is szabálysértésnek minősül - most a pirotechnikai eszközök szilveszter után itt vannak a közelben -, ha valaki elfelejtette leadni a szilveszterre vásárolt pirotechnikai eszközét, rakétát vagy akármit, az ugyanebbe a kategóriába tartozik, és szabálysértést követett el, ha ezt észleli a hatóság, megfelelően büntetik. De én nem tartom indokoltnak, hogy emiatt például elveszítse a lőfegyverét, vagyis bevonják a lehetőségét a használatra. Tehát ebben a vonatkozásban én egy kicsit úgy ítélem meg, hogy szükség lenne módosítani.

Azzal kapcsolatban, amit LMP-s képviselőtársaim is feszegettek, és a Jobbik részéről is előfordult, néztem nemzetközi statisztikákat, lehet, hogy ez egy kicsit felületes áttekintése volt a statisztikáknak, de a különböző országok fegyvertartási engedélyrendszereihez nem lehet szignifikánsan hozzákötni az azzal kapcsolatos bűnözést, tehát hogy mennyire könnyű fegyverhez jutni. Nem tudjuk szignifikánsan hozzákapcsolni Európában a bűncselekmények növekedésének a számát. Olyan országban is előfordult például iskolai lövöldözés, ahol nagyon szigorú fegyvertartási törvények vannak, és olyanban is előfordult, ahol viszonylag lazák ezek a fegyvertartási törvények.

Több szempontból átnézve, körültekintően átolvasva ezeket a dolgokat, úgy ítélem meg, hogy nem tudom megmondani pontosan, hogy a szigornak hol van a határa, hol kell azt mondani, hogy ettől a ponttól már valaki nem kaphat lőfegyvert, vagy pedig még adható neki. A méltányosság szemléletét mindig fontosnak tarthatjuk, hiszen mint ahogy említettem, egy ilyen pirotechnikai dolog miatt egy egész család élete veszélybe kerül, hiszen ha a család fenntartója, mondjuk, abból a tevékenységből él, akkor bizonytalanná válik a család megélhetése. Ez nem zárja ki azt a felvetést, amit joggal mondhatnak irányukban, hogy mindenki jól gondolja meg, hogy mikor mit cselekszik, mit csinál, de tudjuk, hogy esendőek vagyunk, tehát előfordulhat ilyen probléma is, hogy véletlen vagy hirtelen jött felindulásból az ember olyat tesz vagy olyat mond, amit nem feltétlenül lenne szükséges.

A színházi fegyverek vonatkozásában tudjuk, az elmúlt időszakban volt egy jelentősebb probléma ezeknek a fegyvereknek a behozatalából Magyarországra. Ezt is tisztázni kell, pontosítani kell. Itt részben meg is teszi a törvény a kísérletet ennek a kérdéskörnek a tisztázására. Reméljük, hogy így már ez az iparág, a film, valamint a színház is elégedett lesz a törvény kidolgozásával, illetve ha jól tudom, ehhez módosítás is fog beérkezni, meglátjuk, hogy milyen tartalommal és hogy általunk mennyire képviselhetően. Nyilván támogatni fogjuk, hiszen Magyarországon úgy tűnik, hogy a filmgyártás egy feljövőben levő üzletág, amiből a nemzet profitál, tehát effektív hasznot hoz, és az ország ismertségét is jelentősen fokozza. Tehát a színházi lőfegyverekről röviden ennyit.

Az adatkezeléssel kapcsolatban mindig üdvözlöm, ha adatkezeléssel kapcsolatban egyszerűsítéseket látok, hiszen az életünk pont elég komplikált ahhoz, az embernek van elég gondja, mintsem hogy mindenért kétszer sorba kelljen állni. Vannak ilyen anomáliák például, hogy a rendőrség eddig adatvédelmi okokra való tekintettel nem szolgáltatott adatot a hatóságnak, a vadászati hatóságnak. Ebből következően nem történt meg például a vadászjegy visszavonása, nem tudtak egymásról az érintett felek. Ez a törvény rendezi ezt a problémakört, ami azt jelenti, hogy a rendőrséget kötelezi arra, hogy a fegyvertartás visszavonásáról vagy a fegyver bevonásáról értesítse a vadászati hatóságot.

Utalást tesz arra, hogy a forgalomba nem kerülő fegyvereket is javasolják nyilvántartásba venni. Ezt pontosan nem értettem, majd államtitkár úrtól meg fogom kérdezni, hogy mire gondolnak ebben a szituációban. Amit az adatkezelésnél még kiemelek, hogy a rendőrség erre kijelölt szervezete az, amelyik az adatok tárolására kizárólag jogosult, így ott minden központi nyilvántartás megtalálható lesz, és biztosítva van az is, hogy ez ne merüljön feledésbe, mert 20 éves időtartamra elrendeli ezen információk megtartását, illetve nyilvántartásának megőrzését.

Mindemellett a módosításról annyit mondtam, hogy javaslatot fogok tenni módosító indítványra, a szabálysértés esetén ezt a pirotechnikai kérdést valahogyan tudjuk kivenni a törvénytervezetből. Kérem majd a képviselőtársaimat, hogy odafigyelve olvassák át, és ha úgy ítélik meg, hogy a módosító javaslat elfogadható, akkor támogassák, illetve magát a törvénytervezetet a Kereszténydemokrata Néppárt frakciócsoportja számára javasolom elfogadásra.

Megköszönöm a megtisztelő figyelmüket, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage