DR. ÓDOR FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A most tárgyalandó jelentés egy nagyon fontos kérdésről tájékoztat bennünket. Amikor 2006-ban létrehozta a parlament ezt az országgyűlési határozati javaslatot, és most, amit itt az előbb hallhattunk az államtitkár úrtól, ennek az előterjesztését és a jelentést, amit a bizottsági ülésünkön megtárgyaltunk, mindannyian örömmel vettük, hogy ezen a közel hat évvel ezelőtti eseményen a józan ész kerekedett felül - meg tudtuk tenni azt, hogy Magyarország GMO-mentességét a lehető legnagyobb mértékben, legalábbis a szabályozás szintjén igyekeztünk megtartani.

Az igyekvésben, ahogy elhangzott, bizonyos takarmánynövények termesztésének a moratóriumát, amelyet többször megtámadtak, több alkalommal sikerült fenntartani, ez egy fontos kérdés volt, és ez a bizottsági ülésen is úgy hangzott el, ahogy az elmúlt esztendőben az alaptörvénnyel kapcsolatos tárgyaláson is hallhattuk, illetve szabályozásra került, hogy igyekszünk ezt az állapotot fenntartani úgy, hogy Magyarországon ne történhessen meg GMO-növényeknek a termesztése. Ezt fenntartani olyan értelemben, azoknak a termékeknek a behozatalánál okozhat gondot, amelyek már tartalmaznak ilyen értelemben előállított - itt elsősorban az állatok takarmányozására vonatkozóan előállított takarmánynövényekre gondolok, amelyek így az emberi táplálékláncba is bejutnak - növényi részeket. Tehát a 2006 őszén elfogadott határozati javaslattal azonos volt a bizottságunk véleménye, most is azt mondjuk, hogy ezt az állapotot fenn kell tartani. Ebben az egyébként különböző véleményeket hangoztató pártok egységesen léptek fel, ebben támogatják a minisztériumi tevékenységet, és felkérik azt, hogy továbbra is az ellenőrzést tartsa fenn szigorúan, illetve köszönetet mond - az ottani véleményekben is így hangzott el - mindazon szereplőknek, akik a közéletben, az Európai Uniónál, a magyar ellenőrzési rendszerben tevékenykedhetnek: az európai vagy a nemzeti parlamenti képviselőknek, az állam szakminisztériumainak, illetve azoknak, akik ebben a vitában részt vehettek.

A mezőgazdasági bizottság azt kéri a parlamenttől, hogy ezt a jelentést fogadja el, illetve az hagyján, hogy elfogadjuk, de adjuk meg a lehetőséget mindarra, hogy a továbbiakban is a Vidékfejlesztési Minisztériumnak meg lehessen az a lehetősége, hogy ellenőrizze akár a behozott vetőmagokat, akár - mint az a jelentésen túli részben szerepel - a kukoricavetéseket, ahogy 2011-ben határozott fellépéssel a terméket kiszántották, és ezzel megakadályozták azt, hogy, mégiscsak azt kell mondani, hogy ilyen oldalról, vagy talán azt is mondhatnánk, hogy nem teljesen szabályos módon bekerült vetőmagvakkal szennyezzék, és ne tudjuk fenntartani mindazt az értéket, amiről mindannyian úgy gondoljuk, hogy egy nagyon helyes és nagyon fontos kérdés. Nevezetesen, hogy Magyarország a GMO-mentesség megőrzésével kapcsolatban ma még azt mondhatja, hogy törvényi szabályozás van, az uniós vitáknál mindig határozottan kiállunk a nem tisztázott és az egészségügyi, az élelmiszer-biztonsági kérdésekben vitatható termékek behozatala, illetve termesztése ellen - úgy gondoljuk, hogy ez helyes. Ahhoz, hogy mi fenn tudjuk tartani mindazt a véleményt, mindazt a fontos pozíciót, hogy ebben szót tudjunk érteni a bizottsági vitákban, illetve az Európai Parlamentnél, szükségünk van arra a munkára, amit a Szent István Egyetem kutatói végeznek, és szükségünk van mindarra a munkára, amelyet az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos laboratóriumi háttér meg tud tenni, tehát ezeknek az intézményeknek a fenntartása vagy fejlesztése, a Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézete, és ahogy említettem, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszéke folytat kísérleteket, amelyek azt a tudományos hátteret tudják biztosítani, amivel mi indokoljuk, hogy miért is kívánjuk a moratóriumunkat fenntartani a jövőben is akár az előbb említett kukoricára, akár pedig a burgonyára vonatkozóan.

Ami még elhangzott a bizottsági ülésünkön, és amire még fontos visszatérnünk, az az, hogy milyen mértékben jelenik meg az emberi táplálékban a GMO-s alapanyag, és az milyen mértékben kerül a fogyasztó tudtára.

(14.30)

Ha a nagyságrendje 0,9 százalék alatti, akkor ezt nem kell jelezni, ha ennél magasabb, akkor pedig jelezni kell. Erre vonatkozóan én azt gondolom, hogy határozottabban, jobban tájékoztatva, hiszen azt mondjuk, hogy a tájékoztatás egy rendkívül fontos dolog, rendkívül fontos, hogy tudja az a fogyasztó, hogy mit is vásárol, és mennyiért vásárol, hiszen itt nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy az ár a döntő, a pénz, ami meghatározza, hogy mit is vesz le a fogyasztó, holott azt látjuk, azt tapasztaljuk, a saját országunkban és az Európai Unióban is elvégzett felmérések azt mutatják, hogy az emberek egyelőre idegenkednek, vagy távol tartják magukat. A nagyobb részük azt mondja, hogy ő nem kíván olyan táplálékot fogyasztani, amely GMO-rendszerből eredő anyagokat tartalmaz, de azt kell mondanom, hogy sokkal többen fogyasztanak, mint ahányan tudnak róla, hiszen nagyon sokszor ott van a 0,9 százalék alatti rész, amire azt mondják a kutatók, hogy ez nem okozhat különösebb veszélyt, de a kumuláció lehetőségét mindenképpen fönntartja. Vagy van a másik, aki nem veszi észre, nem figyel oda, nagyon apró az a betű, amivel tájékoztatják, vagy nagyon eldugott a szövegszerűség, és erre mondjuk - nem mondva azonosnak a kettőt, de mégis összehasonlítva -, ha a cigarettára hatalmas betűkkel föl lehet írni, hogy ez milyen veszélyes az életre, azt gondoljuk, hogy itt is föl lehet hívni a figyelmet arra, hogy van olyan összetevője annak a tápláléknak, és nagyobb mértékben, mint amilyen az eddig elfogadott, amit a fogyasztó levenne a pultról, és a pénzügyi olcsósága miatt esetleg azt választaná.

Rendkívül fontosnak tartjuk, és a jövőre vonatkozóan is egy fontos kockázati tényezőnek, hogy milyen erővel bírnak azok a piacrajutási feltételekkel küzdők, és milyennel bírnak azok, akik azt mondják, hogy lehet a piacra jutni, csak azoknak a vizsgálatoknak a részét el kell végezni, ahogy az előbb említettem. Ebben megint csak azt említeném, és kérném is a megfelelő szervezeteket, hogy tartsák fönn azokat az ellenőrző, tudományos műhelyeket, laborokat, ahol az elkészült GMO-s termékeket tudják vizsgálni. Legyenek meg annak a lehetőségei - és ezek az uniós szabályozásnak lehetnek a részei -, amikor a vetőmag átadása történik a vizsgálatokra, a labor-előkészítésekre, akkor fel tudják használni a laboratóriumok, illetve a vizsgálatot végzők.

Ha az egész jelentést nézzük, akkor azt kell mondani, hogy eredményes munkát végeztek az adott szervezetek a minisztérium irányításával. Nagyon reméljük, és arra volt itt bizottsági vélemény is, hogy arra kérjük a parlamentet a jelentés elfogadása mellett, hogy ebben a munkában mint hatóságot, ilyen értelemben a minisztériumot megfelelő módon tudjuk támogatni, és a lakossági tájékoztatással, azzal a civil szférának, a hatóságoknak és ilyen értelemben a közéletben szereplőknek a munkáját is kérjük mindahhoz, hogy minél szélesebb körben jusson el a fogyasztókhoz, minél többen tudjanak róla, és legyenek tájékozottak, hogy amikor döntést kell hozni, akkor már egy jó tudással tudják meghozni ezt a döntést.

Mi, ahogy az alaptörvényünkben is jeleztük, annak érdekében dolgozunk, hogy Magyarországon a GMO-mentesség megmaradjon, hiszen egyrészről a tudományos háttér nem egészen adott egyértelmű választ arra, hogy ez gond nélküli az élelmiszer-fogyasztásban és ilyen értelemben az egészségmegőrzésben, másrészről pedig azt gondoljuk, hogy az elkövetkezendőkben Magyarországnak egy olyan piaci előnyt jelenthet a GMO-mentesség fenntartása, amely gazdaságilag is megtérülhet az elkövetkezendőkben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage