Tehát lehet azt mondani, hogy felelősek vagyunk azért, hogy ennek a lélekszámnak megfelelő módon tudjunk élelmiszert biztosítani. Ez úgy az egész nagy globál.

Tehát felelősek vagyunk azért, hogy ennek a 10 millió magyarnak, illetve mindazoknak, akiknek Magyarországról exportálunk élelmiszereket, azoknak az embereknek az élelmiszerrel adott biztonságát garantálni tudjuk, és a jelen szabályozásban azt látjuk, hogy természetesen vannak a nemesítések, amelyek szebb és jobb termést tudnak adni, ízesebbet, formásabbat, de azt is látjuk, hogy ez bizonyos értelemben esetleg csökkenti a növényzet ellenálló képességét. Itt lép be aztán egy-egy speciális esetre a módosítás, és aztán később már a tudomány fejlődésével már több dologra is rezisztens fajokat hoznak létre. Ennek megvan a maga tudományos háttere, aminek a kikísérletezése bizonyára nem kis összegbe került. S most azt látjuk, hogy ily értelemben vissza kell valaminek jönni, hogyha már beleölték. Tehát megpróbálják ezt széles körben teríteni. S itt nem is gondolunk másra, mint az üzleti haszon részére az erőszakkal vagy talán nem is szó szerinti erőszakkal, hanem rámenősséggel terjesztett vetőmagvak területén.

Ezért nagyon helyesen 2006-ban és 2008-ban már ennek egy álljt parancsoltunk. De nem egyszerű a kérdés. Ahogy az előzőekben elhangzott, az Európai Unió próbálja bővíteni a termést, hogy bizonyos génmanipulációval előállított ellenálló fajtáknak a bevezetését tehesse meg. Magyarország a jelenlegi tudományos szinten azt mondja, hogy még nem lehet. Nem tudjuk mikor, évtized vagy évtizedek múlva lehet, hogy kiderül, nem volt mindenben megalapozott a mi félelmünk. De a mostani vizsgálatok, pont Nagy Andor képviselő úrra gondolhatok, de a jelentésben is megvannak, hogy bizonyos aminoglikozid antibiotikumokkal szemben rezisztenciát vált ki, gentamicin, brulamycin, ezek az aminoglikozid antibiotikumok, tehát magyarul: elveszítünk valamit, amit már egyébként használni tudunk az állat és az ember egészségének a megőrzésére, megtartására, a gyógyításra.

Ezért mi azt gondoljuk, hogy ezzel óvatosan. Lehet azt mondani, hogy nem kérjük, köszönjük szépen, de hogy a megalapozottsága meglegyen, az előbb is említettem a Tudományos Akadémiának, illetve a Szent István Egyetem kutatóintézeteit, amelyek vizsgálják, amelyek érvanyagot tudnak adni, hogy miért mondjuk azt, hogy moratóriumra van szükség. Nem egyszerű a feladat, hiszen az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, gondolom, hogy néha talán nagyvonalúbb, mint kéne bizonyos GMO-termékek engedélyeztetési folyamataiban.

A jelentés mindazokról szól, amely különböző kormányok jelentésben előírtak szerinti tevékenységét tudja megállapítani. Én azt remélem, hogy mindaz a munka... - amely egyrészt a tudományos háttérrel lehetőséget ad a politikai szereplőknek, a közélet szereplőinek arra, hogy a megfelelő helyeken védeni tudják a moratóriumra vonatkozó álláspontunkat, és kvázi kényszerítsék arra a világot, hogy a tudományos kutatások mutassák ki, hogy van-e vagy nincs a GMO-termékeknek az egészségre, a környezetre vonatkozóan hátrányos hatása. Azt gondolom, szükséges, hogy Magyarországtól az Európai Unió polgárai kapjanak tájékoztatást arról, hogy az engedélyezési eljárások, a módosított növényekre vonatkozó döntéshozatali folyamatok hogy alakulnak, ezek hogy befolyásolják az ő életüket, mit adnak, illetve amit esetleg még ma nem tudunk mindenkinél, de mit vehetnek el, mi az, ami veszélyt jelent, mi az, amivel mégiscsak érdemes fenntartani az alapos elővigyázatosságot.

Ezekért a gondolatokért, az elmúlt esztendők jó együttműködéséért és a magyarországi piaci helyzet megerősítéséért fontos volt, hogy a jelentést a minisztérium elkészítette a parlament számára, s ahogy említettük már, ezen keresztül a társadalomnak, mindazoknak, akik erre odafigyelnek. A civil szféra megfelelő személyei és a hatóságok el tudják mondani, hogy a következő időszakban is megfelelő módon odafigyelve, dolgozva, megőrizve a tisztaságunkat, illetve amennyiben, mert azt látjuk, hogy ez a háló azért néha csak-csak megszakadhat, akkor is az ellenőrzést - és itt rendkívül fontos az ellenőrzés kérdése az elkövetkezendőkben - fenn kell tartanunk, meg kell erősítenünk, és ha szükséges, akkor pedig olyan határozottan kell közbelépni, ahogy az az elmúlt esztendőben is történt.

Engedjék meg, hogy mondjak még néhány gondolatot arról a növényről, amelyről úgy látjuk, hogy majdhogynem teljes mennyiségével GMO-s. Ez a szója-előállítás, a szója mint takarmány, amely - ahogy az előbb említettem, talaj, növény, állat, ember sorba beépülve - az állati szervezetbe beépülve kerül a táplálékláncba. A szójával kapcsolatosan hasznosnak és fontosnak tartanánk, és erre vonatkozóan már az elkészült Darányi Ignác-tervben is benne van, hogy megfelelő fehérjeforrásokat tudjunk Magyarországon előállítani.

Akkor, amikor ennek a sertésállománynak a többszöröse volt Magyarországon, akkor is hoztunk be hallisztet és szóját, meg a baromfiállomány részére is, fehérjeként, de azt gondolom, ha másra nem gondolunk, mint a kihasználatlan területeinkre, vagy azokra a területekre, ahol képesek lennének ezeket a nagyobb fehérjetartalmú növényeket előállítani. Magyarországon is volt, van és reményeink szerint lesz a jövőben is szójatermelés, abban is azt tudnánk elérni, hogy mindezt a mentességet igyekezzünk fenntartani, csökkenteni a GMO-s tartalmú takarmányok felhasználását, ezzel is az eredeti szándékunkat megerősíteni.

(14.50)

Úgyhogy ebben azt remélem, hogy a kormány azon terve mind megvalósulásra kerül, ami ily értelemben segíti a gazdákat. És végső soron mi a fő cél? Segíteni a fogyasztót az egészséges táplálékhoz, amit garantálni kívánunk, garantálni akarunk, hiszen ezért tartjuk fönn kutatóintézeteinket, ezért tartjuk fönn az élelmiszer-vizsgálattal kapcsolatos állami szolgálatunkat, ahova egyébként - azt gondolom, engedjék meg mint magam is állatorvos - talán még nagyobb erőket érdemes odacsoportosítani. A jelen állapotokban azt látjuk - a szabályozás fordult néhány esztendővel ezelőtt, az uniós tagságunktól -, hogy az előállító a felelős, és azt meg kell nézni, mert sajnálatos módon azt meg lehet tapasztalnunk, hogy az előállító is kicsit úgy van, mint a GMO-termékek vetőmaggazdája, hogy ha lehet, akkor olcsón. Ezt megértem, de a legfontosabb a minőség. Tehát az élelmiszer-előállításnál a legfontosabb a minőség, utána lehet jönni ezekkel az árakkal meg az egyéb költségcsökkentő tényezőkkel.

Tehát remélem, hogy ebben is a minisztériumnak módja, lehetősége van megerősíteni az elkövetkezendőkben is egyrészt az ellenőrzéseket a magoknál, a vetőmagvaknál, másrészt pedig az élelmiszerek behozatalánál jelöléssel, illetve hogy egyáltalán mit hoztak be, harmadsorban pedig itt, az országon belül is, hiszen ide most már alapanyagokat behoznak, és az ebből előállított élelmiszernél is fontos, hogy ezt a követelményt fenn tudjuk tartani. Ezt tudjuk mondani, mert végső soron az egészség megőrzésével azért mindig kell egy kis fiskális szemléletben is azt gondolni, hogy ez kifizetődő, és amikor azt tudjuk mondani, hogy mi fenntartottuk ezt az állapotot, akkor a mi termékeinknek jobb ára lesz, amikor majd eljön az az idő, jelentősebb exporttal. Ez per pillanat kicsit szűkített, mert az alapanyagaink szűkebben vannak, de azt reméljük, hogy mindezt elő fogjuk tudni állítani.

Elnök úr, köszönöm szépen a türelmet és a lehetőséget.